Berta Sándor

Startupokból lopja a tudást a kínai állam

A tengerentúlon egy új törvénnyel akadályoznák meg, hogy az értékes tudás az ázsiai államba jusson.

A Stanford Egyetem mellett működő Danhua Capital nevű vállalkozás számos startupba fektetett be már a Szilícium-völgyben. A Danhua Capitalt egyaránt érdekelte a mesterséges intelligencia, a drónok és a kiberbiztonság. A társaságot többek között a Zhongguancun Development Group nevű kínai állami vállalat támogatja, így jogosan merült fel az az aggály, hogy Peking amerikai tudáshoz és technológiákhoz férhet hozzá ilyen módon. Donald Trump amerikai elnöknek és kormányának ez szálka a szemében és ezért új jogszabályt dolgozott ki, amely többek között lehetővé tenné, hogy a technológiai transzfereket megtiltsák, korlátozzák vagy akadályozzák. Az elképzelést egyáltalán nem fogadta jól az amerikai startup-közösség.

Az Amerikai Egyesült Államok eddig csak a kínai cégfelvásárlásokkal foglalkozott kiemelten és a startupokba való befektetéseket alig vagy egyáltalán nem vizsgálta. Pedig a Szilícium-völgyben jelenleg több mint 20 olyan kockázatitőke-befektető cég van jelen, amely szoros kapcsolatban áll a kínai kormány alapjaival vagy intézményeivel. Stephen Heifetz, az Amerikai Egyesült Államokba Irányuló Külföldi Befektetéseket Vizsgáló Bizottság (CFIUS) korábbi tagja kijelentette, hogy számos aggályosnak tartott technológiai transzferre a startupokon keresztül kerül sor. Az új törvénnyel a CFIUS jogosítványait bővítenék ki olyan módon, hogy a testület a jövőben már a startupokba való befektetéseket is vizsgálhassa. A tervezetet nemrég 400 igen és 2 nem szavazat mellett elfogadta az Amerikai Egyesült Államok Képviselőháza, így az a következő hetekben a Kongresszus elé kerülhet.

Az egyelőre nem világos, hogy a CFIUS miként szerezhetne képet a startupokba kerülő összegekről, hiszen a befektetési alapok és vállalkozások nem kötelesek információkat közölni a befektetőkről. Ugyanakkor a startupok jelentős része sem fogadná el, hogy Peking felvásárolja őket. A drónokkal foglalkozó Flirtey egyik szóvivője például azt mondta, hogy nem fogadnának el komoly pénzt a kínai kormánytól. A Flirtey egyik befektetője egyébként éppen a Danhua Capital, amelynek alapítója Shoucheng Zhang, a Stanford Egyetem professzora nem akart a Reuters kérdéseire válaszolni. Később azt közölte, hogy minden hatályos törvényt és előírást betartanak.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Andrevv #8
    Már rég el van érve. Azért nincsenek egészséges kaják, csak génmódosított dolgok vagy tele adalékanyagokkal. Ha lemész a boltba csirkehúst venni, az már nem is igazi hús, hanem hormonokkal pár hét alatt növesztett életre alkalmatlan csirke, amitől már a néhány éves gyerekek mellei is kezdenek nőni. Nagyon elcseszett egy világban élünk. Azok a szerencsések, akik erről nem is tudnak.
  • zola2000 #7
    A gond csak az hogy lassan elérjük a Föld erőforrásainak korlátait a nagy növekedési versenyben...
  • inkvisitor #6
    Európát annak idején épp az hozta előnybe, hogy sok állam hadakozott egymással. Kína meg azért esett vissza, mert nem volt vetélytársa.
    Utoljára szerkesztette: inkvisitor, 2018.07.05. 07:19:26
  • Cat #5
    Butaságot beszélsz. A verseny hiánya mindig csak stagnálást hozott.
  • nlght #4
    Amíg 200-300 nemzet harcol azért, hogy minél több erőforrásra és előnyre tegyék rá a kezüket a többiekkel szemben, addig az emberiség kudarcra van ítélve. Minek együttműködni és összedolgozni, amikor lehet gáncsolni is egymást...
  • Andrevv #3
    Nem lenne egyszerűbb falat építeni az USA köré és elzárni örökre a külvilágtól? Senkinek sem hiányzik a nagy pofájuk...
  • nlght #2
    Más ha egy jó állást kinálsz szállással/céges kocsival az embernek, vagy csak befektetsz pár % részvényért, hogy aztán ellopd a know-howt és az algoritmust amire a business modell épül, hogy aztán Csing-cseng Kft-ként létrehozd az egészet ázsiában sok száz millió dolláros állami támogatással.
  • fonak #1
    "Lopják a tudást" persze ha ugyanezt amerikaiak csinálják, az nem "lopás", lásd agyelszívás.