Berta Sándor
Sci-fi az újságot elolvasó műholdkamera
A megfigyelési technikák közel sem olyan fejlettek, mint ahogy azt hisszük.
Több száz műhold kering folyamatosan a Föld körül. Ezek radar-, infra- és más felvételeket készítenek a bolygónk felszínéről, s számos területen (mezőgazdaság, kémkedés, a klímaváltozás hatásainak és a növényzetnek a felmérése) alkalmazzák őket, ezért különböznek a műszaki lehetőségeik is. "2004 és 2013 között kereken 130 Föld-megfigyelő műholdat lőttek fel, ezeket 2014 és 2023 között további 283 követi. De ez csak a polgári terület, a katonai projektekről keveset tudunk" - jelentette ki Josef Aschbacher, az Európai Űrügynökség (ESA) programtervezési és koordinációs szolgálatának vezetője.
A szakember közölte, hogy napjainkban a polgári célokra elérhető legjobb műholdfelvételeken egy képpont 30 x 30 centiméteres területnek felel meg. Ezt a minőséget jelenleg kizárólag az egyesült államokbeli fotók érik el, de azok is csak fekete-fehérben. Aschbacher hozzátette: ahhoz, hogy egy tárgyat jól fel lehessen ismerni, legalább 40-50 centiméter hosszúnak, illetve szélesnek kell lennie, ugyanis a pixelek nem mindig fednek le egy objektumot.
Josef Aschbacher 25 éve dolgozik az Európai Űrügynökségnél
Azt nem lehet tudni, hogy mennyire jók a katonai műholdképek, de az biztos, hogy a titkosszolgálatok embereket vagy kisebb tárgyakat nem lennének képesek azonosítani. Az, hogy a műholdakról el lehet olvasni az újságokat puszta sci-fi. Ennek oka az, hogy vannak bizonyos fizikai határok, amelyeket nem lehet megkerülni. Talán 30-ról 10 vagy 20 centiméterre lecsökkenthető a felbontás, de akkor is problémát jelent az atmoszféra szennyezettsége és nedvességtartalma, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni. A képpontonkénti 30 x 30 centiméteres felbontás egyébként arra sem elég, hogy meg lehessen különböztetni egy BMW-t és egy Mercedest.
Az extrém nagy felbontású felvételeknél a lefedettség folyamatosan romlik, ezért sok célra inkább alacsonyabb felbontást alkalmaznak. A 30 centimétertől egy méterig terjedő felbontás esetén általában 10 x 10 kilométeres vagy néha kicsit nagyobb területet fednek le. 10 méteres felbontásnál már 300 x 300 kilométert, míg 300 méteresnél 1000 x 1000 kilométer a lefotózható régió. Az olyan Föld-megfigyelő műholdak, mint a Sentinel 2A az átrepüléseik során egy 300 kilométer széles sávot fotóznak le. Két ilyen műhold segítségével 5 naponta a Föld minden pontját feltérképezik. Egy olyan várost pedig, mint Bécs 2-3 naponta lefényképeznek, de ez csak felhőmentes égbolt esetén lehetséges.
Az ilyen átrepülések során természetesen hatalmas adatmennyiség keletkezik. A legújabb műholdak - például a Sentinel-1 és a Sentinel-2 - 600 MBit/s-os sebességgel játsszák át az adatokat a földi állomásoknak, miközben 700-800 kilométeres magasságban 6 km/s-os sebességgel haladnak. A lehető legjobb felbontású felvételek költségei viszonylag magasak és ráadásul nem is érhetők el minden területen, vannak ugyanis lezárt régiók a kereskedelmi műholdak számára, ilyen terület például Észak-Korea is. A kisebb felbontású fotók jelentősen olcsóbbak, míg más képek részben ingyen is elérhetők. Ez utóbbival kapcsolatban Aschbacher kifejtette, hogy Európában sok felvételt ingyen hozzáférhetővé tesznek, az adatok a sentinels.copernicus.eu nevű oldalon keresztül hívhatók le.
Az ESA legújabb Föld-megfigyelő műholdját, a Sentinel-2A-t két hete lőtték fel
Az ESA munkatársa arra számít, hogy az ingyenesség új impulzusokat adhat a gazdaságnak is. A PricewaterhouseCoopers tanulmánya alapján a Copernicus Föld-megfigyelési projektbe befektetett 1 euró 10 euró további értéket teremt. Az adatokat számos területen felhasználják, a hajózástól kezdve a katasztrófavédelmen át a klímakutatásig. Már a Google is megkereste az ESA-t, hogy miként használhatná fel a felvételeit a térképszolgáltatása és a Google Earth keretében.
Aschbacher szerint a jövőben a további műholdak alkalmazásának köszönhetően minden szempontból javulás következik be. Így már csak legfeljebb napi 1-2 átrepülésre lesz szükség, hiszen nem kellenek valós idejű képek. A fotók felbontása sem igazán változna, mert már most is a technikai megvalósíthatóság határán vannak. A valós idejű megfigyelésre a drónok és a kémrepülőgépek sokkal jobban alkalmasak, azok ugyanis lehetővé teszik a valóban nagy felbontású felvételek elkészítését - de az ehhez szükséges technológiát nem az ESA-nál fejlesztik.
Több száz műhold kering folyamatosan a Föld körül. Ezek radar-, infra- és más felvételeket készítenek a bolygónk felszínéről, s számos területen (mezőgazdaság, kémkedés, a klímaváltozás hatásainak és a növényzetnek a felmérése) alkalmazzák őket, ezért különböznek a műszaki lehetőségeik is. "2004 és 2013 között kereken 130 Föld-megfigyelő műholdat lőttek fel, ezeket 2014 és 2023 között további 283 követi. De ez csak a polgári terület, a katonai projektekről keveset tudunk" - jelentette ki Josef Aschbacher, az Európai Űrügynökség (ESA) programtervezési és koordinációs szolgálatának vezetője.
A szakember közölte, hogy napjainkban a polgári célokra elérhető legjobb műholdfelvételeken egy képpont 30 x 30 centiméteres területnek felel meg. Ezt a minőséget jelenleg kizárólag az egyesült államokbeli fotók érik el, de azok is csak fekete-fehérben. Aschbacher hozzátette: ahhoz, hogy egy tárgyat jól fel lehessen ismerni, legalább 40-50 centiméter hosszúnak, illetve szélesnek kell lennie, ugyanis a pixelek nem mindig fednek le egy objektumot.
Josef Aschbacher 25 éve dolgozik az Európai Űrügynökségnél
Azt nem lehet tudni, hogy mennyire jók a katonai műholdképek, de az biztos, hogy a titkosszolgálatok embereket vagy kisebb tárgyakat nem lennének képesek azonosítani. Az, hogy a műholdakról el lehet olvasni az újságokat puszta sci-fi. Ennek oka az, hogy vannak bizonyos fizikai határok, amelyeket nem lehet megkerülni. Talán 30-ról 10 vagy 20 centiméterre lecsökkenthető a felbontás, de akkor is problémát jelent az atmoszféra szennyezettsége és nedvességtartalma, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni. A képpontonkénti 30 x 30 centiméteres felbontás egyébként arra sem elég, hogy meg lehessen különböztetni egy BMW-t és egy Mercedest.
Az extrém nagy felbontású felvételeknél a lefedettség folyamatosan romlik, ezért sok célra inkább alacsonyabb felbontást alkalmaznak. A 30 centimétertől egy méterig terjedő felbontás esetén általában 10 x 10 kilométeres vagy néha kicsit nagyobb területet fednek le. 10 méteres felbontásnál már 300 x 300 kilométert, míg 300 méteresnél 1000 x 1000 kilométer a lefotózható régió. Az olyan Föld-megfigyelő műholdak, mint a Sentinel 2A az átrepüléseik során egy 300 kilométer széles sávot fotóznak le. Két ilyen műhold segítségével 5 naponta a Föld minden pontját feltérképezik. Egy olyan várost pedig, mint Bécs 2-3 naponta lefényképeznek, de ez csak felhőmentes égbolt esetén lehetséges.
Az ilyen átrepülések során természetesen hatalmas adatmennyiség keletkezik. A legújabb műholdak - például a Sentinel-1 és a Sentinel-2 - 600 MBit/s-os sebességgel játsszák át az adatokat a földi állomásoknak, miközben 700-800 kilométeres magasságban 6 km/s-os sebességgel haladnak. A lehető legjobb felbontású felvételek költségei viszonylag magasak és ráadásul nem is érhetők el minden területen, vannak ugyanis lezárt régiók a kereskedelmi műholdak számára, ilyen terület például Észak-Korea is. A kisebb felbontású fotók jelentősen olcsóbbak, míg más képek részben ingyen is elérhetők. Ez utóbbival kapcsolatban Aschbacher kifejtette, hogy Európában sok felvételt ingyen hozzáférhetővé tesznek, az adatok a sentinels.copernicus.eu nevű oldalon keresztül hívhatók le.
Az ESA legújabb Föld-megfigyelő műholdját, a Sentinel-2A-t két hete lőtték fel
Az ESA munkatársa arra számít, hogy az ingyenesség új impulzusokat adhat a gazdaságnak is. A PricewaterhouseCoopers tanulmánya alapján a Copernicus Föld-megfigyelési projektbe befektetett 1 euró 10 euró további értéket teremt. Az adatokat számos területen felhasználják, a hajózástól kezdve a katasztrófavédelmen át a klímakutatásig. Már a Google is megkereste az ESA-t, hogy miként használhatná fel a felvételeit a térképszolgáltatása és a Google Earth keretében.
Aschbacher szerint a jövőben a további műholdak alkalmazásának köszönhetően minden szempontból javulás következik be. Így már csak legfeljebb napi 1-2 átrepülésre lesz szükség, hiszen nem kellenek valós idejű képek. A fotók felbontása sem igazán változna, mert már most is a technikai megvalósíthatóság határán vannak. A valós idejű megfigyelésre a drónok és a kémrepülőgépek sokkal jobban alkalmasak, azok ugyanis lehetővé teszik a valóban nagy felbontású felvételek elkészítését - de az ehhez szükséges technológiát nem az ESA-nál fejlesztik.