Berta Sándor
Mennyire kell aranyosnak lennie egy robotnak?
A tapasztalatok azt mutatják, hogy az sem jó, ha egy gép túl emberi.
Minden arrafelé mutat, hogy a közeljövőben eljöhet a robotok kora: már most gépek segítenek a takarításban, de ugyanígy számíthatunk arra, hogy az idősek gondozásába is besegítenek. Mindez azonban nem csupán attól függ, hogy rendelkezésre állnak-e a nagy teljesítményű chipek és a kifinomult algoritmusok, hanem attól is, hogy az emberek mennyire lesznek képesek elfogadni a robotokat.
Martina Mara nyolc éve kutatja Linzben, az Ars Electronica Futurelab kötelékén belül a robotszimpátia kulcsát. A pszichológus Hiroshi Ishiguro japán fejlesztő androidját egy múzeum kávézójában alkalmazta. Ishiguro a gépet mesterséges intelligenciával egészítette ki és a megszólalásig hasonlít rá. A szigetországban be is vált, a helyiek imádják, mivel a japánok alapvetően nyitottak a robotokkal szemben. Ezzel szemben Ausztriában óvatosan közelítettek a gép felé, az emberek tartották a távolságot. Ugyanez a jelenség volt megfigyelhető akkor, amikor Mara a múzeumban a Telenoid nevű robotot használta. Ez kérdésekre emberi hangon válaszol, felvilágosítást ad, van mimikája és gesztusai is. Azonban néhány látogató nem volt hajlandó megérinteni a gép szilikonbőrét még akkor sem, amikor erre nyomatékosan felszólították őket.
A jelenlegi legrealisztikusabb robot a kínai Jia Jia
Alapvetően az emberek annál szimpatikusabbnak találják a robotokat, minél emberibbek azok, ez azonban csak addig a pontig érvényes, amíg egy gép szinte teljesen emberivé nem válik, mert akkor már félelmet kelthet. Ennek hátterében a "rejtélyes völgy" nevű jelenség áll, amely a túlságosan emberszerű gépek okozta szorongás. Amíg egy 80 százalékban realisztikus karaktert az emberek hajlamosak elfogadni, mert tudatában vannak, hogy az adott dolog egy gép, a 95 százalékos valósághűséget már taszítónak találják, mert nincs összhangban a megjelenés és a mozgás. Tudat alatt még az is számít, hogy mi a robot célja: egy japán kórházban végzett kisérletben egy robot pácienseket érintett meg. Az egyik csoportnak azt mondták, hogy a szívritmusukat méri, a másiknak pedig azt, hogy próbáljanak nyugodtan feküdni. Míg a vizsgálattal nem volt bajuk az embereknek, a másik esetben kényelmetlenül érezték magukat.
A várhatóan a milliárd dolláros robotipar egyik fontos szegmense lesz a pornó. Már most több cég dolgozik gumibabák felturbózásán, hogy azok még valósághűbben tudják kielégíteni vásárlójukat. Azonban az androidot építő tudósok máig képtelenek az emberi mimikát és gesztusokat valósághűen szimulálni. Ennek részben az az oka, hogy az emberi arc egy bonyolult kommunikációs rendszer, amelynél több száz arckifejezés lehetséges. 43 izom több százféle arckifejezést képes létrehozni. A pekingi egyetemen mérnökök egy robotfejen megpróbálták csupán a legfontosabbakat lemásolni, de hamar rájöttek, hogy az általuk alkalmazott 15 mikromotor kevés ehhez, több motorhoz viszont ma még nagyobb fej kell.
Mara úgy vélte, hogy már apró változások is csökkenthetik ezt a szorongást. Amennyiben például a Telenoid a fejét félrebillentette, akkor nőtt a vele szembeni szimpátia az emberek körében. Ennek oka alighanem egy ősi beidegződés lehet, amely alapján egy ferdén tartott fej egy barátsággesztus, hiszen valaki szabadon hagyja a sebezhető nyaki részét és ezzel bizalmat ébreszt a másikban. Ettől függetlenül a kutató szerint nem arra kellene összpontosítani, hogy empátiával ruházzák fel az androidokat, hanem arra, hogy olyan eszközöket hozzanak létre bizonyos feladatokhoz, amelyek elvégzésénél az embereknek gondjaik vannak.
Minden arrafelé mutat, hogy a közeljövőben eljöhet a robotok kora: már most gépek segítenek a takarításban, de ugyanígy számíthatunk arra, hogy az idősek gondozásába is besegítenek. Mindez azonban nem csupán attól függ, hogy rendelkezésre állnak-e a nagy teljesítményű chipek és a kifinomult algoritmusok, hanem attól is, hogy az emberek mennyire lesznek képesek elfogadni a robotokat.
Martina Mara nyolc éve kutatja Linzben, az Ars Electronica Futurelab kötelékén belül a robotszimpátia kulcsát. A pszichológus Hiroshi Ishiguro japán fejlesztő androidját egy múzeum kávézójában alkalmazta. Ishiguro a gépet mesterséges intelligenciával egészítette ki és a megszólalásig hasonlít rá. A szigetországban be is vált, a helyiek imádják, mivel a japánok alapvetően nyitottak a robotokkal szemben. Ezzel szemben Ausztriában óvatosan közelítettek a gép felé, az emberek tartották a távolságot. Ugyanez a jelenség volt megfigyelhető akkor, amikor Mara a múzeumban a Telenoid nevű robotot használta. Ez kérdésekre emberi hangon válaszol, felvilágosítást ad, van mimikája és gesztusai is. Azonban néhány látogató nem volt hajlandó megérinteni a gép szilikonbőrét még akkor sem, amikor erre nyomatékosan felszólították őket.
A jelenlegi legrealisztikusabb robot a kínai Jia Jia
Alapvetően az emberek annál szimpatikusabbnak találják a robotokat, minél emberibbek azok, ez azonban csak addig a pontig érvényes, amíg egy gép szinte teljesen emberivé nem válik, mert akkor már félelmet kelthet. Ennek hátterében a "rejtélyes völgy" nevű jelenség áll, amely a túlságosan emberszerű gépek okozta szorongás. Amíg egy 80 százalékban realisztikus karaktert az emberek hajlamosak elfogadni, mert tudatában vannak, hogy az adott dolog egy gép, a 95 százalékos valósághűséget már taszítónak találják, mert nincs összhangban a megjelenés és a mozgás. Tudat alatt még az is számít, hogy mi a robot célja: egy japán kórházban végzett kisérletben egy robot pácienseket érintett meg. Az egyik csoportnak azt mondták, hogy a szívritmusukat méri, a másiknak pedig azt, hogy próbáljanak nyugodtan feküdni. Míg a vizsgálattal nem volt bajuk az embereknek, a másik esetben kényelmetlenül érezték magukat.
A várhatóan a milliárd dolláros robotipar egyik fontos szegmense lesz a pornó. Már most több cég dolgozik gumibabák felturbózásán, hogy azok még valósághűbben tudják kielégíteni vásárlójukat. Azonban az androidot építő tudósok máig képtelenek az emberi mimikát és gesztusokat valósághűen szimulálni. Ennek részben az az oka, hogy az emberi arc egy bonyolult kommunikációs rendszer, amelynél több száz arckifejezés lehetséges. 43 izom több százféle arckifejezést képes létrehozni. A pekingi egyetemen mérnökök egy robotfejen megpróbálták csupán a legfontosabbakat lemásolni, de hamar rájöttek, hogy az általuk alkalmazott 15 mikromotor kevés ehhez, több motorhoz viszont ma még nagyobb fej kell.
Mara úgy vélte, hogy már apró változások is csökkenthetik ezt a szorongást. Amennyiben például a Telenoid a fejét félrebillentette, akkor nőtt a vele szembeni szimpátia az emberek körében. Ennek oka alighanem egy ősi beidegződés lehet, amely alapján egy ferdén tartott fej egy barátsággesztus, hiszen valaki szabadon hagyja a sebezhető nyaki részét és ezzel bizalmat ébreszt a másikban. Ettől függetlenül a kutató szerint nem arra kellene összpontosítani, hogy empátiával ruházzák fel az androidokat, hanem arra, hogy olyan eszközöket hozzanak létre bizonyos feladatokhoz, amelyek elvégzésénél az embereknek gondjaik vannak.