SG.hu
Olcsó videókártyával jelentkezett az Intel
Az Intel egy 179 dolláros kártyával egészítette ki Arc grafikus portfólióját, amely az 1080p-s játékosokat célozza meg.
Az Arc A580 a chipgyártó belépőszintű A380-as és a tavaly bemutatott középkategóriás A700-as sorozatú GPU-k közé illeszkedik. Valójában egy pillantás a kártya adatlapjára megmutatja, hogy az A580 lényegében az A750 butított változata. Mindkét kártya 8 GB GDDR6-os memóriával rendelkezik, memória sávszélessége 512 GB/s, de az alsó kategóriás kártya grafikus és sugárkövetési egységei 28-ról 24-re csökkentek. A kevesebb mag mellett az A580-asok technikailag is lassabbak, órajelük 1,7 GHz (2,05 GHz-cel szemben). Az Intel azonban megjegyzi, hogy mindhárom gyártópartnere - az Asrock, a Sparkle és a Gunnir - 2 GHz-re túlhajtotta kártyáit.
A lassítás jót tett a fogyasztásnak, az 40 wattal alacsonyabb; a TDP 185 watt, szemben az erősebb testvér által megkövetelt 225 wattal. A teljesítményt illetően az Intel állítása szerint a kártya játékokban 1080p felbontásban 60 képkocka-másodperc feletti képfrissítésre képes kiváló minőségű beállítások mellett. A chipgyártó saját grafikonja szerint a kártya 94 FPS-t ért el a Shadow of the Tomb Raiderben sugárkövetéses árnyékokkal, felskálázási trükkök alkalmazása nélkül. Utóbbi technológia az utóbbi években igen népszerűvé vált a GPU-gyártók körében, hogy több képkockát hozzanak ki a kisebb teljesítményű GPU-kból. Az Nvidiánál ennek neve Deep Learning Super Sampling (DLSS), az AMD-nél FidelityFX Super Resolution, az Intelnél pedig Xe Super Sampling (XeSS).
Mindegyik technológia nagyjából ugyanúgy működik, különböző algoritmusokat és gépi tanulási technikákat használnak az alacsony felbontású képkockák 1080p-re vagy magasabbra történő feljavítására, ami magasabb frissítési sebességet tesz lehetővé, mint ami egyébként lehetséges lenne. Tehát a GPU és a játékmotor elkészíti az alacsony felbontású képkockákat, majd felskálázza azokat. Az AMD és az Nvidia újabb implementációi odáig mennek, hogy gépi tanulás segítségével egész képkockákat generálnak a korábban megrajzolt képkockákból. Az MI által készített képkockák beillesztése megnöveli frissítési tempót.
Természetesen a játékfejlesztőknek használniuk kell ezeket a technológiákat ahhoz, hogy azok megfelelően működjenek, és az Intel XeSS - talán nem meglepő módon - nem olyan jól támogatott, mint a piacot uraló két nagy gyártó. Az AMD FSR 139 címmel büszkélkedhet, az Nvidia DLSS pedig összesen több mint 300-zal vezet . Ha azonban a játék támogatja a XeSS-t, az Intel szerint a játékosok akár 63 százalékkal magasabb képkocka/másodperc sebességre számíthatnak a funkciót engedélyeze után.
A játék mellett az Intel az A580-as AV1-es médiadekóderét és -kódolóját emeli ki. Az AV1 egy viszonylag új jogdíjmentes kodek, amely bizonyítottan nagyon helytakarékos: 20-40 százalékkal hatékonyabb videótömörítésnél a H.265-höz képest. Ezzel együtt az Arc A580 legfőbb eladási szempontja az ára lesz. A kártya 179 dolláros kezdőára jelenleg 25-50 dollárral alulmúlja a "legközelebbi versenytársak" - az Nvidia RTX 3050 és az AMD RX 6600 - bolti árát.
Az Arc A580 a chipgyártó belépőszintű A380-as és a tavaly bemutatott középkategóriás A700-as sorozatú GPU-k közé illeszkedik. Valójában egy pillantás a kártya adatlapjára megmutatja, hogy az A580 lényegében az A750 butított változata. Mindkét kártya 8 GB GDDR6-os memóriával rendelkezik, memória sávszélessége 512 GB/s, de az alsó kategóriás kártya grafikus és sugárkövetési egységei 28-ról 24-re csökkentek. A kevesebb mag mellett az A580-asok technikailag is lassabbak, órajelük 1,7 GHz (2,05 GHz-cel szemben). Az Intel azonban megjegyzi, hogy mindhárom gyártópartnere - az Asrock, a Sparkle és a Gunnir - 2 GHz-re túlhajtotta kártyáit.
A lassítás jót tett a fogyasztásnak, az 40 wattal alacsonyabb; a TDP 185 watt, szemben az erősebb testvér által megkövetelt 225 wattal. A teljesítményt illetően az Intel állítása szerint a kártya játékokban 1080p felbontásban 60 képkocka-másodperc feletti képfrissítésre képes kiváló minőségű beállítások mellett. A chipgyártó saját grafikonja szerint a kártya 94 FPS-t ért el a Shadow of the Tomb Raiderben sugárkövetéses árnyékokkal, felskálázási trükkök alkalmazása nélkül. Utóbbi technológia az utóbbi években igen népszerűvé vált a GPU-gyártók körében, hogy több képkockát hozzanak ki a kisebb teljesítményű GPU-kból. Az Nvidiánál ennek neve Deep Learning Super Sampling (DLSS), az AMD-nél FidelityFX Super Resolution, az Intelnél pedig Xe Super Sampling (XeSS).
Mindegyik technológia nagyjából ugyanúgy működik, különböző algoritmusokat és gépi tanulási technikákat használnak az alacsony felbontású képkockák 1080p-re vagy magasabbra történő feljavítására, ami magasabb frissítési sebességet tesz lehetővé, mint ami egyébként lehetséges lenne. Tehát a GPU és a játékmotor elkészíti az alacsony felbontású képkockákat, majd felskálázza azokat. Az AMD és az Nvidia újabb implementációi odáig mennek, hogy gépi tanulás segítségével egész képkockákat generálnak a korábban megrajzolt képkockákból. Az MI által készített képkockák beillesztése megnöveli frissítési tempót.
Természetesen a játékfejlesztőknek használniuk kell ezeket a technológiákat ahhoz, hogy azok megfelelően működjenek, és az Intel XeSS - talán nem meglepő módon - nem olyan jól támogatott, mint a piacot uraló két nagy gyártó. Az AMD FSR 139 címmel büszkélkedhet, az Nvidia DLSS pedig összesen több mint 300-zal vezet . Ha azonban a játék támogatja a XeSS-t, az Intel szerint a játékosok akár 63 százalékkal magasabb képkocka/másodperc sebességre számíthatnak a funkciót engedélyeze után.
A játék mellett az Intel az A580-as AV1-es médiadekóderét és -kódolóját emeli ki. Az AV1 egy viszonylag új jogdíjmentes kodek, amely bizonyítottan nagyon helytakarékos: 20-40 százalékkal hatékonyabb videótömörítésnél a H.265-höz képest. Ezzel együtt az Arc A580 legfőbb eladási szempontja az ára lesz. A kártya 179 dolláros kezdőára jelenleg 25-50 dollárral alulmúlja a "legközelebbi versenytársak" - az Nvidia RTX 3050 és az AMD RX 6600 - bolti árát.