SG.hu

Ipari internettel a költséghatékonyabb repülésért

A GE kihirdette az Industrial Internet Flight Quest elnevezésű, a repülési útvonalaknak az ipari internet alkalmazásával történő optimalizálását célzó verseny második fordulójának győzteseit.

Egy évvel ezelőtt a Kaggle, a világ legnagyobb nyílt forráskódú közössége társult a GE-vel és az Alaska légitársasággal, és felhívást tett közzé a nagyközönség számára, hogy írjanak olyan szoftvereket, amelyekkel csökkenthető a repülőjáratok késése, illetve hatékonyabbá és nyereségesebbé tehető a légitársaságok működése. Szergej Kozub kurszki szoftverfejlesztő éppen az üzeneteket olvasgatta a programozók kedvelt fórumán, a topcoderen, amikor egy Kaggle-re mutató linkre bukkant, ahol megtalálta a felhívást. Az elkövetkező hónapokban Kozub munka után minden idejét algoritmusok írásával és adatok elemzésével töltötte, hogy végül előálljon a megoldással.

Mint kiderült, ő lett az Industrial Internet Flight Quest elnevezésű, a repülési útvonalaknak az ipari internet alkalmazásával történő optimalizálását célzó verseny második fordulójának egyik győztese. "Nagyon szoros verseny volt" - mesélte Kozub. "A végén csak mintegy öt bázispontnyi különbség volt a legjobbak pontszámai között." Ez igazán minimális különbség.

A kereskedelmi légitársaságok becslések szerint évente 22 milliárd dollárt költenek a repülési tervek hatékonyságának javítására. "A repülési tervek nem mindig a menetrend szerint alakulnak" - mondta John Gough, a GE repüléstechnikai üzletágának a gazdaságos üzemanyag-felhasználás terén tanácsadást nyújtó divíziójának igazgatója. "Konfliktusok adódhatnak a kapuknál, járatkésések fordulhatnak elő, illetve váratlan események miatt megnőhet az üzemanyag-fogyasztás. Ezek a tényezők gyorsan összeadódnak."


A GE becslése szerint, ha a világon minden menetrendszerinti repülőjárat csak 10 mérfölddel csökkenteni tudná repülési útját, a légitársaságok évente akár 360 millió gallonnal csökkenthetnék üzemanyag-fogyasztásukat, ami által az iparág éves szinten több mint 3 milliárd dollár megtakarítást érhetne el. Gough szerint a verseny keretében - amelyre 58 országból 6800 pályázat érkezett - egy olyan algoritmust akartak létrehozni, amely a pilótáknak a repülési tervről valós idejű adatokat és információkat szolgáltatva lehetővé teszi "az okosabb döntések meghozatalát a pilótafülkében".

Kozub, aki a verseny második helyezettjeként 50 000 dollárt kapott, dinamikus programozással olyan repülésoptimalizáló modellt készített, amely megközelítő becsléssel repülési útvonalat keres a repterek között, majd hatékonyabbá teszi az útvonalat. "Egyedi megoldásról van szó" - mondja. "Az általános elvek mindenki számára jól ismertek, de a tényleges megvalósításhoz rengeteg terület-specifikus tudás szükséges, és nagyon oda kell figyelni a részletekre." Az általa létrehozott algoritmus a Nemzeti Óceán- és Atmoszférakutató Hivatal (NOAA) adatait, a repülőtéri földi körülmények és a repülési statisztikák adatait elemezte.

A verseny második fordulójának nyertesei 250 000 dolláros összdíjazáson osztoznak - ez ugyanakkora összeg, mint amekkorát a verseny első fordulójának tavaly kihirdetett nyertesei kaptak. (Kozub az első fordulóban a negyedik helyen végzett. Ő az egyetlen versenyző, aki mindkét fordulóban nyert díjat.) Kozub szerint a "győzelemhez némi szerencse is kellett", tekintve, hogy milyen szorosak voltak a végén az eredmények. "Nagy volt az esély arra, hogy az egész hónapos munka nem hozza meg a jutalmát" - mondja.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Nem érkezett még hozzászólás. Legyél Te az első!