Világszerte egyre gyorsabban terjednek a robotrepülőgépek, azonban a vezérlés és a pozíció meghatározása kérdésében még vannak kihívások.

A pilóta nélküli légi járművek esetében kiemelkedő fontosságú a kommunikáció. A kapcsolatnak végig stabilnak, mindenhol elérhetőnek és lehetőleg olcsón biztosíthatónak kell lennie, s akár a távolból is kiválóan kell működnie. A Fraunhofer Társaság Heinrich Hertz Intézetének (HHI) szakemberei a mobiltelefonos beszédcsatornákra építenek.

A drónok esetében az egyik lehetőség a mobilkapcsolatok használata, azonban azok segítségével nehezen valósítható meg a valós idejű kommunikáció. Ráadásul ez az összeköttetés alapvetően az adatcsomagok rövid ideig tartó továbbítására, például egy honlap betöltésére készült. A városokban vagy a nagy rendezvényeken a hálózatok könnyen túlterheltté válhatnak. Alternatívát jelenthetne egy saját infrastruktúra létrehozása a robotrepülőgépek és a vezérlőegységek közötti kommunikációra. Ez azonban drága lenne, ráadásul nem áll rendelkezésre elegendő sávszélesség sem és gyakoriak az üzemzavarok, így egy ilyen megoldás sem gazdasági, sem biztonságtechnikai szempontból nem lenne észszerű.

A HHI kutatói által kifejlesztett vezérlőmodul könnyű, stabil, olcsó, gyakorlatilag azonnal alkalmazható, kompakt és kevéssé befolyásolja a drón energiafogyasztását. Tom Piechotta, a HHI tudósa elmondta, hogy az új rendszer előnye, hogy a beszédcsatornák az adatkapcsolatokkal ellentétben szinte mindenhol elérhetők és rendkívül megbízhatóak. Még olyan környékeken is működnek, ahol az adattovábbítás csak rendkívül korlátozottan vagy egyáltalán nem lehetséges. További előny, hogy alig keletkeznek plusz költségek, hiszen egyrészt új infrastruktúrát sem kell kiépíteni, másrészt különleges szerződéseket sem kell kötni a hálózatüzemeltetőkkel.


Ahhoz, hogy a pilóta nélküli légi járműveket vezérelni lehessen, egyrészt továbbítani kell a parancsokat, másrészt olyan információkat kell elküldeni a földi vezérlőegységnek, mint a drón helyzete, repülési magassága vagy az akkumulátor állapota. Piechotta kiemelte, hogy a vezérlési parancsok és a helyekkel kapcsolatos információk esetében kis adatmennyiségről van szó, amelyeket viszont megbízhatóan kell továbbítani. Az ötlet az, hogy az audiojeleket átalakítják parancsokká, éppúgy, mint évtizedekkel ezelőtt a telefonos modemek korában. Ezeket a parancsokat egy a robotrepülőgépeken elhelyezett kis modul fordítja le.

A különlegesség az, hogy ez a fajta kapcsolat nem csupán valós időben működik és rendkívül robusztus az üzemzavarokkal szemben, hanem extra szabványok nélkül is alkalmazható - világszerte. Gyakorlatilag a megoldás mindenütt működik, ahol van mobilhálózat. A pilóta nélküli légi jármű helyzetét minden esetben feljegyzik és megjeleníthető az olyan online szolgáltatásokon, mint a Google Térkép. A drón helyzetét és repülési magasságát mindig valós időben továbbítják, s meg is jelenítik a térképeken. Emellett a robotrepülőgép saját szenzorokkal is ellátható, hogy felismerje a hirtelen felbukkanó akadályokat, például a többi légi járművet és akár a darukat is. A vezérlés vagy manuálisan vagy a végpontokon keresztüli adatküldéssel történik, ami különösen az olyan alkalmazások esetén lehet hasznos, mint a csomagrendelés.


Piechotta végül hangsúlyozta, hogy csak rendkívül ritkán találkoznak olyan esetekkel, amikor nem működnek a rádiókapcsolatok. Amennyiben egy hálózat kiesne, akkor a rendszer automatikusan átvált egy másik, GSM- vagy UMTS-hálózatra. Amennyiben az összeköttetés ismét megszakad, akkor a lehető legrövidebb időn belül megtörténik az újbóli kapcsolatfelvétel. A technológia abszolút jövőbiztos, hiszen miközben a mobilszabványok jönnek és mennek, addig a beszédcsatornák maradnak. A mobilhálózatokban sokáig rendelkezésre fognak állni a beszédcsatornák és amíg ez így lesz, addig a rendszer megbízható és olcsó alternatívája lesz a hagyományos adatkapcsolatoknak. A drónok pedig így bárhol és bármikor elérhetővé válnak.