Berta Sándor

Aki kreatív, az bűnöző?

Nem túlszabályozással, hanem életszerű megoldásokkal kellene rendet tenni a szerzői jog területén.

Február végén az európai uniós tagállamok elfogadták a szerzői jogi reformot. A tagországok többsége megszavazta az előterjesztett csomagot, amely alapján az olyan nagy internetes vállalatoknak, mint a Google-t és a YouTube-ot tulajdonló Alphabet vagy a Facebook, szerződniük kell a művészekkel és hírszolgáltatókkal, akiknek a jelenleginél több pénz jár a felhasznált tartalmak után. A közösségi oldalaknak szűrniük kellene a feltöltéseket, megakadályozva a jogvédett tartalmak illetéktelen felhasználását. Az online keresők nem idézhetnék szabadon a keresési találatok között és a Google Hírekben cikkrészleteket nem lehet közzétenni. A védett műveket licencelni kellene, mielőtt bármely platformra feltöltenék azokat. Az új szabályok alól kivételt jelentenek a startupok, az olyan nonprofit oldalak, mint a Wikipédia és az olyan nyílt forráskódot használó portálok, mint a GitHub. A megállapodást még az Európai Parlamentnek és a tagállamoknak is el kell fogadniuk.

Cory Doctorow kanadai sci-fi-író, újságíró és a Boing-Boing blog társüzemeltetője Creative Commons licenc alatt jelenteti meg a könyveit. A férfi az Electronic Frontier Foundation egyik legismertebb tagja és az austini South by Southwest konferencián fejtette ki a véleményét a szerzői jog jelenlegi helyzetéről. "Meglepett, hogy az írók nem próbáltak meg legalább úgy tenni, mint ha meghallgatnák a felhasználók észrevételeit a szerzői jogi reformcsomaggal kapcsolatban" - jegyezte meg Cory Doctorow. Az író azt hangsúlyozta, hogy a Google már most is kénytelen komoly európai vetélytársakkal szembenézni. Ott van például a Seznam nevű cseh kereső, míg Bulgáriában nagyon népszerű egy fotómegosztó platform, amelynek semmi köze nincs az Instagramhoz.


Cory Doctorow

Úgy véli, vannak nagyon is jól működő startupok Európában, de az új csomag veszélyezteti azokat. Ezeknek a vállalkozásoknak nem lesz több millió eurójuk szerzői jogi perekre, valamint tartalomszűrők kifejlesztésére vagy beszerzésére. Globális szempontból pedig az új szabályozás hatásait elég csak a tavaly május 25. óta hatályos új európai uniós adatvédelmi rendelet (GPDR) hatásaihoz hasonlítani. A nem-európai társaságok választhatnak, hogy vagy minden európai felhasználót kitiltanak az oldalukról vagy követik a GPDR előírásait.

Az EFF munkatársa szerint megoldást jelenthetne az átalánydíjas licencek bevezetése. Ebben a konstrukcióban minden egyes zeneszám vagy videó lejátszásáért fizetnének a platformok egy bizonyos összeget - függetlenül attól, hogy kinek, milyen szerződése van egy kiadóval. Ezáltal a nagy piaci szereplők, mint a Universal vagy a Warner sokkal kevesebb pénzhez jutnának, hiszen a bevételek a platformoktól közvetlenül a művészekhez kerülnének. Emellett szükség lenne egy megfelelő szervezetre, olyanra, mint például Németországban a Gema, aminek átlátható módon kell működnie, átlátható algoritmusokkal és egy olyan felügyelőbizottsággal, amelyben egyik nagy piaci szereplő sem képviselteti magát.

"Minél több kötelezettséget hárítunk át az IT-vállalatokra, annál inkább a közfeladatok ellátóivá tesszük azokat. Ehelyett inkább arra kellene összpontosítani, hogy egyre több cég és üzleti modell működjön. Ezenkívül fel kellene tennünk a kérdést, hogy a szerzői jog-e a megfelelő eszköz arra, hogy korlátok közé szorítsuk azt, aki ellopja a fotónkat és a Tinder-profiljában megjelenteti. Amennyiben pedig azt mondjuk a Microsoftnak, hogy követeljük a kódjaihoz való hozzáférést 10 évre, akkor tisztában kell lennünk azzal, hogy erre az időtartamra a redmondi vállalat egyetlen új programozót sem fog felvenni. De ha lerövidítjük ezt az időt, akkor egyetlen programozót sem fog kirúgni" - fejtette ki az álláspontját Cory Doctorow.

"A kaliforniai Burbankben élek, a közelben van egy Harry Potter Élménypark, amelynek a működése a Warner és a Universal közötti licencszerződésen alapul. A szomszédom lánya Harry Potter rajongói regényt ír és nehezen tudná a szabályokat betartani, mert azok annyira árnyaltak, hogy csak a két nagy kiadó szempontjainak felelnek meg. Vagyis vagy annyira egyszerűvé teszünk bizonyos szabályokat, hogy azokat a 12 évesek se sérthessék meg, de akkor a profik nem alkalmazhatják azokat, vagy azt mondjuk a világ összes 12 évesének, hogy attól a pillanattól kezdve, hogy kreatív személyekké váltok, bűnözők lesztek" - szögezte le végül az író.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • TokraFan #40
    Kezdjük azzal, hogy a kiadók -legalabb is, a zeneiparban-, nem is részesülnek a szerzői jogdíjból! Az értékesítésből kapnak jutalékot, egyetlen fillér szerzői jogdíjat nem kapnak! Továbbá, az eladások után járó részesedésük is szerződéstől függ amit a szerzővel kötnek, tehát a kiadó kizárólag a szerző beleegyezésével nyúlhat le pénzt! Ha pedig a kiadó dollármilliókat öl bele egy mű elkészítésébe, akkor teljesen jogos, hogy védi az érdekeit és a későbbi bevételeit! Ahogy védi bármilyen gyártó, vagy szolgáltató vállalkozás. Érdekes, hogy azért senki nem lobbizik, hogy mondjuk az autó legyen ingyen...
  • ostoros #39
    Bevételek megoszlása? A szerző haszna sosem haladja meg a 8%-ot.
    Ehhez sem értesz...
  • TokraFan #38
    Ehhez se értesz! A kiadóhoz csak akkor kerülnek jogok, ha azt egy szerző előzőleg neki átadta! Egyetlen más eset létezik, ha a kiadó maga finanszírozza egy mű létrejöttét (pl. Filmek, játékprogramok stb.). Utóbbi esetben nyilván védi a befektetését, előbbi esetnél pedig semmilyen joga nincs alapból, csak a szerző engedélyével.
    Utoljára szerkesztette: TokraFan, 2019.03.22. 18:42:58
  • ostoros #37
    A szerzői jog a kiadókat védi. Ez egy iparág.
  • Akva #36
    "Rossz a hasonlat, mert a szerzői jog idővel elévül! "

    Jó a hasonlat, mert a 17. századig semmiféle szerzői jog nem létezett, mégsem haltak éhen a szerzők, és nem lehetett letiltani alaptörténeteket szerzői jog címén. A szerzői jog NEM a szerzőket védi. Ha én létrehozok bármilyen szellemi alkotást,és lekoppintják, (megtörtént) lényegében semmit sem tehetek ellene, mert nincsenek millióim a sztárügyvédekre. Egy monopólium (Artisjus) viszont képes kasszírozni olyanért is, aminek valójában soha nem vette meg a szerzői jogát.

    Én lennék kénytelen fizetni a gazembereknek, miközben nem tudnám ellenőrizni, van e bevételük az én művemből, de az biztos, hogy jól nem járhatnék. Ha viszont nem tejelek nekik, fújhatom a szerzői jogomat. Az a jog nekik fütyül, s nekik fütyül, én meg elmehetek a 3,14csába.

    https://www.artisjus.hu/szerzoknek/mubejelentes/
  • nlght #35
    A törvények akkor lennének tökéletesen egyensúlyban használati szempontból, ha minden országban egységes lenne a gazdasági színvonal. Értsd ugyanannyit keresne Zimbabwében ugyanazzal a melóval egy munkás, mint New Yorkban.
    Amíg nekem se telik a fizumból kényelmesen termék beszerzésre, mert nem keresek annyit mint egy nyugati, addig én is a torrenttékából kölcsönzök ki, mert a termékek ára a nyugati bérszinthez lett kitalálva. Amíg egy nyugati elkölti X termékre a fizetése 1%-át, addig az nekem a fizetésem kb. 5%-a, egy zimbabwei lakosnak meg kb. 150%
    Utoljára szerkesztette: nlght, 2019.03.20. 17:30:41
  • barretter #34
    "Na de valójában nem is jogokról van itt szó ha nem a pénzről még több pénzt kiszedni az emberekből ennyi."

    Én is nagyjából ezen a véleményen vagyok.
    És nem is a szerzők pattognak, hanem a Warner és más ilyen gigantikus entitások a saját bevételeik védelméért, biztosításáért.
  • barretter #33
    Kár éri, mert nem virágozhatik úgy, ahogy egyébként virágozni tudna. Mindenki ismeri az orosz oldalakat ahol a tudományos publikációk, szakkönyvek illegálisan szabadon elérhetőek, hozzáférhetőek. Ezt a forrást oktatási-kutatási intézmények is használják, és ahogy egy máshol olvasott cikkből kiderült Magyarországon is.

    Ha ez nem lenne, akkor az kb olyan lenne, mintha egy fejlődni, virágozni kívánó szervezettől elzárnád a napfényt és oxigént, csak mert még nem tudott virágozni és teremni, így virágot és termést előre cserébe adni.

    Kicsit olyan ez mint a Windows és az Office kérdése is, ahol az oktatási intézmény, akkoriban amikor én tanultam, eldöntötte, hogy ezt kell tanulni és erre adja fel a házi feladatot. Senkinek nem volt erre felesleges x száz ezer forintja akkoriban, így illegális példányok kerültek telepítésre a családokban. Vagy megbuktál a tárgyból.

    És ilyen illegalitáson virágozva – kénytelen - mentek előre országok, vállalkozások.

    |

    Nem hagytam figyelmen kívül azt a részt, hogy „senki nem akadályozza meg abban, hogy saját univerzumot hozzanak létre”. És talán így van, talán nincs így, de ha így is van dönthet úgy egy jogtulajdonos társaság, hogy mégis megpróbálkozik a dolog eltiprásával, keres ürügyet, korrelációt és kötekedésre-perre viszi a dolgot, amitől a másik fél megijed és visszalép inkább, mert sem pénze sem fél élete sem idegrendszere nincs a dologra.

    |

    Szerintem túl kevesen nézik a kérdést felhasználói és hétköznapi praktikusság oldaláról.

    |

    „Bajosan lehetne ugyanis kétségbe vonni, hogy a művészet jelentős részben az utánzáson alapul. Mert igaz, hogy a kigondolás volt előszór, s ez a legfontosabb, de az is igaz, hogy amit egyszer jól kigondoltak, érdemes követni. Az egész emberi életre érvényes elv ez: amit másoknál helyesnek látunk, magunk is szeretnénk utánuk csinálni. Így követik a gyerekek az előre megrajzolt betűk vonalait, hogy az írást begyakorolják, hasonlóképpen a zenészek a mester hangját, a festők az elődök műveit, a szántóvetők meg a gyakorlatban bevált művelési folyamatokat tartják követendő példának, egyszóval azt látjuk, hogy mindenféle mesterségben a meglévő mintaképhez igazodva tesszük meg az első lépéseket. És Herkulesre, másként nem is lehet: vagy hasonlítunk a kiválókhoz vagy különbözünk tőlük. A természet ritkán tesz bennünket hozzájuk hasonlóvá, annál gyakrabban az utánzás. Azonban éppen az, hogy mindenben könnyebb dolgunk van, mint azoknak volt, akiknek nem volt mit utánozniuk, kártékonnyá is válhat, ha nem elővigyázatosan és önálló ítélettel élünk vele.”

    - Marcus Fabius Quintilianus (Szónoklattan)



    Utoljára szerkesztette: barretter, 2019.03.20. 15:31:16
  • csigafi #32
    Ha ez a cikk igazat ír akkor tilos lesz a karaoke, tilos lesz dúdolni is. Felesleges lesz verseket szavalni meg stb? A goole már így is elég vacak a sok idióta megszorítás miatt nagyon le van már butítva így is. Sok hülyeséget, szemetet hozz találatként és sok reklámot. A Microsoft-os forráskódos és programozó példa egy marhaság. Na de valójában nem is jogokról van itt szó ha nem a pénzről még több pénzt kiszedni az emberekből ennyi. Na és aztán mi lesz azzal a pénzzel?
  • TokraFan #31
    Rossz a hasonlat, mert a szerzői jog idővel elévül! Tehát idővel majd a jelenleg még jogvédett művek szerzői jogai is elévülnek. Nézz szét a neten, rengeteg olyan adatbázist találsz, ahol szabaddá vált műveket lehet letölteni (filmek, könyvek, zenék stb.). Másrészt, a szerző joga annak eldöntése, hogy a szerzeményét ingyenessé teszi, vagy sem. Dönthet úgy is, hogy igen! Tehát az emberiséget semmiféle kár nem éri!
    Mint írtam -csak figyelmen kívül hagytad-, a példádban szereplő filmkészítőket senki nem akadályozza meg abban, hogy saját univerzumot hozzanak létre, mely független a Star Trek vagy Star Wars, vagy bármilyen más védett műtől. Az emberiségnek ez nem kár, hanem előny, mert új művek jönnek létre! Kár maximum azokat éri, akik a mások által szerzett és már befuttatott műveket akarják felhasználni haszonszerzésre úgy, hogy a bevételt nem az ő művük generálja, hanem az eredeti! Teljesen természetes, hogy ezt nem lehet hagyni!
    Utoljára szerkesztette: TokraFan, 2019.03.20. 02:47:49