Amerikai tulajdonba került az egyik legjelentősebb magyar informatikai cég, de ennek csak örülni lehet. Még több ilyen hazai sikersztori kellene.

Nagy dolgot jelentett be a múlt héten a Balabit, felvásárolta őket egy amerikai társaság, a One Identity. A dinamikusan növekvő magyar biztonsági cég tavalyi árbevétele 20 millió dollár volt, mely idén harmadával bővülhet, és aminek 95 százaléka külföldről származik. A vételár nem nyilvános, de ennek megfelelően több tízmilliárd forintos nagyságrendben mozoghat. A tulajdonosoknak egy éve van dönteni, hogy készpénzt vagy részvényt választanak, azaz ha úgy látják, hogy zökkenőmentes az átvétel, az új cég jövőbeli sikereiből is részesedni fognak.

A 2000-ben alapított cég alapítója és ügyvezető igazgatója, Györkő Zoltán elmondta, hogy nem volt egyszerű a döntés meghozatala, és az elmúlt napjai a munkatársaival való beszélgetésekkel, a megnyugtatásukkal teltek. Érthetően mindenki ideges, az állását félti, de közlése szerint egyáltalán nem csupán a technológiájuk vagy a fejlesztőik átvételéről szól az üzlet, hanem komolyan tervez velük a külföldi menedzsment, és inkább bővülés, mint leépítés várható. A One Identitynél kb. 600, náluk 250 ember dolgozik, szóval nem arról van szó, hogy nyom nélkül beolvadnak egy sokezer fős multiba, hanem komoly hatást tudnak gyakorolni a vevő szervezetére. "Elkezdhetnek magyarul tanulni" - mondta.

A Balabit a privilegizált felhasználók hozzáférésének kezelésére (PAM, Privileged Access Management) specializálta magát, azaz azokra, akik a céges hálózatokon és rendszerekben másoknak osztanak jogokat valaminek az elérésére. Történelmi okokból ez teljesen eltér az átlagfelhasználók jogosultságainak kezelésétől, mivel alapvetőek a biztonsági szempontok. A felvásárló viszont pont ezzel foglalkozik: a Dellből váltak ki, és négy jelentős üzleti részlegük közül a jogosultságkezelésben (IAM, identity and access management) látják a legnagyobb növekedési lehetőséget, ezért a másik három, érett piacon jelenlévő cégüktől ide csoportosítják át a nyereséget. A közelmúltban már több itteni versenytársukat megvették, szóval van tapasztalatuk cégek átvételében.


Egy nagyvállalatnál akár több száz ember is dolgozhat az alkalmazottak kérelmein, melyben adott dolgokhoz való hozzáférést kérnek, legyen az egy könyvtárhoz való jogosultság vagy egy nyomtató használatának biztosítása. Ezeket a kéréseket ellenőrizni és dokumentálni kell, illetve ha kilép egy munkatárs, egy kattintásra meg kell tudni szüntetni mindenféle hozzáférést. A privilegizált felhasználók, azaz az adminok helyzete még bonyolultabb, hiszen a hackerakciók jórésze egy rendszergazda jelszavának megszerzésével vagy jogainak felvételével kezdődik. Ennélfogva folyamatosan figyelni kell ki mihez fér hozzá, és az esetleges túlterjeszkedésnél vagy indokolatlan használatnál riadóztatni kell. A PAM szolgáltatások jelentőségét tehát nehéz túlhangsúlyozni.

A két cég már régóta óta kereste egymással az együttműködési lehetőséget, mely mostanra csúcsosodott ki egy átvételi ajánlatban. Györkő Zoltán szerint nagyon nehéz döntés volt, hiszen érzelmileg is erősen kötődtek a céghez, de tulajdonostársaival arra jutottak, hogy a 18 éves kor épp megfelelő a kiházasításhoz. Ebben segít, ha nem mint a gyerekére, hanem mint egy házra gondol az ember, amit megépít, évekig lakik benne és utána értékesít. A klasszikus módszer szerint egymás mellé írta a mellette és ellene szóló érveket, és végül az eladás felé dőlt a mérleg. Semmilyen kényszer vagy egyéb külső nyomás nem volt rajtuk, pusztán ezt látták jobb választásnak.

Mindazonáltal láttak maguk előtt komoly korlátozó tényezőket. Az első a jelszókezelés hiánya; nem volt ilyen rendszerük, mert egyszerűen nem volt rá szükségük. A velük kapcsolatban álló összes partnerüknek volt már ilyen, mégis szükség lett volna rá, mivel enélkül nem tudnak komplex megoldást kínálni a PAM piacon. Emiatt évek óta tervezték a kifejlesztését, de nem akartak egy olyan egy éves munkába belevágni, amit egyébként nem tudtak volna értékesíteni, hiszen ráadásul egy erősen bizalmi szolgáltatásról van szó, aminek hibája esetén teljesen leáll az adott cég működése.


Szintén akadálya volt a további külföldi bővülésnek a pénzhiány és a méret. Ugyan 2014-ben 8 millió dollárt vontak be, de ez csak arra volt elég, hogy létrehozzanak egy luxemburgi holdingcéget, mely alá betagozódott a magyar vállalat és létrejött egy amerikai részleg is. Azonban az amerikai piac teljesen másképp működik, mint a magyar, ott elvárják, hogy a terméket közvetlenül támogassa a gyártó, azaz a magyar cégtől akár 50 napra üljön oda egy alkalmazott a szoftver felügyeletére. Erre egyszerűen nem volt emberük - ott jelenleg 25 alkalmazottjuk van -, aminek az értékesítés látta kárát. (Érdekesség, hogy a hazai piac elvárásai teljesen mások: a felvásárlás előtti átvilágításhoz 15 referenciát adtak, és a megkeresett partnerek többsége tizes skálán 9 és 11 közötti pontszámot adott a kiszolgálásra, azaz itthon jóval alacsonyabb szinttel is el lehet érni a maximumot.) A méretprobléma másra is kihatott, Györkő Zoltán elmondta, hogy múlt héten a bejelentés után jelezte neki egy cég, hogy "most már leülhetünk beszélni", mivel addig egyszerűen túl kicsik voltak számukra.

Mivel a One Identity és a Balabit természetes kiegészítői egymásnak - előbbi az IAM, utóbbi a PAM piac fontos szereplője - így együtt új utak nyílnak meg a bővülés előtt. Például nem kell olyan dolgokat kifejleszteniük, ami a másiknak van (élen a jelszókezeléssel), illetve az értékesítés terén is alapvető változások várhatók. A magyar cégnek jobb pozíciói vannak Európában, és a két vállalat közötti szemléletmódbeli eltérést az is jól jelzi, hogy az amerikai cég létszámfölénye szinte kizárólag a kereskedőknek köszönhető, azaz a Balabit eladásbeli hátrányait a technológiai fölényével ellensúlyozta. Ez nem volt egyszerű, Scheidler Balázs vezető fejlesztő elmondta, hogy ugyan úgy vélik, hogy évekkel előzik meg versenytársaikat, eltérő megközelítésmódjukat elég nehéz és sok időbe telik elmagyarázni vevőiknek.

A történet valószínűleg még nem ér véget, mivel a One Identity tulajdonosa, a Quest számára természetes cél lehet a Nasdaq technológiai tőzsdén való megjelenés. Az ehhez szükséges bevételi szintet a Balabitnek egyedül még minimum 4-5 év lenne elérni, és ezen a piacon nem feltétlenül a nagyobb eszi meg a kisebbet, hanem a gyorsabb a lassabbat. Györkő Zoltán számára a magyar cég ügyvezetése marad, és itthon a Balabit név sem tűnik majd el, de egyébként teljesen beolvadnak majd az amerikai cégbe.