SG.hu
Az újságírók figyelnek a kommentekre
Az újságírók munkája és az olvasói hozzászólások közötti kapcsolatot vizsgálta a Strategic Scope Kommunikációs Ügynökség a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) médiaszakmai portálja, az eMasa közreműködésével. Az online kérdőívben arra keresték a választ, vajon van-e bármilyen hatása az újságírók munkájára az olvasói kommenteknek?
A hagyományos fórumok és a "kommentháborúk" kora lejárt a social média térnyerésével. A felmérésből azonban kiderült, hogy a szerkesztőségek figyelnek a hozzászólásokra. A válaszokból kiderült, hogy a cikkek 2/3-a véleményezhető és a hozzászólásokat a médiumok mintegy 30%-a moderálja előzetesen. A kommenteket nem megfelelő stílusuk miatt viszonylag ritkán, vagy soha nem törlik (54%). Ha mégis erre kerül sor, akkor ez szerkesztőségi döntés eredménye.
Az online kérdőívet összesen 71 fő töltötte ki, foglalkozásukra nézve 33%-uk újságíró, 28%-uk főszerkesztő, 15-15%-a pedig szerkesztő, vagy rovatvezető. A válaszadókról kiderült, hogy többségük sohasem, vagy csak nagyon ritkán vesz részt online vitákban. Ha mégis bekapcsolódnak a párbeszédbe, akkor ezt elsősorban a Facebookon teszik meg, ma a kommentelés 36%-a közösségi médiafelületeken keresztül történik. Ennél kevesebb a közvetlenül a cikkek alatt található a kommentelhető felület (28%), ezek 49%-a regisztráció nélkül is elérhető. Nem szűnt meg az e-mailben elküldött vélemény-nyilvánítás sem (20%).
A kommentek stílusa emocionális, hangnemük sokszor durva és támadó. Még szomorúbb adat, hogy a megkérdezettek véleménye szerint a hozzászólásoknak mindössze a fele fókuszál az adott cikk témájára. Hogy milyen mértékben, abban erősen megoszlottak a vélemények, de az tagadhatatlan, hogy a hozzászólások valamilyen módon befolyásolják az újságírói munkát. Különösen hasznosak azok a hozzászólások, amelyek pontosítanak egy-egy kérdésben. Abban nagy volt az egyetértés (több mint 69 %), hogy az olvasók sokszor csak egymás szórakoztatására írnak, és még ennél is többen egyetértettek azzal, hogy a kommentek egyáltalán nem tükrözik a többségi véleményt.
A hagyományos fórumok és a "kommentháborúk" kora lejárt a social média térnyerésével. A felmérésből azonban kiderült, hogy a szerkesztőségek figyelnek a hozzászólásokra. A válaszokból kiderült, hogy a cikkek 2/3-a véleményezhető és a hozzászólásokat a médiumok mintegy 30%-a moderálja előzetesen. A kommenteket nem megfelelő stílusuk miatt viszonylag ritkán, vagy soha nem törlik (54%). Ha mégis erre kerül sor, akkor ez szerkesztőségi döntés eredménye.
Az online kérdőívet összesen 71 fő töltötte ki, foglalkozásukra nézve 33%-uk újságíró, 28%-uk főszerkesztő, 15-15%-a pedig szerkesztő, vagy rovatvezető. A válaszadókról kiderült, hogy többségük sohasem, vagy csak nagyon ritkán vesz részt online vitákban. Ha mégis bekapcsolódnak a párbeszédbe, akkor ezt elsősorban a Facebookon teszik meg, ma a kommentelés 36%-a közösségi médiafelületeken keresztül történik. Ennél kevesebb a közvetlenül a cikkek alatt található a kommentelhető felület (28%), ezek 49%-a regisztráció nélkül is elérhető. Nem szűnt meg az e-mailben elküldött vélemény-nyilvánítás sem (20%).
A kommentek stílusa emocionális, hangnemük sokszor durva és támadó. Még szomorúbb adat, hogy a megkérdezettek véleménye szerint a hozzászólásoknak mindössze a fele fókuszál az adott cikk témájára. Hogy milyen mértékben, abban erősen megoszlottak a vélemények, de az tagadhatatlan, hogy a hozzászólások valamilyen módon befolyásolják az újságírói munkát. Különösen hasznosak azok a hozzászólások, amelyek pontosítanak egy-egy kérdésben. Abban nagy volt az egyetértés (több mint 69 %), hogy az olvasók sokszor csak egymás szórakoztatására írnak, és még ennél is többen egyetértettek azzal, hogy a kommentek egyáltalán nem tükrözik a többségi véleményt.