Berta Sándor
A Linux Torvalds naivitásának az eredménye
A szakember egyáltalán nem tekinti magát látnoknak.
Amikor Linus Torvalds 1991-ben dolgozni kezdett egy új hobbiprojekten, akkor nem sejtette, hogy milyen hatással lesz a munkája a számítástechnika világára. A Linux azóta okostelefonokon és szuperszámítógépeken egyaránt megtalálható. Most, közel 25 évvel később Torvalds az IEEE Spectrumnak elmondta, hogy ha tudta volna, hogy mire vállalkozik, akkor soha nem vágott volna bele az operációs rendszer fejlesztésébe. Így ilyen szempontból a Linux megalkotása a naivitásának az eredménye.
Elárulta, hogy nagy projektjeibe csak azért vágott bele, mert azokat senki más nem csinálja meg helyette. "Sokkal boldogabb vagyok, ha valaki megold egy problémát nekem, és nem kell rengeteg energiát belefeccölnöm, hogy megcsináljam magam. Sokkal inkább ülnék a strandon egy napernyő alatt, habár néhány nap után biztosan unatkoznék. Örülök, hogy van nekem a Linux, mivel ma is érdekesnek, intellektuálisan ösztönzőnek találom."
Az asztali gépek terén lévő gyér elterjedésre a Chromebook projektet hozta fel ellenpéldaként, mely ugyan egy korlátozott környezet és nem a hagyományos Linux van rajta, de attól még jól teljesít. Hatalmas gátnak itt a felhasználói hozzáállást tartja; a PC mindenkinek a személyes szférájába tartozik, és egyben egy bonyolult informatikai környezet. Sokkal komplexebb, mint az okostelefon-világ, ahol egyébként a Linux - az Androidnak köszönhetően - jól teljesít. Egyéb területeken, például új hardvereknél vagy szolgáltatásoknál viszont akkor lepődik meg, ha azon nem Linux fut, mivel a specializált területeken ez lett a standard.
Legnagyobb problémának a rendszer méretét tartja, mely néha a hibajavításokhoz szükséges megértést is gátolja. A Linux annyiféle hardvert támogat, és olyan sok új periféria jön ki naponta - főleg a beágyazott szférában -, hogy még a hardvergyártók aktív támogatása mellett is nehéz ilyen környezetben sokaknak együttműködni.
A számítástechnika hosszú távú jövőjével kapcsolatos kérdésekre a szakember - elvi okokból - nem szívesen válaszolt. Torvalds szerint ő nem egy nagy látnok, hanem csak egy egyszerű fejlesztő, éppen ezért a következő évre vagy évtizedekre vonatkozó előrejelzéseket inkább másokra hagyja. Mindazonáltal kiemelte, hogy az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy az operációs rendszerek szintjén alig várhatók nagy változások. Az alapvető kihívások ma is ugyanazok, amelyek 50 évvel ezelőtt is voltak. Érdeklődéssel figyeli viszont a mesterséges intelligencia területén megvalósuló fejlesztéseket. Szerinte a neurális hálózatokban ott a potenciál, hogy megváltoztassák a világot, de a klasszikus programozást nem tudnák kiváltani.
A Linux atyja 2011 novemberében azt nyilatkozta, hogy túl bonyolult lett az operációs rendszer és azt sokkal egyszerűbbé kell tenni. A szakember 2014-ben kifejtette, hogy a PC-t is meg kell hódítania a Linuxnak, s töretlenül hisz abban, hogy az operációs rendszer idővel az asztali számítógépek és a notebookok piacán is meghatározó lehet.
Amikor Linus Torvalds 1991-ben dolgozni kezdett egy új hobbiprojekten, akkor nem sejtette, hogy milyen hatással lesz a munkája a számítástechnika világára. A Linux azóta okostelefonokon és szuperszámítógépeken egyaránt megtalálható. Most, közel 25 évvel később Torvalds az IEEE Spectrumnak elmondta, hogy ha tudta volna, hogy mire vállalkozik, akkor soha nem vágott volna bele az operációs rendszer fejlesztésébe. Így ilyen szempontból a Linux megalkotása a naivitásának az eredménye.
Elárulta, hogy nagy projektjeibe csak azért vágott bele, mert azokat senki más nem csinálja meg helyette. "Sokkal boldogabb vagyok, ha valaki megold egy problémát nekem, és nem kell rengeteg energiát belefeccölnöm, hogy megcsináljam magam. Sokkal inkább ülnék a strandon egy napernyő alatt, habár néhány nap után biztosan unatkoznék. Örülök, hogy van nekem a Linux, mivel ma is érdekesnek, intellektuálisan ösztönzőnek találom."
Az asztali gépek terén lévő gyér elterjedésre a Chromebook projektet hozta fel ellenpéldaként, mely ugyan egy korlátozott környezet és nem a hagyományos Linux van rajta, de attól még jól teljesít. Hatalmas gátnak itt a felhasználói hozzáállást tartja; a PC mindenkinek a személyes szférájába tartozik, és egyben egy bonyolult informatikai környezet. Sokkal komplexebb, mint az okostelefon-világ, ahol egyébként a Linux - az Androidnak köszönhetően - jól teljesít. Egyéb területeken, például új hardvereknél vagy szolgáltatásoknál viszont akkor lepődik meg, ha azon nem Linux fut, mivel a specializált területeken ez lett a standard.
Legnagyobb problémának a rendszer méretét tartja, mely néha a hibajavításokhoz szükséges megértést is gátolja. A Linux annyiféle hardvert támogat, és olyan sok új periféria jön ki naponta - főleg a beágyazott szférában -, hogy még a hardvergyártók aktív támogatása mellett is nehéz ilyen környezetben sokaknak együttműködni.
A számítástechnika hosszú távú jövőjével kapcsolatos kérdésekre a szakember - elvi okokból - nem szívesen válaszolt. Torvalds szerint ő nem egy nagy látnok, hanem csak egy egyszerű fejlesztő, éppen ezért a következő évre vagy évtizedekre vonatkozó előrejelzéseket inkább másokra hagyja. Mindazonáltal kiemelte, hogy az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy az operációs rendszerek szintjén alig várhatók nagy változások. Az alapvető kihívások ma is ugyanazok, amelyek 50 évvel ezelőtt is voltak. Érdeklődéssel figyeli viszont a mesterséges intelligencia területén megvalósuló fejlesztéseket. Szerinte a neurális hálózatokban ott a potenciál, hogy megváltoztassák a világot, de a klasszikus programozást nem tudnák kiváltani.
A Linux atyja 2011 novemberében azt nyilatkozta, hogy túl bonyolult lett az operációs rendszer és azt sokkal egyszerűbbé kell tenni. A szakember 2014-ben kifejtette, hogy a PC-t is meg kell hódítania a Linuxnak, s töretlenül hisz abban, hogy az operációs rendszer idővel az asztali számítógépek és a notebookok piacán is meghatározó lehet.