Berta Sándor
Nem kértek a libanoniak a WhatsApp-adóból
A jelentős mértékben eladósodott állam megpróbált új bevételekhez jutni, de nem sikerült az elképzelést végrehajtania.
A libanoni kormány azt tervezte, hogy adót vet ki a WhatsAppon és más szolgáltatásokon keresztül végrehajtott internetes telefonhívásokra. A kabinet így akart évente 250 millió dollár plusz bevételre szert tenni. Azonban a helyiek nem fogadtak túl nagy örömmel az ötletet és az elmúlt évek legnagyobb tüntetéssorozatára került sor az országban. Ezért Mohamed Choucair helyi távközlési miniszter bejelentette, hogy Saad Hariri miniszterelnök meggondolta magát és mégsem vezetik be az új adót.
A helyi kormány naponta 20 centtel akarta sújtani a VoIP-hívásokat. Aki ilyen szolgáltatásokat használ, annak havonta 6 dollárral drágább mobiltelefon-számlát kellett volna fizetnie. Alig szivárgott ki az elképzelés, több ezer libaboni lakos vonult ki az utcákra, tüzeket gyújtottak, így akadályozva a közúti közlekedést, Bejrútban pedig összecsapások voltak a demonstrálók és a rendőrök között. Mind a két oldalon több tucat ember sérült meg.
Az újságírók által idézett tüntetők rámutattak, hogy nem csupán a WhatsApp-adó miatt vonultak az utcákra, hanem a túlzottan magas benzin- és élelmiszerárak miatt is. Emellett munkahelyeket, alapvető jogokat, áramot és jobb oktatást követeltek. Az Al-Dzsazíra azt emelte ki, hogy a demonstrációk hátterében valójában a folyamatosan romló gazdasági helyzet és a pénzügyi válság áll. A WhatsApp-adó ötlete pedig csak az utolsó csepp volt a pohárban. Libanon korábban gazdasági vészhelyzetet jelentett be és más adóemeléseket is végrehajtott, amelyek szintén népszerűtlenek voltak.
Tavaly júniusban Uganda akart WhatsApp-adót bevezetni. A döntést azzal indokolták a képviselők, hogy az állam drága infrastruktúrákat - például WiFi-hotspotokat - biztosít azért, hogy a közösségi portálokat használni lehessen és így - legalább részben - a felhasználók is beszállhatnak az infrastruktúra finanszírozásába. Az adó naponta 200 ugandai shilling, átszámítva körülbelül 16 forint lett volt. Ez éves szinten körülbelül 5800 forint plusz költséget jelentett volna és egy ugandai polgár átlagos bevételének körülbelül 3 százalékát tette volna ki. A helyiek ott sem örültek az elképzelésnek.
A libanoni kormány azt tervezte, hogy adót vet ki a WhatsAppon és más szolgáltatásokon keresztül végrehajtott internetes telefonhívásokra. A kabinet így akart évente 250 millió dollár plusz bevételre szert tenni. Azonban a helyiek nem fogadtak túl nagy örömmel az ötletet és az elmúlt évek legnagyobb tüntetéssorozatára került sor az országban. Ezért Mohamed Choucair helyi távközlési miniszter bejelentette, hogy Saad Hariri miniszterelnök meggondolta magát és mégsem vezetik be az új adót.
A helyi kormány naponta 20 centtel akarta sújtani a VoIP-hívásokat. Aki ilyen szolgáltatásokat használ, annak havonta 6 dollárral drágább mobiltelefon-számlát kellett volna fizetnie. Alig szivárgott ki az elképzelés, több ezer libaboni lakos vonult ki az utcákra, tüzeket gyújtottak, így akadályozva a közúti közlekedést, Bejrútban pedig összecsapások voltak a demonstrálók és a rendőrök között. Mind a két oldalon több tucat ember sérült meg.
Az újságírók által idézett tüntetők rámutattak, hogy nem csupán a WhatsApp-adó miatt vonultak az utcákra, hanem a túlzottan magas benzin- és élelmiszerárak miatt is. Emellett munkahelyeket, alapvető jogokat, áramot és jobb oktatást követeltek. Az Al-Dzsazíra azt emelte ki, hogy a demonstrációk hátterében valójában a folyamatosan romló gazdasági helyzet és a pénzügyi válság áll. A WhatsApp-adó ötlete pedig csak az utolsó csepp volt a pohárban. Libanon korábban gazdasági vészhelyzetet jelentett be és más adóemeléseket is végrehajtott, amelyek szintén népszerűtlenek voltak.
Tavaly júniusban Uganda akart WhatsApp-adót bevezetni. A döntést azzal indokolták a képviselők, hogy az állam drága infrastruktúrákat - például WiFi-hotspotokat - biztosít azért, hogy a közösségi portálokat használni lehessen és így - legalább részben - a felhasználók is beszállhatnak az infrastruktúra finanszírozásába. Az adó naponta 200 ugandai shilling, átszámítva körülbelül 16 forint lett volt. Ez éves szinten körülbelül 5800 forint plusz költséget jelentett volna és egy ugandai polgár átlagos bevételének körülbelül 3 százalékát tette volna ki. A helyiek ott sem örültek az elképzelésnek.