Berta Sándor
Amikor a számítógépek költőkké válnak
A művészet és a technológia összefüggenek, még akkor is, ha ez első pillantásra nem is egyértelmű.
Ross Goodwin művésznek tartja magát, számítógépes programok segítségével ír verseket és forgatókönyveket. A szakember korábban a New York-i Egyetemen és az MIT-n tanult, majd az Obama-kormányt segítette. Most pedig a Google csapatában dolgozik kreatív technológiai szakemberként, s a mesterséges intelligencia és a művészet kapcsolatát, összefüggéseit kutatja.
"Már az egyszerű asztali számítógépek is megszabadítottak minket a monoton munkáktól. A mesterséges intelligencia haszna abban van, hogy javít a képességeinken. Többek között lehetővé teszi egy motívum felismerését egy képben vagy segít egy verset írni arról. Ezek nem unalmas feladatok, hanem olyan szempontok, amelyek lehetővé teszik a tapasztalataink lefordítását a gépek nyelvére. Amikor egy számítógép például verset ír, akkor ugyan más mintákra kell összpontosítania, de az eredmények ugyanolyan absztraktak. Ez annak is köszönhető, hogy miként hagyjuk dolgozni a programokat. A gépek felépítik a saját modelljüket arról a témáról, amelyet meg kell érteniük. Mi nem programozzuk be őket egy vers megírására, csak arra, hogy tanulják meg, hogyan kell verset írni" - ecsetelte Ross Goodwin.
A feladatra alkalmazott neurális hálózat (Long Short Term Memory Recurrent Neural Network) mindig előrejelzi, hogy milyen valószínűséggel melyik betű fogja követni az előzőt. De ennek semmi köze nincs a nyelvészethez. A gép csak azt tudja, hogy mi egy betű és később - a betűminták megtekintésével - megtanulta, hogy mik a szavak. Egy gép nem úgy gondolkodik, mint mi, emberek, semmit sem úgy csinál, ahogy mi.
"Konfrontálni akarjuk a művészeket a mesterséges intelligenciával és a művészetet a számítógépes szakemberekkel. Hiba a valós életben jelenlévő mesterséges intelligenciát összehasonlítani a sci-fikben lévő mesterséges intelligenciával. Utóbbiak lényege általában az, hogy mindannyiunkat elpusztítanak. A valódi életben viszont mindez aligha fog megtörténni, de a mesterséges intelligencia befolyásolni fogja a létezésünket. Minden szempontját meg kell értenünk - például mire képes, miért más, mint mi - ahhoz, hogy jobban és hatékonyabban dolgozhassunk vele. A gépek nem magukból alkotják meg a művészetet, hanem csak kiterjesztései a saját énünknek. A műszaki történelem mindig a fejlődésről, nem pedig a visszafejlődésről szólt, arról a módról hogyan dolgozunk a gépekkel" - fejtette ki a Google kreatív technológiai szakembere.
Ross Goodwin hozzátette, hogy ha valaki olyan mesterséges intelligencián alapuló művészeti tevékenységet végez, amely nem vált ki gondolatokat az emberekből, akkor az természetesen egy rossz művészet. De nem csupán az eredményekről van szó: amennyiben egy számítógépnek hagyják, hogy egy kép alapján automatikusan verset generáljon, akkor nem csupán maga a vers egy műalkotás, hanem a gép maga is. S az ember a művész. A gép segít az embernek abban, hogy valamit létrehozzon, amelyre nem képes, például arra, hogy egy verset a másodperc tört része alatt megírjon. Természetesen a kész művek általában nem olyan "jók", mint azok az alkotások, amelyeket egy ember készített. Inkább egy újfajta tollként, egy nagyon bonyolult írógépként kell tekinteni a gépekre.
"A művészet mindig tartalmazta a technológiát. Hogy nézne ki egy zongorista a hangszere nélkül, vagy egy festő az ecsetje nélkül? Gyakorlatilag minden művészet technikai módon van megvalósítva. Természetesen egy fényképezőgép és egy neurális hálózat nagyon más dolgok, de a fényképezőgép feltalálása lehetővé tette, hogy bárki fotorealisztikus módon adjon vissza egy jelenetet bárki számára. Akkor az emberek azt gondolták, hogy a fényképészet le fogja rombolni a festészetet, de valójában felszabadította azt" - mondta a művész.
A Google kreatív technológiai szakembere egy kísérlet során megmutatta a mesterséges intelligenciának az összes sci-fi film forgatókönyvét, amelyekből aztán a program létrehozta a saját alkotását. A gépnek ugyanakkor szándékosan nagyon korlátozott tárolókapacitása volt, ezért néhány mondat után hajlamos volt átváltani a következő témára. "A tudósok régóta elismerik azt, hogy a kreativitás egyik legalapvetőbb formája a meglévő dolgok újrafeldolgozása. Mi emberek is olyan gondolkodó gépek vagyunk, mely figyeli a világot és értelmezi azt. A mesterséges intelligencia egyik legnagyobb veszélye a mintakövetésből eredő szabványosítás, azon adatbázisokban lévő kulturális torzítások, melyekből tanul a gép, és melyek alapján döntéseket hoz. Aggódunk ezek miatt, a Google programja erről is szól. Szeretnénk, ha mások is felfigyelnének erre a problémára, és ez egyszerűbb művészetek által, mint tudományos publikációkkal."
Ross Goodwin művésznek tartja magát, számítógépes programok segítségével ír verseket és forgatókönyveket. A szakember korábban a New York-i Egyetemen és az MIT-n tanult, majd az Obama-kormányt segítette. Most pedig a Google csapatában dolgozik kreatív technológiai szakemberként, s a mesterséges intelligencia és a művészet kapcsolatát, összefüggéseit kutatja.
"Már az egyszerű asztali számítógépek is megszabadítottak minket a monoton munkáktól. A mesterséges intelligencia haszna abban van, hogy javít a képességeinken. Többek között lehetővé teszi egy motívum felismerését egy képben vagy segít egy verset írni arról. Ezek nem unalmas feladatok, hanem olyan szempontok, amelyek lehetővé teszik a tapasztalataink lefordítását a gépek nyelvére. Amikor egy számítógép például verset ír, akkor ugyan más mintákra kell összpontosítania, de az eredmények ugyanolyan absztraktak. Ez annak is köszönhető, hogy miként hagyjuk dolgozni a programokat. A gépek felépítik a saját modelljüket arról a témáról, amelyet meg kell érteniük. Mi nem programozzuk be őket egy vers megírására, csak arra, hogy tanulják meg, hogyan kell verset írni" - ecsetelte Ross Goodwin.
A feladatra alkalmazott neurális hálózat (Long Short Term Memory Recurrent Neural Network) mindig előrejelzi, hogy milyen valószínűséggel melyik betű fogja követni az előzőt. De ennek semmi köze nincs a nyelvészethez. A gép csak azt tudja, hogy mi egy betű és később - a betűminták megtekintésével - megtanulta, hogy mik a szavak. Egy gép nem úgy gondolkodik, mint mi, emberek, semmit sem úgy csinál, ahogy mi.
"Konfrontálni akarjuk a művészeket a mesterséges intelligenciával és a művészetet a számítógépes szakemberekkel. Hiba a valós életben jelenlévő mesterséges intelligenciát összehasonlítani a sci-fikben lévő mesterséges intelligenciával. Utóbbiak lényege általában az, hogy mindannyiunkat elpusztítanak. A valódi életben viszont mindez aligha fog megtörténni, de a mesterséges intelligencia befolyásolni fogja a létezésünket. Minden szempontját meg kell értenünk - például mire képes, miért más, mint mi - ahhoz, hogy jobban és hatékonyabban dolgozhassunk vele. A gépek nem magukból alkotják meg a művészetet, hanem csak kiterjesztései a saját énünknek. A műszaki történelem mindig a fejlődésről, nem pedig a visszafejlődésről szólt, arról a módról hogyan dolgozunk a gépekkel" - fejtette ki a Google kreatív technológiai szakembere.
Ross Goodwin hozzátette, hogy ha valaki olyan mesterséges intelligencián alapuló művészeti tevékenységet végez, amely nem vált ki gondolatokat az emberekből, akkor az természetesen egy rossz művészet. De nem csupán az eredményekről van szó: amennyiben egy számítógépnek hagyják, hogy egy kép alapján automatikusan verset generáljon, akkor nem csupán maga a vers egy műalkotás, hanem a gép maga is. S az ember a művész. A gép segít az embernek abban, hogy valamit létrehozzon, amelyre nem képes, például arra, hogy egy verset a másodperc tört része alatt megírjon. Természetesen a kész művek általában nem olyan "jók", mint azok az alkotások, amelyeket egy ember készített. Inkább egy újfajta tollként, egy nagyon bonyolult írógépként kell tekinteni a gépekre.
"A művészet mindig tartalmazta a technológiát. Hogy nézne ki egy zongorista a hangszere nélkül, vagy egy festő az ecsetje nélkül? Gyakorlatilag minden művészet technikai módon van megvalósítva. Természetesen egy fényképezőgép és egy neurális hálózat nagyon más dolgok, de a fényképezőgép feltalálása lehetővé tette, hogy bárki fotorealisztikus módon adjon vissza egy jelenetet bárki számára. Akkor az emberek azt gondolták, hogy a fényképészet le fogja rombolni a festészetet, de valójában felszabadította azt" - mondta a művész.
A Google kreatív technológiai szakembere egy kísérlet során megmutatta a mesterséges intelligenciának az összes sci-fi film forgatókönyvét, amelyekből aztán a program létrehozta a saját alkotását. A gépnek ugyanakkor szándékosan nagyon korlátozott tárolókapacitása volt, ezért néhány mondat után hajlamos volt átváltani a következő témára. "A tudósok régóta elismerik azt, hogy a kreativitás egyik legalapvetőbb formája a meglévő dolgok újrafeldolgozása. Mi emberek is olyan gondolkodó gépek vagyunk, mely figyeli a világot és értelmezi azt. A mesterséges intelligencia egyik legnagyobb veszélye a mintakövetésből eredő szabványosítás, azon adatbázisokban lévő kulturális torzítások, melyekből tanul a gép, és melyek alapján döntéseket hoz. Aggódunk ezek miatt, a Google programja erről is szól. Szeretnénk, ha mások is felfigyelnének erre a problémára, és ez egyszerűbb művészetek által, mint tudományos publikációkkal."