Berta Sándor
Kiadók beperelték az Internet Archívumot
A cégek nem fogadták el a platform működtetőjének érveit.
Az Internet Archívum nem csupán honlapokat és régi videojátékokat tárol az 1990-es évek közepe óta, hanem egy ideje könyvtárként is működik. A koronavírus-járvány kezdetekor ugyanis az üzemeltetők úgy döntöttek, hogy 1,3 millió kötetet tesznek ingyen és korlátozások nélkül elérhetővé. Korábban a beszkennelt kiadványok kölcsönzése csak korlátozásokkal volt lehetséges. A lépés célja az volt, hogy elsősorban a diákoknak és a tanároknak segítsenek. A Nemzeti Vészhelyzeti Könyvtárból egy személy eddig egy művet 14 napra kölcsönözhetett ki.
Néhány szerző és kiadó ugyanakkor úgy gondolta, hogy ez a gesztus veszélyezteti a megélhetését és ráadásul a szerzői jog megsértését jelenti. A kiadók egy része ezért most keresetet nyújtott be az Internet Archívum ellen, amelynek így a működése is veszélybe kerülhet. A vállalatok azzal érveltek, hogy ami történt az egyszerűen "lopás" volt.
Maria A. Pallante, az Association of American Publishers nevű szervezet elnöke közölte, hogy az nem innovatív, ha valaki elajándékoz olyan teljes könyveket, amelyekkel kapcsolatban semmilyen jogokkal sem rendelkezik. A beadvány készítői szerint a projekt tömegesen követett el szerzői jogsértéseket. A keresetet benyújtó kiadók között voltak a Hachette Book Group, a HarperCollins Publishers, a John Wiley & Sons és a Penguin Random House. Brewster Kahle, a platform alapítója és működtetője megvédte a lépést, mondván az Internet Archívum a járvány ideje alatt könyvtárként működik és erre szükség is van, mivel a valódi bibliotékák nincsenek nyitva. Hozzátette, hogy azok a szerzők, akik nem értenek egyet a dologgal, bármikor kizárhatták volna az akcióból a köteteiket.
A kiadók erre úgy reagáltak, hogy a valódi könyvtárak licencdíjakat fizetnek az egyes kiadványokért és korlátozásokkal működnek. Ezzel szemben az Internet Archívum egyszerűen beszkenneli a neki adományozott vagy az általa megvásárolt műveket. Az Internet Archívum már 2017 májusában 30 petabájt adatot tárolt, a gyűjtemény része volt 300 milliárd honlap, 12 millió könyv, 4 millió audiofelvétel, 3,3 millió videó, 1,5 millió digitális fotó és 170 000 szoftver. De a szervezet nem csupán az internet örökségét akarja megőrizni, hanem analóg tartalmakat, köteteket, dalokat és filmeket is digitalizálna, majd elérhetővé tenne a felhasználók számára.
Az Internet Archívum nem csupán honlapokat és régi videojátékokat tárol az 1990-es évek közepe óta, hanem egy ideje könyvtárként is működik. A koronavírus-járvány kezdetekor ugyanis az üzemeltetők úgy döntöttek, hogy 1,3 millió kötetet tesznek ingyen és korlátozások nélkül elérhetővé. Korábban a beszkennelt kiadványok kölcsönzése csak korlátozásokkal volt lehetséges. A lépés célja az volt, hogy elsősorban a diákoknak és a tanároknak segítsenek. A Nemzeti Vészhelyzeti Könyvtárból egy személy eddig egy művet 14 napra kölcsönözhetett ki.
Néhány szerző és kiadó ugyanakkor úgy gondolta, hogy ez a gesztus veszélyezteti a megélhetését és ráadásul a szerzői jog megsértését jelenti. A kiadók egy része ezért most keresetet nyújtott be az Internet Archívum ellen, amelynek így a működése is veszélybe kerülhet. A vállalatok azzal érveltek, hogy ami történt az egyszerűen "lopás" volt.
Maria A. Pallante, az Association of American Publishers nevű szervezet elnöke közölte, hogy az nem innovatív, ha valaki elajándékoz olyan teljes könyveket, amelyekkel kapcsolatban semmilyen jogokkal sem rendelkezik. A beadvány készítői szerint a projekt tömegesen követett el szerzői jogsértéseket. A keresetet benyújtó kiadók között voltak a Hachette Book Group, a HarperCollins Publishers, a John Wiley & Sons és a Penguin Random House. Brewster Kahle, a platform alapítója és működtetője megvédte a lépést, mondván az Internet Archívum a járvány ideje alatt könyvtárként működik és erre szükség is van, mivel a valódi bibliotékák nincsenek nyitva. Hozzátette, hogy azok a szerzők, akik nem értenek egyet a dologgal, bármikor kizárhatták volna az akcióból a köteteiket.
A kiadók erre úgy reagáltak, hogy a valódi könyvtárak licencdíjakat fizetnek az egyes kiadványokért és korlátozásokkal működnek. Ezzel szemben az Internet Archívum egyszerűen beszkenneli a neki adományozott vagy az általa megvásárolt műveket. Az Internet Archívum már 2017 májusában 30 petabájt adatot tárolt, a gyűjtemény része volt 300 milliárd honlap, 12 millió könyv, 4 millió audiofelvétel, 3,3 millió videó, 1,5 millió digitális fotó és 170 000 szoftver. De a szervezet nem csupán az internet örökségét akarja megőrizni, hanem analóg tartalmakat, köteteket, dalokat és filmeket is digitalizálna, majd elérhetővé tenne a felhasználók számára.