Berta Sándor
A Google riválisai lemaradtak a jövőről
Egy német szakember az elsők között támogatta a konszernt, akkor, amikor az még nem is létezett.
A Google most ünnepli huszadik születésnapját és a Frankfurter Allgemeine Zeitung egy olyan személyt szólaltatott meg, aki már a kezdetekkor ott volt a társaság megszületésekor, sőt, maga is aktívan támogatta azt. A 65 éves Andreas Maria Maximilian Freiherr von Mauchenheim genannt Bechtolsheim egy élő legenda a Szilícium-völgyben. A villamosmérnök többek között társalapítója a Sun Microsystems nevű óriáscégnek is.
"1998 augusztusában találkoztam először Larry Page-dzsel és Szergej Brinnel, ez még azelőtt volt, hogy megalapították volna a vállalatukat. Erre a találkozóra úgy került sor, hogy egy ismerős professzor, David Cheriton beszélt nekem két doktoranduszról, akik azon gondolkoztak, hogy otthagyják az egyetemet és egy internetes keresőt fejlesztő vállalkozást alapítanak. Cheriton azt kérdezte tőlem, hogy beszélnék-e a két fiatalemberrel erről. Nagyon érdekelt a téma és Palo Altóban, Cheriton házának verandáján találkoztunk. Larry és Szergej megmutatták a laptopjukon az első Google kereső prototípusát, amely rendkívül jól működött. Ezután elmagyarázták az oldalakat rangsoroló algoritmust, amely automatikusan meghatározta a honlapok fontosságát, valamint a szponzorált linkek ötletét, amellyel keresési fogalomtól függően lehet kínálni fontos ajánlatokat."
Az egész dolog lenyűgöző volt és a legjobb ötlet, amelyet valaha láttam. Nem volt hivatalos prezentáció, miként még csak üzleti tervet sem dolgoztak ki. A bemutató és a beszélgetés viszont teljesen meggyőzött, s annyira izgatott lettem, hogy mindenképpen részesedést akartam szerezni a társaságukban, ezért kiállítottam nekik egy 100 000 dollárról szóló csekket. A csekk a Google Inc. nevére szólt, pedig a cég akkor még nem is létezett" - elevenítette fel a kezdeteket a német milliárdos. A szakember hozzátette, hogy 1998-ban az internet egy nagyon menő téma volt, minden vállalat online akart lenni és honlapot készíteni. A kérdés az volt, hogy ezeket a portálokat hogyan lehet megtalálni.
Kezdetben még közel sem volt olyan letisztult a kereső nyitólapja, mint ma
Már léteztek keresők, például az AltaVista, az Infoseek, az Excite és a Lycos. Ezek olyan szolgáltatások voltak, amelyek neveit ma már sokan nem ismerik. A probléma az volt, hogy egyik kereső sem működött megfelelően, mert nem tudták megkülönböztetni egymástól a jó és a rossz honlapokat. Ennek hátterében az állt, hogy már akkor megpróbált mindegyik szolgáltató a keresési eredmények első oldalára kerülni. Az egyik népszerű módszer az volt, hogy akár az egész angol szótárat hozzáillesztették a portálhoz azért, hogy azt - a keresési fogalomtól függetlenül - megtalálják a keresők. Ez káros volt és oda vezetett, hogy végül gyakorlatilag szinte semmit sem lehetett megtalálni. Sokan ezért azt hitték, hogy - az oldalak tartalmának megértése nélkül - lehetetlen automatikus keresőt készíteni.
A Google volt az első kereső, amelyik jó eredményeket mutatott fel és ezáltal nagyon hasznosnak bizonyult. Pedig már akkor is létezett a Yahoo!, amely egy nagyon népszerű portál (azaz kapu az internetre) volt. A Yahoo! alapötlete az volt, hogy az internetet rendszerezte a felhasználók számára, külön felsorolta a sport-, a pénzügyi és az egyéb honlapokat. Mindez egy darabig nagyon jól működött, de a társaság alkalmazottai a világháló növekedésével természetszerűleg nem tudtak lépést tartani. A Google alapítói ezzel szemben az egész folyamatot automatizálták a portálokat rangsoroló algoritmussal, ezáltal nem volt szükség az oldalakat értékelő emberekre.
Ez az egész kicsit a tudományos anyagok publikálásához hasonlítható. Nem az a lényeg, hogy hány cikket készít egy tudós, hanem az, hogy azt milyen sokszor idézik más szakemberek és hányszor támaszkodnak a munkájára. Larry és Szergej ugyanezt az elvet alkalmazták az interneten azért, hogy a legfontosabb honlapokat sorolják előre. Mindez lehetővé tette, hogy sikeresen meg lehessen találni a világhálón a különböző dolgokat. A Google üzleti modellje ugyanakkor a digitális reklámok, a szponzorált linkek voltak, amelyek forradalmasították a hirdetéseket.
A Google megjelenése előtt szinte minden online reklám banner volt, amely nem állt összefüggésben a felhasználók érdekeivel. A Google alapításáig senki nem használta ki a világhálóban rejlő interaktív lehetőségeket, vagyis hogy olyan ajánlatokat készítsen, amelyek megfelelnek az emberek keresési fogalmainak. Ez a webes társaságnak sikerült, ráadásul gyakorlatilag a kezdetektől pénzt keresett a módszerrel és ehhez egyáltalán nem kellett hirdetnie a saját portálját, mert a felhasználók szerették a keresőjét. Az pedig gyorsan ismertté vált.
Andy Bechtolsheim egyben a Sun társalapítója is
"Az első beszélgetésünk után is gyakran találkoztam a két fiatalemberrel és minden lehetséges dologról egyeztettünk. De szeretném hangsúlyozni, hogy ők ketten és a Google csapata érték el a sikereket. Sosem dolgoztam az óriáscég számára, annak ellenére sem, hogy biztos jó lett volna. Ez egyike annak a kevés dolognak az életemben, amelyet sajnálok. Nem sejtettem, hogy a vállalat ennyire sikeres lesz és hiszem, hogy ezt senki sem látta előre, még a Google vetélytársai sem. Az az igazi irónia, hogy 1999-ben a Google az AOL, az Amazon és a Yahoo! keresője volt, még azelőtt, hogy ezek a vállalkozások egyáltalán felfoghatták volna azt, hogy a vállalat a jövőbeli konkurensük lesz."
"Az Alphabet egy hihetetlen sikertörténet és a Google megoldása továbbra is a világ legjobb keresőszolgáltatása. A "guglizás" mindennapossá vált és egyértelműen a keresés szinonimája lett. A társaság a világ egyik legértékesebb cége, az első háromban van és immár nem csupán keresőt kínál. Az elmúlt tíz évben vezető pozíciót szerzett a mesterséges intelligencia, az önvezető autók és az Android operációs rendszernek köszönhetően az okostelefonok területén. Ugyanakkor aki ma az interneten vásárol, az gyakran azonnal az Amazonra megy fel és nem a Google keresőjét alkalmazza. Egyértelmű, hogy az Amazon lehet a webes vállalat egyik legnagyobb jövőbeli versenytársa. Látszik az is, hogy az Amazon meglepte az Alexával a Google-t, de az utóbbi a jobb beszédfelismerésnek és a kínált jobb válaszoknak köszönhetően javított a pozícióján."
"Nem szabad elfelejteni, hogy a nagy techóriásoknak is van kudarcaik, elég csak arra gondolni, hogy a Google közösségi platformos kísérlete, a Google+ nem működött, ahogy az Amazon mobiltelefonja sem vált be. Úgy vélem, a következő nagy dolog egyértelműen a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás lesz, s ezt a területet az öt techóriás vezeti. Pont a Google tulajdonában lévő DeepMind ért el elképesztő sikereket, például az AlphaZero szoftverrel, amely képes az öntanulásra és már bajnok góban, sakkban és sógiban" - szögezte le Andreas Bechtolsheim.
A villamosménök végül kifejtette, hogy a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás területén Németország túl csekély szerepet tölt be. Ugyan nagyon sok mérnök van hazájában, de több szoftverfejlesztőre lenne szükség, mert a digitális világban minden termék a programokon alapul. Még az autók esetében is egyre nagyobb szerepet töltenek be az alkalmazások. Szerinte minden vállalkozásnak prioritássá kell tennie a szoftverfejlesztést azért, hogy javíthasson a termékein, a szolgáltatásain és az eljárásain. A Szilícium-völgyben immár a programok jelentik a fejlesztések nagy részét. Ahhoz, hogy egy piaci szereplő a csúcson maradhasson, folyamatos erőfeszítéseket kell tennie és előre kell tekintenie. Sok társaság idővel csődöt mond. S, hogy az érintett piaci szereplők mit rontottak el? Erre Larry Page egyszer azt válaszolta, hogy egyszerűen lemaradtak a jövőről.
A Google most ünnepli huszadik születésnapját és a Frankfurter Allgemeine Zeitung egy olyan személyt szólaltatott meg, aki már a kezdetekkor ott volt a társaság megszületésekor, sőt, maga is aktívan támogatta azt. A 65 éves Andreas Maria Maximilian Freiherr von Mauchenheim genannt Bechtolsheim egy élő legenda a Szilícium-völgyben. A villamosmérnök többek között társalapítója a Sun Microsystems nevű óriáscégnek is.
"1998 augusztusában találkoztam először Larry Page-dzsel és Szergej Brinnel, ez még azelőtt volt, hogy megalapították volna a vállalatukat. Erre a találkozóra úgy került sor, hogy egy ismerős professzor, David Cheriton beszélt nekem két doktoranduszról, akik azon gondolkoztak, hogy otthagyják az egyetemet és egy internetes keresőt fejlesztő vállalkozást alapítanak. Cheriton azt kérdezte tőlem, hogy beszélnék-e a két fiatalemberrel erről. Nagyon érdekelt a téma és Palo Altóban, Cheriton házának verandáján találkoztunk. Larry és Szergej megmutatták a laptopjukon az első Google kereső prototípusát, amely rendkívül jól működött. Ezután elmagyarázták az oldalakat rangsoroló algoritmust, amely automatikusan meghatározta a honlapok fontosságát, valamint a szponzorált linkek ötletét, amellyel keresési fogalomtól függően lehet kínálni fontos ajánlatokat."
Az egész dolog lenyűgöző volt és a legjobb ötlet, amelyet valaha láttam. Nem volt hivatalos prezentáció, miként még csak üzleti tervet sem dolgoztak ki. A bemutató és a beszélgetés viszont teljesen meggyőzött, s annyira izgatott lettem, hogy mindenképpen részesedést akartam szerezni a társaságukban, ezért kiállítottam nekik egy 100 000 dollárról szóló csekket. A csekk a Google Inc. nevére szólt, pedig a cég akkor még nem is létezett" - elevenítette fel a kezdeteket a német milliárdos. A szakember hozzátette, hogy 1998-ban az internet egy nagyon menő téma volt, minden vállalat online akart lenni és honlapot készíteni. A kérdés az volt, hogy ezeket a portálokat hogyan lehet megtalálni.
Kezdetben még közel sem volt olyan letisztult a kereső nyitólapja, mint ma
Már léteztek keresők, például az AltaVista, az Infoseek, az Excite és a Lycos. Ezek olyan szolgáltatások voltak, amelyek neveit ma már sokan nem ismerik. A probléma az volt, hogy egyik kereső sem működött megfelelően, mert nem tudták megkülönböztetni egymástól a jó és a rossz honlapokat. Ennek hátterében az állt, hogy már akkor megpróbált mindegyik szolgáltató a keresési eredmények első oldalára kerülni. Az egyik népszerű módszer az volt, hogy akár az egész angol szótárat hozzáillesztették a portálhoz azért, hogy azt - a keresési fogalomtól függetlenül - megtalálják a keresők. Ez káros volt és oda vezetett, hogy végül gyakorlatilag szinte semmit sem lehetett megtalálni. Sokan ezért azt hitték, hogy - az oldalak tartalmának megértése nélkül - lehetetlen automatikus keresőt készíteni.
A Google volt az első kereső, amelyik jó eredményeket mutatott fel és ezáltal nagyon hasznosnak bizonyult. Pedig már akkor is létezett a Yahoo!, amely egy nagyon népszerű portál (azaz kapu az internetre) volt. A Yahoo! alapötlete az volt, hogy az internetet rendszerezte a felhasználók számára, külön felsorolta a sport-, a pénzügyi és az egyéb honlapokat. Mindez egy darabig nagyon jól működött, de a társaság alkalmazottai a világháló növekedésével természetszerűleg nem tudtak lépést tartani. A Google alapítói ezzel szemben az egész folyamatot automatizálták a portálokat rangsoroló algoritmussal, ezáltal nem volt szükség az oldalakat értékelő emberekre.
Ez az egész kicsit a tudományos anyagok publikálásához hasonlítható. Nem az a lényeg, hogy hány cikket készít egy tudós, hanem az, hogy azt milyen sokszor idézik más szakemberek és hányszor támaszkodnak a munkájára. Larry és Szergej ugyanezt az elvet alkalmazták az interneten azért, hogy a legfontosabb honlapokat sorolják előre. Mindez lehetővé tette, hogy sikeresen meg lehessen találni a világhálón a különböző dolgokat. A Google üzleti modellje ugyanakkor a digitális reklámok, a szponzorált linkek voltak, amelyek forradalmasították a hirdetéseket.
A Google megjelenése előtt szinte minden online reklám banner volt, amely nem állt összefüggésben a felhasználók érdekeivel. A Google alapításáig senki nem használta ki a világhálóban rejlő interaktív lehetőségeket, vagyis hogy olyan ajánlatokat készítsen, amelyek megfelelnek az emberek keresési fogalmainak. Ez a webes társaságnak sikerült, ráadásul gyakorlatilag a kezdetektől pénzt keresett a módszerrel és ehhez egyáltalán nem kellett hirdetnie a saját portálját, mert a felhasználók szerették a keresőjét. Az pedig gyorsan ismertté vált.
Andy Bechtolsheim egyben a Sun társalapítója is
"Az első beszélgetésünk után is gyakran találkoztam a két fiatalemberrel és minden lehetséges dologról egyeztettünk. De szeretném hangsúlyozni, hogy ők ketten és a Google csapata érték el a sikereket. Sosem dolgoztam az óriáscég számára, annak ellenére sem, hogy biztos jó lett volna. Ez egyike annak a kevés dolognak az életemben, amelyet sajnálok. Nem sejtettem, hogy a vállalat ennyire sikeres lesz és hiszem, hogy ezt senki sem látta előre, még a Google vetélytársai sem. Az az igazi irónia, hogy 1999-ben a Google az AOL, az Amazon és a Yahoo! keresője volt, még azelőtt, hogy ezek a vállalkozások egyáltalán felfoghatták volna azt, hogy a vállalat a jövőbeli konkurensük lesz."
"Az Alphabet egy hihetetlen sikertörténet és a Google megoldása továbbra is a világ legjobb keresőszolgáltatása. A "guglizás" mindennapossá vált és egyértelműen a keresés szinonimája lett. A társaság a világ egyik legértékesebb cége, az első háromban van és immár nem csupán keresőt kínál. Az elmúlt tíz évben vezető pozíciót szerzett a mesterséges intelligencia, az önvezető autók és az Android operációs rendszernek köszönhetően az okostelefonok területén. Ugyanakkor aki ma az interneten vásárol, az gyakran azonnal az Amazonra megy fel és nem a Google keresőjét alkalmazza. Egyértelmű, hogy az Amazon lehet a webes vállalat egyik legnagyobb jövőbeli versenytársa. Látszik az is, hogy az Amazon meglepte az Alexával a Google-t, de az utóbbi a jobb beszédfelismerésnek és a kínált jobb válaszoknak köszönhetően javított a pozícióján."
"Nem szabad elfelejteni, hogy a nagy techóriásoknak is van kudarcaik, elég csak arra gondolni, hogy a Google közösségi platformos kísérlete, a Google+ nem működött, ahogy az Amazon mobiltelefonja sem vált be. Úgy vélem, a következő nagy dolog egyértelműen a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás lesz, s ezt a területet az öt techóriás vezeti. Pont a Google tulajdonában lévő DeepMind ért el elképesztő sikereket, például az AlphaZero szoftverrel, amely képes az öntanulásra és már bajnok góban, sakkban és sógiban" - szögezte le Andreas Bechtolsheim.
A villamosménök végül kifejtette, hogy a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás területén Németország túl csekély szerepet tölt be. Ugyan nagyon sok mérnök van hazájában, de több szoftverfejlesztőre lenne szükség, mert a digitális világban minden termék a programokon alapul. Még az autók esetében is egyre nagyobb szerepet töltenek be az alkalmazások. Szerinte minden vállalkozásnak prioritássá kell tennie a szoftverfejlesztést azért, hogy javíthasson a termékein, a szolgáltatásain és az eljárásain. A Szilícium-völgyben immár a programok jelentik a fejlesztések nagy részét. Ahhoz, hogy egy piaci szereplő a csúcson maradhasson, folyamatos erőfeszítéseket kell tennie és előre kell tekintenie. Sok társaság idővel csődöt mond. S, hogy az érintett piaci szereplők mit rontottak el? Erre Larry Page egyszer azt válaszolta, hogy egyszerűen lemaradtak a jövőről.