Berta Sándor
A Netflix, az Airbnb, a Badoo és a Lyft is kaptak Facebook-adatokat
Egy brit képviselő nyilvánosságra hozta a Facebook belső dokumentumait, amelyek bepillantást engedtek a társaság adatkezelési gyakorlatába.
A közösségi portálok ügyében szakértőnek számító Damian Collins által elérhetővé tett anyag bemutatja, hogy a Netflix, a Tinder, az Airbnb, a Badoo és a Lyft exkluzív hozzáférést kaptak bizonyos felhasználói adatokhoz, például megtudhatták, hogy kik az egyes regisztrált tagok a barátai. Ezek voltak az úgynevezett fehér listás megállapodások. A politikus az összeállítást a Six4Three nevű alkalmazásfejlesztő vállalattól kapta meg.
A jelentésben számos helyen felbukkan Mark Zuckerberg neve. Többek között e-mailekben, amelyek alapján a társalapító 2012-ben azt javasolta, hogy adják el a felhasználói adatokat. A gyakorlat az volt, hogy a partnercégek vásároljanak hivatalosan is reklámhelyeket, cserébe hozzáférést kaptak a felhasználói információkhoz. A menedzser azt javasolta, hogy tagonként és évente 0,10 dollár legyen a fizetett összeg, de sietve hozzá is tette, hogy szerinte túl alacsony az ár. Az is kiderült, hogy a közösségi platform 2015-ben az androidos okostelefonok tulajdonosainak hívási protokolljait is megszerezte anélkül, hogy erre korábban engedélyt kért volna.
Collins a Twitteren azt írta, hogy nem kaptak megfelelő válaszokat a társaságtól és ezért hozta nyilvánosságra a dokumentumot. A képviselő már hónapok óta próbálta meghívni egy londoni meghallgatásra Zuckerberget, de hiába. A Facebook szóvivője minderre úgy reagált, hogy soha nem értékesítettek felhasználói adatokat, majd később ugyanezt állította Mark Zuckerberg is, de azt azért elismerte, hogy elgondolkodtak a dolgon. A vezető megértő abban a tekintetben, ha egy olyan vállalkozás, mint a Facebook tevékenységét folyamatosan megkérdőjelezik, de fontosnak tartja a korrekt tudósításokat. Elismerte, hogy a platform 2007-es alapítása óta időnként hozzáférést biztosítottak a felhasználók adataihoz, de kizárólag azért, hogy a külső szolgáltatók integrált alkalmazásait még jobbá tegyék. Információkat ugyanakkor nem adtak el.
Az idézett dolgokkal kapcsolatban az üzletember azt mondta, hogy csak különböző ötletekről beszélgettek, de végül a díj bevezetése ellen foglaltak állást. A fehér listás megállapodások pedig elfogadott gyakorlatnak számítanak, például az új funkciók tesztelésekor, amely kiválasztott partnerek bevonásával történik. A külső cégeknek csak a barátok neveihez és profilfotóihoz adtak hozzáférést, más személyes információkhoz nem.
Az már júniusban ismertté vált, hogy a Facebook kivételezett partnerének számított és az adatokhoz hozzáférést kapott az Apple, az Amazon, a BlackBerry, a HTC, a Microsoft és a Samsung. A Facebook a hardverek és szoftverek alkalmazásprogramozási felületeinek (API) elkészítéséhez nyújtott ilyen módon segítséget a nagyvállalatoknak. Nemrég pedig kiderült, hogy a brit parlament lefoglalta le a közösségi hálózatot üzemeltető cég belső dokumentumait. Az ügyben kiemelt szerepet kapott a brit parlament média-, kulturális és sportbizottságát vezető Damian Collins. A bizalmas e-mailek alátámaszthatják, hogy a Facebook tudatosan hozta létre azt a kiskaput, amely a Cambridge Analytica-botrányhoz vezetett.
A közösségi portálok ügyében szakértőnek számító Damian Collins által elérhetővé tett anyag bemutatja, hogy a Netflix, a Tinder, az Airbnb, a Badoo és a Lyft exkluzív hozzáférést kaptak bizonyos felhasználói adatokhoz, például megtudhatták, hogy kik az egyes regisztrált tagok a barátai. Ezek voltak az úgynevezett fehér listás megállapodások. A politikus az összeállítást a Six4Three nevű alkalmazásfejlesztő vállalattól kapta meg.
A jelentésben számos helyen felbukkan Mark Zuckerberg neve. Többek között e-mailekben, amelyek alapján a társalapító 2012-ben azt javasolta, hogy adják el a felhasználói adatokat. A gyakorlat az volt, hogy a partnercégek vásároljanak hivatalosan is reklámhelyeket, cserébe hozzáférést kaptak a felhasználói információkhoz. A menedzser azt javasolta, hogy tagonként és évente 0,10 dollár legyen a fizetett összeg, de sietve hozzá is tette, hogy szerinte túl alacsony az ár. Az is kiderült, hogy a közösségi platform 2015-ben az androidos okostelefonok tulajdonosainak hívási protokolljait is megszerezte anélkül, hogy erre korábban engedélyt kért volna.
Collins a Twitteren azt írta, hogy nem kaptak megfelelő válaszokat a társaságtól és ezért hozta nyilvánosságra a dokumentumot. A képviselő már hónapok óta próbálta meghívni egy londoni meghallgatásra Zuckerberget, de hiába. A Facebook szóvivője minderre úgy reagált, hogy soha nem értékesítettek felhasználói adatokat, majd később ugyanezt állította Mark Zuckerberg is, de azt azért elismerte, hogy elgondolkodtak a dolgon. A vezető megértő abban a tekintetben, ha egy olyan vállalkozás, mint a Facebook tevékenységét folyamatosan megkérdőjelezik, de fontosnak tartja a korrekt tudósításokat. Elismerte, hogy a platform 2007-es alapítása óta időnként hozzáférést biztosítottak a felhasználók adataihoz, de kizárólag azért, hogy a külső szolgáltatók integrált alkalmazásait még jobbá tegyék. Információkat ugyanakkor nem adtak el.
Az idézett dolgokkal kapcsolatban az üzletember azt mondta, hogy csak különböző ötletekről beszélgettek, de végül a díj bevezetése ellen foglaltak állást. A fehér listás megállapodások pedig elfogadott gyakorlatnak számítanak, például az új funkciók tesztelésekor, amely kiválasztott partnerek bevonásával történik. A külső cégeknek csak a barátok neveihez és profilfotóihoz adtak hozzáférést, más személyes információkhoz nem.
Az már júniusban ismertté vált, hogy a Facebook kivételezett partnerének számított és az adatokhoz hozzáférést kapott az Apple, az Amazon, a BlackBerry, a HTC, a Microsoft és a Samsung. A Facebook a hardverek és szoftverek alkalmazásprogramozási felületeinek (API) elkészítéséhez nyújtott ilyen módon segítséget a nagyvállalatoknak. Nemrég pedig kiderült, hogy a brit parlament lefoglalta le a közösségi hálózatot üzemeltető cég belső dokumentumait. Az ügyben kiemelt szerepet kapott a brit parlament média-, kulturális és sportbizottságát vezető Damian Collins. A bizalmas e-mailek alátámaszthatják, hogy a Facebook tudatosan hozta létre azt a kiskaput, amely a Cambridge Analytica-botrányhoz vezetett.