Berta Sándor
Csak az lehet a legjobb, aki szabadon gondolkodik
Soha nem látott fejlődésen ment át az elmúlt évtizedekben Kína, de ez csak a felzárkózáshoz volt elég, a vezetéshez ennél több kell.
A kínai nagyvállalatok szisztematikusan építették fel magukat. A Hongkong határán fekvő Sencsen 1980-ig egy egyszerű halászfalu volt, de ma már rá sem lehet ismeri a településre, többek között mert ez a ZTE, a Huawei és a Tencent székhelye. Kína gyors fejlődésére jellemző, hogy a világ 100 legnagyobb hídja közül 81 található az ázsiai országban, míg a nagy sebességű vasutak hálózatának hossza 20 000 kilométer. Az ország cégeinek előretörésére a legjobb példa a Huawei története. A vállalatot öt évvel ezelőtt Kínán kívül gyakorlatilag alig ismerte valaki, napjainkban pedig a világ harmadik legnagyobb mobiltelefon-gyártója. Mindez azt mutatja, hogy az ázsiai államot elsősorban már egyáltalán nem a termékmásolások jellemzik, hanem megpróbálja a saját elképzeléseit megvalósítani.
A gyors felemelkedés elismerés mellett aggodalmakat is magával hoz, hiszen sok minden meg fog változni, ha a világgazdaságot ismét a Középső Birodalom fogja uralni, akinek lakói magukat mindenkinél többre tartják. Persze ehhez a helyi vállalatoknak a puskaporhoz vagy a papírhoz hasonló új találmányokra van szüksége, mert jelenleg a világméretű gyártószalagon ők csak a végső összeszerelési fázist végzik el. Méretükben hiába zárkóztak fel a helyi nagyvállatok amerikai társaikhoz, a nyereség nem náluk csapódik le. A kitöréshez számos területre összpontosítanak, ezek egyike a mesterséges intelligencia. A helyi szakemberek szerint a jövő tanuló gépeiben lévő technológia forradalmasítani fogja a gazdaságot és esélyt jelent majd arra, hogy Kína eredményesen vehesse fel a küzdelmet az Amerikai Egyesült Államokkal szemben.
A washingtoni Center for Strategic & International Studies ugyanakkor megkérdőjelezi, hogy siker koronázza-e a kínai törekvéseket. Scott Kennedy tanulmányvezető szerint a helyi innovációs kultúra "elég jó" és a kormány, valamint a cégek hatalmas összegeket fektetnek be a kutatásba, de mindez önmagában nem elegendő. Ugyan Kína jelenti be a világon a legtöbb szabadalmat, azonban azok minősége nagyon alacsony, ezért Kína innovációs erő tekintetében még nagyon messze van az olyan államoktól, mint az USA, Japán vagy akár Németország.
Mindez személyekre lebontva is ugyanígy igaz. A Massachusetts Institute of Technology (MIT) minden évben elkészíti annak a 35 fiatal innovátornak a listáját, akik az előző évben befolyásolták a tudományos életet. Legutóbb a 35-ből 5 név kínai volt, köztük volt Wang Gang és Wu Hanqing, mindketten az Alibaba munkatársai. A tőzsdei érték alapján az Alibaba a világ legnagyobb e-kereskedelmi cége, még az Amazont is megelőzi. A társaság azért lett sikeres, mert a hatalmas ország legtávolabbi részébe is elszállítja a megrendelt árucikkeket, és így minden lakost bekapcsolt az ellátásba. Remek üzleti modelljük a kínai hátrányt - a vidéki boltok hiányát - előnyükre fordította, de itt már nincs tér további növekedésre.
Az Alibaba is megy az Amazon után, és a kereskedelmi alaptevékenységet saját kütyükkel egészítené ki. Ilyen például a híreket és az időjárási információkat felolvasó Tmall genie nevű eszköz, amelyet beszédfelismerési funkcióval is elláttak. De az angolhoz képest extra nehezítés, hogy több mint száz kínai nyelvjárás létezik, így a rendszer még nem elég kiforrott. Amennyiben a gép minden dialektust meg fog érteni, akkor utána már nem lesz gond, hogy az angol vagy a spanyol nyelvvel is elboldoguljon.
William C. Kirby, a Harvard Business School professzora szerint az alapprobléma az, hogy ugyan a kínaiak határtalan innovatív és intellektuális kapacitással rendelkeznek, de ezt nem tudják szabadjára engedni, mert az állam mindent ellenőriz. Mindez a kutatószférában is megjelenik, az egyetemi autonómia ismeretlen fogalom, emiatt Kína legismertebb biotechnológiai kutatója nemrég költözött át egy pekingi elitegyetemről az amerikai Stanfordra. Az önállóság és a szabadság hiánya az oktatási rendszer alapja, a diákok soha nem vitatkoznak a tanárral és nem kérdőjelezik meg a hivatalok döntéseit. A kritikai gondolkodás teljességgel hiányzik belőlük, így viszont soha nem lesznek képesek eredendően új dolgokat alkotni.
A kínai nagyvállalatok szisztematikusan építették fel magukat. A Hongkong határán fekvő Sencsen 1980-ig egy egyszerű halászfalu volt, de ma már rá sem lehet ismeri a településre, többek között mert ez a ZTE, a Huawei és a Tencent székhelye. Kína gyors fejlődésére jellemző, hogy a világ 100 legnagyobb hídja közül 81 található az ázsiai országban, míg a nagy sebességű vasutak hálózatának hossza 20 000 kilométer. Az ország cégeinek előretörésére a legjobb példa a Huawei története. A vállalatot öt évvel ezelőtt Kínán kívül gyakorlatilag alig ismerte valaki, napjainkban pedig a világ harmadik legnagyobb mobiltelefon-gyártója. Mindez azt mutatja, hogy az ázsiai államot elsősorban már egyáltalán nem a termékmásolások jellemzik, hanem megpróbálja a saját elképzeléseit megvalósítani.
A gyors felemelkedés elismerés mellett aggodalmakat is magával hoz, hiszen sok minden meg fog változni, ha a világgazdaságot ismét a Középső Birodalom fogja uralni, akinek lakói magukat mindenkinél többre tartják. Persze ehhez a helyi vállalatoknak a puskaporhoz vagy a papírhoz hasonló új találmányokra van szüksége, mert jelenleg a világméretű gyártószalagon ők csak a végső összeszerelési fázist végzik el. Méretükben hiába zárkóztak fel a helyi nagyvállatok amerikai társaikhoz, a nyereség nem náluk csapódik le. A kitöréshez számos területre összpontosítanak, ezek egyike a mesterséges intelligencia. A helyi szakemberek szerint a jövő tanuló gépeiben lévő technológia forradalmasítani fogja a gazdaságot és esélyt jelent majd arra, hogy Kína eredményesen vehesse fel a küzdelmet az Amerikai Egyesült Államokkal szemben.
A washingtoni Center for Strategic & International Studies ugyanakkor megkérdőjelezi, hogy siker koronázza-e a kínai törekvéseket. Scott Kennedy tanulmányvezető szerint a helyi innovációs kultúra "elég jó" és a kormány, valamint a cégek hatalmas összegeket fektetnek be a kutatásba, de mindez önmagában nem elegendő. Ugyan Kína jelenti be a világon a legtöbb szabadalmat, azonban azok minősége nagyon alacsony, ezért Kína innovációs erő tekintetében még nagyon messze van az olyan államoktól, mint az USA, Japán vagy akár Németország.
Mindez személyekre lebontva is ugyanígy igaz. A Massachusetts Institute of Technology (MIT) minden évben elkészíti annak a 35 fiatal innovátornak a listáját, akik az előző évben befolyásolták a tudományos életet. Legutóbb a 35-ből 5 név kínai volt, köztük volt Wang Gang és Wu Hanqing, mindketten az Alibaba munkatársai. A tőzsdei érték alapján az Alibaba a világ legnagyobb e-kereskedelmi cége, még az Amazont is megelőzi. A társaság azért lett sikeres, mert a hatalmas ország legtávolabbi részébe is elszállítja a megrendelt árucikkeket, és így minden lakost bekapcsolt az ellátásba. Remek üzleti modelljük a kínai hátrányt - a vidéki boltok hiányát - előnyükre fordította, de itt már nincs tér további növekedésre.
Az Alibaba is megy az Amazon után, és a kereskedelmi alaptevékenységet saját kütyükkel egészítené ki. Ilyen például a híreket és az időjárási információkat felolvasó Tmall genie nevű eszköz, amelyet beszédfelismerési funkcióval is elláttak. De az angolhoz képest extra nehezítés, hogy több mint száz kínai nyelvjárás létezik, így a rendszer még nem elég kiforrott. Amennyiben a gép minden dialektust meg fog érteni, akkor utána már nem lesz gond, hogy az angol vagy a spanyol nyelvvel is elboldoguljon.
William C. Kirby, a Harvard Business School professzora szerint az alapprobléma az, hogy ugyan a kínaiak határtalan innovatív és intellektuális kapacitással rendelkeznek, de ezt nem tudják szabadjára engedni, mert az állam mindent ellenőriz. Mindez a kutatószférában is megjelenik, az egyetemi autonómia ismeretlen fogalom, emiatt Kína legismertebb biotechnológiai kutatója nemrég költözött át egy pekingi elitegyetemről az amerikai Stanfordra. Az önállóság és a szabadság hiánya az oktatási rendszer alapja, a diákok soha nem vitatkoznak a tanárral és nem kérdőjelezik meg a hivatalok döntéseit. A kritikai gondolkodás teljességgel hiányzik belőlük, így viszont soha nem lesznek képesek eredendően új dolgokat alkotni.