Berta Sándor

Veszélyes is lehet a készpénz nélküli élet

Egyetlen állam sem tart ott a készpénz nélküli társadalom kiépítésében, mint Svédország. A digitális fizetési kultúrának ugyanakkor komoly kockázatai is vannak.

Svédországban még a helyi hajléktalanok sem készpénzért árulják az ottani Fedél nélkült, a Situation STHLM-et. Az árusítók előveszik az okostelefonjukat és a kártyaleolvasó készüléküket, s az adományozó eldöntheti, hogy a hitel- vagy bankkártyájával fizet, esetleg egy mobilalkalmazáson keresztül. De ugyanez a helyzet már a sörözőkben, a kávézókban, a múzeumokban, a parkolási automatáknál, egy buszjegy vásárlásakor, sőt, még a nyilvános vécéknél is. Nagyon sok bolt és szolgáltató már eleve el sem fogad készpénzt. A forgalomban lévő papírmennyiség 57 milliárd svéd korona, a készpénz-átváltási kvóta 20 százalék alá süllyedt. Ezzel szemben Magyarországon évek óta nő a készpénzforgalom; a kormány által rájuk kivetett tranzakciós adót és a pénzügyi különadókat a bankok csak ügyfeleiktől tudják beszedni, akik így érthető módon igyekeznek visszaszorítani a velük való kapcsolatot.

Pedig rengeteg előnye van az elektronikus útra terelésnek: a készpénz kezelése és őrzése borzasztó drága, a boltokban - főleg érintéses kártyákkal - gyorsabb és biztonságosabb a fizetés, és az embereknek nem kell készpénzt magukkal vinniük, így el sem lophatják azt. S még valami: tíz évvel ezelőtt 110 bankrablásra került sor Svédországban, míg tavaly már csak 5-re. A svédek már az 1990-es években sok hitelkártyával rendelkeztek. A bankok a 2000-es évek közepén kezdték bezárni a fiókjaikat, ezzel párhuzamosan számos bankautomatát is leszereltek. Stockholmban például 20 SEB (Skandinaviska Enskilda Banken) bankfiók van, amelyek közül már csak kettő tart készpénzt. Nálunk az AXA Bank volt ilyen, míg át nem vette az OTP: hiába ment be az ember a fiókjukba, se kivenni, se betenni nem tudott pénzt.

Leif Trogen, a Svéd Bankszövetség pénzügyi infrastruktúra részlegének a vezetője elmondta, hogy az övék egy technika iránt lelkesedő társadalom, amely hisz a digitalizálás előnyeiben. A svédek az átlagosnál jobban bíznak a politikában és a pénzügyi szférában, ami alapfeltétele egy készpénz nélküli társadalomnak. Jelenleg Svédországban évente 3,5 milliárd kártyás tranzakcióra kerül sor és további 1,5 milliárd tranzakciót bonyolítanak a Swish nevű népszerű mobilfizetési alkalmazás segítségével.


A hitelintézetek természetesen örülnek a fejleményeknek, hiszen nem kell készpénzt tartaniuk, ezzel pedig költséget takaríthatnak meg. Emellett jól keresnek a tranzakciókat terhelő díjakon és az internetes szolgáltatásokat használó embereken, ráadásul értékes adatokat kapnak ügyfeleik fizetési szokásairól. További előny a bankok számára, hogy a felhasználók a készpénz eltűnése miatt már nem tudják magukat függetleníteni a különböző kiadásoktól, kamatoktól és illetékektől. A Riksbank, vagyis a Svéd Központi Bank ráadásul saját kriptovalutát is bevezetne. Így azok, akik nem rendelkeznek hitelkártyával és nem használnak mobilfizetési szoftvereket sem, kaphatnának egy kriptovaluta-számlát a jegybanknál, ezáltal pedig könnyen integrálhatók lennének a készpénz nélküli fizetés területén.

Björn Eriksson, az Interpol egykori elnöke 72 éves és a hagyományos pénz megtartása mellett kampányol. Érvelése szerint készpénz nélkül Svédország kiszolgáltatott lesz és támadhatóvá válik, hiszen más államok vagy hackerek akciókat indíthatnak a pénzügyi rendszere ellen és az egész országot destabilizálhatják. Az aggodalmak nem alaptalanok, hiszen már most is virágzik a skandináv államban a kártyacsalás és a személyazonosság-lopás, s egyetlen más európai uniós tagországban sem nőtt ennyire erősen a digitális csalások száma.

Az 58 éves Christina Pilar az Uppsala melletti 8000 lakosú Knivstában üzemelteti a Grekens nevű vendéglátóhelyet. Nincs sem hitelkártyája, sem okostelefonja, azt szereti, ha az emberek készpénzben fizetnek. Mindezt azzal indokolta, hogy zavarná, ha az állam és a bankok beleláthatnának abba, hogy hol, mikor és mennyiért vásárolt meg különböző termékeket. S persze feltette a kérdést: szép és jó a digitális fizetés, de mi lesz, ha a rendszer nem működik? Akkor az emberek hogy fognak vásárolni és fizetni a szolgáltatásokért? S volt már példa arra, hogy az élet őt igazolta: bement hozzá egy vevő, aki a megrendelt pizzáért kártyával akart fizetni, de a leolvasó éppen nem működött. Az illetőnél nem volt készpénz, így éhes maradt.

Svédországban 2015-ben intenzív vita kezdődött a témában. Björn Eriksson, akkor a "Nyílt kártyákkal" ("Korten pa bordet") című anyagban bírálta a készpénz nélküli fizetést támogatók érveit. A nézőpontja az volt, hogy a lakosság készpénzellátása alapvető demokratikus jog, ráadásul a bűnözők átpártolnak a bank- és a hitelkártya-csalásokra, továbbá a bankautomaták sem higiénikusabbak az érméknél és a papírpénzeknél. A szervezetet a kisvállalkozók és a vidéki régiók érdekképviseletei egyaránt támogatják.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Andrevv #77
    Igen, értek máshoz is. Állatokat is kell tartani és füvet kell kaszálni. Nem lehet mindig krumplit ültetni a vetésforgó miatt (kell a változatosság a földnek, a kártevők is nehezebben élnek meg). A mi közösségünkben mindenki segít mindenkinek, ilyen szempontból ez a mi valutánk. Ha valaki házat épít, megyünk segíteni. Gépeket nem igazán használunk, hagyományos eszközökkel, lóerővel megoldjuk egykettőre. Egy kiforrt és bevált rendszeren nincs miért változtatni.
  • Sequoyah #76
    Az arany egyebkent erdekes, mert objektiven nezve semmiben nincsen nagyobb erteke, mint a papirpenznek, vagy a sonak. Mint nyersanyag nem hianyzikk, sokkal tobb all rendelkezesre, mint amennyire az iparnak szuksege van. Ha pedig osszeomlik a gazdasag, semmilyen haszna nem lesz. (szemben pl a soval, ami tartositasra kivalo)
    Viszont az emberi pszichere olyan hatassal van, hogy ez az egyetlen olyan fizetoeszkoz, amit a tortenelem soran szinte barhol es barmikor elfogadtak.

    Szoval aki apokalipszisre keszul, az egy kis fizikai aranyat tarthat otthon, csak ne legyen olyan illuzionk, hogy ez olcso lesz. Idobe es/vagy penzbe kerul az elrejtese es vedelme, es fennall az elvesztesenek az eselye, nagyobb mertekben, mint a bankban tartott penznek. Ezenkivul nem termel profitot, es nem kamatozik.
    Szoval ha megsem dol ossze a gazdasag, hanem minden megy a maga utjan, akkor vesziteni fogunk rajta. Ez nem azt jelenti, hogy rossz dontes, sot. A stabil befektetes alapja a diverzifikacio, azaz minden helyzetben legyen olyan resze a portfolionknak, ami legalabbis tartja az erteket, es igy kiegyensulyozza az egyenlegunket. De a diverzifikacio nem csak a nagy bukast segit elkerulni, de cserebe a maximalis nyereseget is csokkenti.
  • fonak #75
    Ha kitör a káosz, úgyis agyonüt majd valaki a pálinkádért, hacsak nem fegyverkezel is, és nem vagy legalább olyan jó harcos, mint egy átlag kiképzett katona.
  • hillman #74
    Akkor abban egyetértünk, hogy a digitális pénz jo, de még magyarország nem áll készen?

    Nem azért kell pálinkát halmozni mert jön a háboru hanem azért mert jo befektetés(lentebb kiszámoltam). Igy segithet a mindennapokban.
    Költségei minimálisak. Ha nincs pincéd a vétel vagy épités, ha van és addig lomtár volt akkor csak a tároloedények és a polcok egyszeri költsége. nincs kezelési költség(az idönkénti felsöprést és izzocserét nem számolom), kamatado, egyéb dézsma.
    A minöségi szesz érték, nem inflálodik. Az értéke viszonylag stabil századok ota. Életkorával értéke növekszik. Miközben a pénz inflálodik; erre is kitér a lenti példa.
    Még a bor hasonlo de nagyságrendekkel macerássabb a tárolása.
    Ezért gyüjtöm. pecsétes papirral fözdéböl(gondolván az apehra nehogy mégegyszer kifizettese az áfát.). Elárverezem majd az addig összegyülteket amikor nyugdijba megyek. Békében tervezem. Ha jobban tetszik magánnyugdijpénztár.
    Mielött a betörést emlitenéd a rendörörssel szemben lakom. Az ügyeletes rálát a kapumra.

    Az, hogy van elrakva a pincébe pár heti élelmiszer még nem világvégevárás. Szinte az össze idös ismerösnél van pince vagy kamra amiben több hétre elegendö élelmiszer(krumplitol a lekvárokon át a kolbászig); a fiatalokál ritka az egy hétre elegendö is. Ök a lemegyek a boltba elvet vallják. Mig az idösek egy része a soha se lehet tudnit(másrészt kevesebbet kell boltba mászkálni). A városlakok hatalmas hátrányba vannak ebböl a szempontbol.
    Az is érdekes, hogy csak az idösek tartanak felénk csirkét.
    Mindent tulzásba lehet vinni; ezt is.

    Ha a történelmet nézzük háboruk voltak, vannak, lesznek. Azt hinni, hogy itt nem lesz naivság. legfeljebb nem a mi életünkben. lehet, hogy itt nem fognak lövöldözni, de a naton keresztül tuti belecsuszunk párba.







  • ClassicR #73
    Igen, hogyha valaki apokalipszisre készül, akkor halmozzon fel konzerveket és más árukat, amiket hasznosítani tud a gazdaság összeomlása után. Csak ez nem tudom hogy kapcsolódik a készpénz/elektronikus pénz témaköréhez, merthogy egy ilyen helyzetben a készpénznek pontosan ugyanannyi lenne az értéke, mint az elektronikus pénznek (semennyi).

    Főleg az USA-ban van sok olyan ember, akik javában készülnek az apokalipszisre, talán a Spektrumon ment is erről egy dokumentumfilm sorozat. Amúgy háborús időkre én inkább aranyat, vetőmagokat, konzerveket, ruhákat halmoznék fel, nem pálinkát, mert nem hiszem, hogy az olyan értékkel bírna, mint 80 évvel ezelőtt. De kit tudja, én nem igazán készülök háborúra :)
    Utoljára szerkesztette: ClassicR, 2018.03.10. 10:48:37
  • Sequoyah #72
    Tehat bekeidoben halmozzunk fel palinkat, hatha haboru/vilagvege lesz? Hogy segitene ez a normal mindennapokban, es milyen ara lenne ennek a normal mindennapokban?
  • hillman #71
    Látod ezért kellett volna nekem is tanulnom, igy a tudatlanok aggodalmait mutatom.
    Amikor befejeztem az iskolát eszembe jutott mennyi mindent bemagoltattak, a tanácsi vagy a banki ügyintézésröl szot se ejtettek. Még az is lehet, hogy szándékosan nem tanitják.

    "Azt kell megértened, hogy a készpénz és elektronikus pénz között az elektronikus pénz javára van különbség."
    megértettem és eddig sem vitattam. Azon nézetem mellett miszerint: ma magyarországon sem az állam sem a társadalom nem áll készen erre, viszont továbbra is kitartok. A rendszer anomáliáit éppen azért irtam le, hogy ezt érzékeltessem; nem a digitális pénz ellenében.

    Háborus és egyéb válsághelyzetekben a korábban emlitett párhuzamos cserekereskedelem felerösödik. A pálinka(szesz) például elég régota bevált a nép körében( de a tartos élelmiszerek is). Még a különbözö megszállok is elfogadták. A rejtekhelyekben az emberek minden korban leleményesek voltak.
    ha mondjuk vettem volna pálinkát az vásárloértékét jobban örizné mintha bankba raknám.
    10 éve simán lehetett 1000 forintért jo pálinkát venni. ma 3000 körüli ez az ár. bankban 10 év alatt a 10k-bol 16k lesz 5%os kamat mellett. pálinkában viszont. 30k-t érne ma minimum. Mivel a pálinka ára, és minösége idövel növekszik igy lehet többért is el lehet adni. Ha van egy kis pincéd, kamrád már kezelési költség sincsen(aki betörötöl fél el is áshatja és le is betonozhatja. a pálinkának nem árt. persze ehhez saját kert ajánlott.).
  • ClassicR #70
    Ezt gondold át.

    A cég nem azért nem fogja tudni kifizetni az alkalmazottait, mert van bankszámlája. Régen, a bankszámlák előtt is alkalmaztak szankciókat, akkor nem a bankszámlát vitték el, hanem rajtaütésszerűen bekopogtattak a céghez és táskákban vitték el a széfjében lévő pénzt.

    Valóban nem szűnne meg 100%-ban a korrupció, ha eltűnne a készpénz, de jelentősen csökkenne, már nem lehetne csak úgy nyomtalanul odacsúsztatni a fehér borítékot, de úgy általában is sokkal nehezebbé válna az ügyeskedés.

    Azt kell megértened, hogy a készpénz és elektronikus pénz között az elektronikus pénz javára van különbség. Nem magának a készpénznek van értéke, az csak bizonyíték arra, hogy neked van pénzed az államnál. Úgy tekints rá, mint egy igazolásra. Háború esetén teljesen mindegy, hogy a bankszámládon, vagy a párnád alatt van a pénz, mert a párnád alatt lévő pénz pontosan ugyanoda mutat, ahová a bankszámládon lévő pénz. Önmagában se a készpénznek, sem a netbankban kimutatott összegnek nincs értéke, mindkettő csak egy hivatkozás.

    Egyébként háborúban pláne biztonságosabb a bankban tartani a pénzedet, ott van és lesz is nyoma, ha meg bejönnek a katonák a házadba és elviszik a párnád alól a pénzedet, annak már bottal ütheted a nyomát.

    Azt írod, hogy kötelezővé kéne tenni a pénzügyi alapismereteket, de közben meg pont Te nem vagy tisztában azzal, hogy mi az a készpénz és mi az az elektronikus pénz. Az megvan, amikor a háborúk és világválságok idején seprűvel söpörték a készpénzt az utcákon?
    Utoljára szerkesztette: ClassicR, 2018.03.09. 09:37:45
  • hillman #69
    Azé mosom egybe, mert ugyan szélsöséges eset mindkettö de elöfordul, és amig elöfordul addig nem lehet nemlétezönek venni egyiket sem. Az átlag ember ritkán kerül ilyen helyzetbe. aki ritka helyzetbe került az már nem is létezik?

    A navos szarakodásban valoban nem a digitális pénz a hibás, de az elöbbit az utobbi bevezetése elött rendezni kell.
    A számlazárolásnál épp azt irtam, hogy a cégeket fenyegeti akitöl az átlagember kapja a fizetését.; és nem kell gebasz hozzá. Többször is elöfordult, hogy semmi büntetnivalot nem találtak a végire.
    Azontul elöfordulhat, hogy valaki nagy gebaszba kerül, de ettöl még a gyerekeit etetni kell, számlát fizetni kell stb. (vagy a sikkasztással vádolt alkalmazott éhendögölhet gyerekestül; és ha kiderül mégsem ö volt.)
    Ez szintén nem a digitális pénz baja, de ezt is rendezni kell elötte.

    Akik nagyban utaznak akkor is meg fogják oldani a korrupciot, és az adohatoságok kijátszását. Már mostanság is a feleségek, gyerekek, rokonok vagyona növekszik a politikusoké helyett.

    "az okos ember békében készül háborura." Tartja az évezredes mondás. Háboru mindig lesz csak a mikor és a hol a kérdéses. Akik nem hiszik azok szoktak elöször meglepödni. Az öregek többségének akikel beszéltem erröl még honapokkal a háboru elött sem volt hihetö az eljövetele. Akik készültek azok egy semleges országban kivárták mig befejezik a többiek otthon. A háborubol kimarado országok pénze többnyire stabil marad. bármiféle megtakaritást készpénzben tartani pazarlás.

    Igen be kell vezetni a digitális pénzt, de elötte a magyar rendszereket át kell alakitani és kötelezövé tenni a pénzügyi alapismereteket általános iskolában. Nem a szükségszerüségét és a hasznosságát vitatom hanem az idöszerüségét.
    Azt bizonygatom egy ideje, hogy a magyar rögvalo még nem felkészült a digitális pénzre; nem azt hogy az ne lenne jo.
  • Tikal #68
    Bocs, de a NAV-os szarakodásért nem a digitális pénzt a hibás, hanem szar a rendszer, a törvény.

    "Egy rablásnál csak a nálad lévö pénzt viszik el, és az emberek ritkán hordják minden pénzük magunkkal. Számlazároláskor mind megvan de nem használhatod. " Most ezt a kettőt miért mosod össze? Átlag ember számláját elég ritkán zárolják, ott már nagy szarságnak kell lennie.

    Háborúban nagy valószínűséggel a készpénz is értékét fogja vesziteni, ha erre készülsz akkor inkább másba tedd a pénzed...

    Minél később hagyjuk el a készpénzt annál tovább marad fenn a korrupcio, az átláthatatlanság. Nagyon sok ember még mindig csak a fizetése egy töredékét kapja számlára, emiatt eleshetnek lakáshiteltől is adott esetben, persze könnyebb mutyizni a mester emberrel lakás felújításkor...