SG.hu

Rejtett költségek miatt vizsgálat indult az Eventim jegyportál ellen

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) vizsgálatot indított az egyik legnépszerűbb jegyportál, az Eventim hazai üzemeltetőjével szemben, mivel bizonyos költségekről vélhetően nem tájékoztatja kellő időben a felhasználókat.

A nemzeti versenyhatóság eljárást indított a CTS Eventim Hungary Kft.-vel – a német Eventim csoport hazai tagjával – szemben, mivel a jegyforgalmazó valószínűleg megtéveszti a fogyasztókat az online árusítás során. Az oldal ugyanis egyes költségekről (így a kezelési, illetve szállítási költségekről) feltételezhetően csak a jegyek kosárba helyezését, illetve regisztrációt követően tájékoztatja a felhasználókat. Az üzemeltető így a vásárlás folyamata során bizonyos – a döntésük szempontjából lényeges – információkat feltehetően elhallgat a fogyasztók elől a jegyek áráról.

Az online kereskedelmi platformokon a vásárlási folyamat során csepegtetve megjelenő, vagy csak a fizetési folyamat végén előbukkanó, rejtett költségek (általában adók vagy szállítási- és kezelési díjak) az ún. sötét mintázatok közé sorolhatóak. A sötét mintázatok a digitális kereskedés olyan felületkialakítási módszerei, amelyek észrevétlenül torzítják a fogyasztók döntéseit. A rejtett költségek esetén például a fogyasztó a váratlan többletdíj(ak) felbukkanásakor már értékes időt és energiát fordított a vásárlási folyamatra, így hajlamosabb a magasabb végösszeg ellenére is megvenni a terméket.

A hasonló, kifogásolható gyakorlatok egyre elterjedtebbek: az Európai Bizottság az év elején hozta nyilvánosságra annak az összehangolt, 25 országra kiterjedő gyorsvizsgálatnak az eredményeit, amely az ún. „sötét mintázatok” jelenlétét mérte fel az online kereskedelemben. Az eredmények alapján a vállalkozások jelentős része torzítja tisztességtelen módszerekkel a fogyasztók döntéseit a saját érdekeit szolgáló lehetőségek felé, internetes felületeik kialakításával vagy nyelvezetével.

A versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozás a jogsértést elkövette. Az eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés bizonyítására irányul. Az eljárás lefolytatására biztosított időtartam három hónap, amely indokolt esetben két alkalommal, egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbítható.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • felemelő #1
    Én már a "kényelmi díj" fogalomtól is hányok.
    Értem én hogy az IT nincs ingyen.
    De ha drágább mint jegyeket nyomtatni, pénztáros néniket és pénztár helyiségeket fenntartani... na akkor régen valami más gond van.

    Vagyis a régi költségeket megtakarítják új díjakat vetnek ki... tisztán a fogyasztó szándékos megkárosítása.

    Én már csak ilyen "vén komcsi" vagyok, hogyha egy területen nincs teljes és totális szabadverseny lehetősége, akkor védje meg pontos költségelemzésekkel és könyvelési adatokkal az árait, különben repül a bírság, ami egészséges esetben a teljes többlet nyereség elvonásával kezdődik, erre rakódik a pénzbírság meg a tevékenység felfüggesztése [aka boltbezárás], végletes esetben a vezető tisztségviselők bezárása.

    Ez utóbbi sajnos nagyon elhanyagolt gyakorlat, pedig a csalás definíciója "Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el. (Btk. 373. § (1) bek)"

    Ugye extra-kiemelt fizetés, megvan a jogtalan haszonszerzés, ha monopolisztikus módon emelt árat és abból jövedelem származott.
    Tévedésbe ejti, mert azt hazudja ez a költség természetes... pedig nem.