Berta Sándor
Szakmai programok nélkül semmit nem ér a digitális iskola
Minden német diák kezébe tabletet vagy notebookot adna, s minden osztályban digitális táblát szeretne látni a helyi informatikai szervezet.
A német iskolákban egyre gyakrabban használják a digitális megoldásokat. A tanárok ugyan pozitívan állnak a különböző készülékek használatához, ugyanakkor a felszereltség közel sem nevezhető teljesnek. "Az iskoláinkban lassan búcsút inthetünk a krétahasználó korszaknak, de a digitális iskolától és a hálózatba kötött tanulástól még nagyon messze vagyunk. Szükség van egy az oktatási intézményekkel kapcsolatos digitális menetrendre. Javítani kell a felszereltségen, a képzésen és a tanítást is a digitális világ kihívásainak megfelelően kell megszerveznünk" - jelentette ki Dieter Kempf professzor, a BITKOM szakmai szervezet elnöke.
A legfrissebb felmérésből kiderült, hogy a német oktatási intézmények 99 százalékában van PC, 89 százalékában notebook, 98 százalékában projektor és 91 százalékában digitális fényképezőgép vagy kamera. A pedagógusok 83 százaléka közölte, hogy az iskolájában vannak különleges oktatási programok, 80 százalékuk tudja használni az iskolai hálózatot. Tízből hat oktató alkalmaz digitális táblákat. A táblagépek és az e-könyvolvasók ugyanakkor nem igazán terjedtek el, előbbieket csupán az intézmények 18, míg az utóbbiak 4 százalékában használják. Az internet az intézmények 65 százalékában különleges termekben, míg 46 százalékában minden teremben használható - Kempf szerint egyértelműen utóbbi a jobb megoldás, mert így a webes ajánlatok a tanítás természetes részévé válhatnak.
Azonban a pedagógusok nem igazán vannak megelégedve a meglévő felszerelésekkel: 36 százalékuk középszerűnek tartja a jelenlegi eszközöket. 57 százalékuk ezért magával viszi a saját notebookját, 23 százalékuk a tábla PC-jét, míg 19 százalékuk a digitális kameráját. 64 százalékuk használja rendszeresen a PC-t, 84 százalékuk a projektort, 52 százalékuk pedig a digitális táblát. Ahol vannak interaktív táblák és más nagy értékű készülékek, ott alkalmazzák is azokat. A tanárok 70 százaléka örülne a jobb digitális tananyagoknak és 69 százaléka a helyszíni támogatásnak, míg 73 százalékuk azt szeretné, ha az informatika kötelező tananyag lenne.
A BITKOM célja egy a német iskoláknak szóló digitális menetrend kidolgozása, ebben leírnák, hogy miként épüljön fel a német intelligens iskolahálózat. Álláspontjuk szerint minden diáknak járna egy táblagép vagy notebook, s minden osztályban lenne digitális tábla. Kempf azonban közölte, hogy nem csupán a hardverekbe kell befektetni, hanem a "fejekbe" is, szisztematikus és egymáshoz kapcsolódó továbbképzési ajánlatokat szorgalmaznak minden tanárnak, emellett a gazdaság és az oktatási intézmények közötti szorosabb együttműködés is segítséget jelenthet.
A BITKOM elnöke végül leszögezte: a cél nem az, hogy a gyerekek programozni tanuljanak, hanem hogy megismerjék az életünket meghatározó technológiákat. A jövőben nagyobb szerepet kell kapniuk az oktatásban az e-könyveknek és más digitális tananyagoknak, amik aktuálisabbá, motiválóbbá és individuálisabbá tehetik a tanulást.
A német iskolákban egyre gyakrabban használják a digitális megoldásokat. A tanárok ugyan pozitívan állnak a különböző készülékek használatához, ugyanakkor a felszereltség közel sem nevezhető teljesnek. "Az iskoláinkban lassan búcsút inthetünk a krétahasználó korszaknak, de a digitális iskolától és a hálózatba kötött tanulástól még nagyon messze vagyunk. Szükség van egy az oktatási intézményekkel kapcsolatos digitális menetrendre. Javítani kell a felszereltségen, a képzésen és a tanítást is a digitális világ kihívásainak megfelelően kell megszerveznünk" - jelentette ki Dieter Kempf professzor, a BITKOM szakmai szervezet elnöke.
A legfrissebb felmérésből kiderült, hogy a német oktatási intézmények 99 százalékában van PC, 89 százalékában notebook, 98 százalékában projektor és 91 százalékában digitális fényképezőgép vagy kamera. A pedagógusok 83 százaléka közölte, hogy az iskolájában vannak különleges oktatási programok, 80 százalékuk tudja használni az iskolai hálózatot. Tízből hat oktató alkalmaz digitális táblákat. A táblagépek és az e-könyvolvasók ugyanakkor nem igazán terjedtek el, előbbieket csupán az intézmények 18, míg az utóbbiak 4 százalékában használják. Az internet az intézmények 65 százalékában különleges termekben, míg 46 százalékában minden teremben használható - Kempf szerint egyértelműen utóbbi a jobb megoldás, mert így a webes ajánlatok a tanítás természetes részévé válhatnak.
Azonban a pedagógusok nem igazán vannak megelégedve a meglévő felszerelésekkel: 36 százalékuk középszerűnek tartja a jelenlegi eszközöket. 57 százalékuk ezért magával viszi a saját notebookját, 23 százalékuk a tábla PC-jét, míg 19 százalékuk a digitális kameráját. 64 százalékuk használja rendszeresen a PC-t, 84 százalékuk a projektort, 52 százalékuk pedig a digitális táblát. Ahol vannak interaktív táblák és más nagy értékű készülékek, ott alkalmazzák is azokat. A tanárok 70 százaléka örülne a jobb digitális tananyagoknak és 69 százaléka a helyszíni támogatásnak, míg 73 százalékuk azt szeretné, ha az informatika kötelező tananyag lenne.
A BITKOM célja egy a német iskoláknak szóló digitális menetrend kidolgozása, ebben leírnák, hogy miként épüljön fel a német intelligens iskolahálózat. Álláspontjuk szerint minden diáknak járna egy táblagép vagy notebook, s minden osztályban lenne digitális tábla. Kempf azonban közölte, hogy nem csupán a hardverekbe kell befektetni, hanem a "fejekbe" is, szisztematikus és egymáshoz kapcsolódó továbbképzési ajánlatokat szorgalmaznak minden tanárnak, emellett a gazdaság és az oktatási intézmények közötti szorosabb együttműködés is segítséget jelenthet.
A BITKOM elnöke végül leszögezte: a cél nem az, hogy a gyerekek programozni tanuljanak, hanem hogy megismerjék az életünket meghatározó technológiákat. A jövőben nagyobb szerepet kell kapniuk az oktatásban az e-könyveknek és más digitális tananyagoknak, amik aktuálisabbá, motiválóbbá és individuálisabbá tehetik a tanulást.