Szekeres Viktor
Testcsere
Mivel testcserés komédia csak pár évente akad egy, még örülhetnénk is a legújabbnak. Kár, hogy ezúttal a pisi-kaki vonal, valamint érzelmek erőltetése volt hangsúlyos.
Hogy tetszett a Testcsere?
A testcserés filmek általában viccesek a koncepciójuk miatt - főleg akkor, ha jó, vagy kedvelhető, illetve remekül parodizálható színészek által alakított karakterek cserélnek egymással testet. A hátrányuk az, hogy aki már látott pár testcserés filmet, az mondhatni látta az összeset, hiszen a történetek felépítése hasonló, a dramaturgia, az adódó konfliktusok előre sejthetőek a múltbéli tapasztalatok alapján, egyszerűen nehéz újat mutatni a témában. Így, ha egy testcserés film ki akar tűnni a tömegből, akkor vagy műfajt kell váltania és nem a poénok, hanem a dráma oldaláról közelíteni, vagy pedig kell egy csavar, egy, csak az adott filmre jellemző dolog, amivel definiálni lehet a "másságot".
Ha testcsere, akkor eszünkbe juthat a Segítség, felnőttem! Tom Hanks-szel, mely még, ha nem is klasszikus testcsere, de máig a legsikeresebb a műfajból, s el is indította a 80-as évek végén az efféle komédiák sorát. A zsáner ezután majd egy évtizedig tetszhalál állapotába került, melyből előbb a Tökös csaj (Rob Schneider és Anna Faris), majd a nagy sikerű Nem férek a bőrödbe (Lindsay Lohan és Jamie Lee Curtis) rángatta ki, hogy egy kvázi testcserés filmet, a Hirtelen 30-at (Jennifer Garner) követően ismét egy ideig ne lássunk hasonlót. A műfaj rajongói tehát nincsenek túlzottan elkényeztetve, bár egy sokadvirágzás talán beindult a 2009-es Megint 17-tel (Matthew Perry), hiszen idén Jason Bateman és Ryan Reynolds cserélhetett. De minek?
A Testcsere történetére nem érdemes sok szót vesztegetni, a film címében is benne, s ezúttal az ördög nem lakozik a részletekben. Adott egy jómunkásember, akinek családja van, gyerekei, felesége, plusz heti 180 órát dolgozik: Mellette pedig egy jóbarát, aki nagyon tróger, de legalább tud csajozni. Innen már csak egy kis közös szökőkútba pisilés kell, s kész is a csere, a két pasi élheti tovább a másik, a sajátjától gyökeresen eltérő életét.
Meglepetés nincs egy csepp sem, de ahogy az ember a plakátra néz, máris érzi, hogy nem biztos, hogy jól átgondolták az ötletet, hiszen sem Jason Bateman, sem Ryan Reynolds nem olyan karakteres színész, akiket rohannánk megnézni a moziba, hogy miképp próbálják a másik figuráját adni. Az meg pláne nem működik, hogy két, hiányosan felvázolt karakterként cserélnek testet, mert jóformán még azt sem tűnik fel a nézőnek, amikor másikat alakítják. Mivel az egyik fő poénforrás így oda lett, megpróbáltak előásni egy másikat, ami a pisi-kaki humor lett. A klasszikus rotyogó vécéhumorról van szó, mely a Testcserében az "ürülék a szájban" határig megy el. Nagy szerencse, hogy a pisi-kaki vonal viszonylag hamar belövésre kerül a készítők által, aminek köszönhetően az, aki nem rajong a műfajért pár perc után átmehet a szomszédos teremben nemsokára kezdődő előadásra.
Az ezúttal elég középszerűre sikeredett közönséges humor mellett klasszikus helyzetkomikumokkal is tele van a film, azonban a készítők úgy érezték, hogy kell a Testcserébe némi kontraszt, így a vége felé a szívhez szólást és az életre szóló tanulságokat is bevetették. Az, hogy úgy érezték, rászorulnak a kompenzálásra elég szomorú, s éppen ezért sem lehet komolyan venni a filmet, túlságosan érződik rajta a körzővel és vonalzóval történő szerkesztés. Nem mintha egy komédia bármikor is komolyan kéne vennünk, azonban ezúttal az igazán jó poénokat sajnos nagyítóval kell keresnünk. Mint ahogy a fene nagy érzelmi kitörések ott is elcsúsznak, hogy a Testcsere karakterei rettenetes papírmasék és szörnyen buták, minimális bennük az életszerűség.
Annak ellenére, hogy nincs sok testcserés komédia a piacon, a műfaj főbb paneljei túl közismertek ahhoz, hogy nagy meglepetést okozzanak. Így a Testcsere csak annak fog kellemes meglepetést okozni, aki először lát ilyen filmet, illetve aki kellőképpen feledékeny, s már rég kimentek a fejéből a műfaj alig pár éves képviselői. Egyszerűen nincs a filmben ötlet, így minden egyéb tekintetben kimondhatjuk, hogy pocsék lett a végeredmény. Nem is érdemes tovább ragozni, hiszen ami rossz, az rossz.
Magyar nyelvű filmelőzetes letöltése
Ha testcsere, akkor eszünkbe juthat a Segítség, felnőttem! Tom Hanks-szel, mely még, ha nem is klasszikus testcsere, de máig a legsikeresebb a műfajból, s el is indította a 80-as évek végén az efféle komédiák sorát. A zsáner ezután majd egy évtizedig tetszhalál állapotába került, melyből előbb a Tökös csaj (Rob Schneider és Anna Faris), majd a nagy sikerű Nem férek a bőrödbe (Lindsay Lohan és Jamie Lee Curtis) rángatta ki, hogy egy kvázi testcserés filmet, a Hirtelen 30-at (Jennifer Garner) követően ismét egy ideig ne lássunk hasonlót. A műfaj rajongói tehát nincsenek túlzottan elkényeztetve, bár egy sokadvirágzás talán beindult a 2009-es Megint 17-tel (Matthew Perry), hiszen idén Jason Bateman és Ryan Reynolds cserélhetett. De minek?
A Testcsere történetére nem érdemes sok szót vesztegetni, a film címében is benne, s ezúttal az ördög nem lakozik a részletekben. Adott egy jómunkásember, akinek családja van, gyerekei, felesége, plusz heti 180 órát dolgozik: Mellette pedig egy jóbarát, aki nagyon tróger, de legalább tud csajozni. Innen már csak egy kis közös szökőkútba pisilés kell, s kész is a csere, a két pasi élheti tovább a másik, a sajátjától gyökeresen eltérő életét.
Meglepetés nincs egy csepp sem, de ahogy az ember a plakátra néz, máris érzi, hogy nem biztos, hogy jól átgondolták az ötletet, hiszen sem Jason Bateman, sem Ryan Reynolds nem olyan karakteres színész, akiket rohannánk megnézni a moziba, hogy miképp próbálják a másik figuráját adni. Az meg pláne nem működik, hogy két, hiányosan felvázolt karakterként cserélnek testet, mert jóformán még azt sem tűnik fel a nézőnek, amikor másikat alakítják. Mivel az egyik fő poénforrás így oda lett, megpróbáltak előásni egy másikat, ami a pisi-kaki humor lett. A klasszikus rotyogó vécéhumorról van szó, mely a Testcserében az "ürülék a szájban" határig megy el. Nagy szerencse, hogy a pisi-kaki vonal viszonylag hamar belövésre kerül a készítők által, aminek köszönhetően az, aki nem rajong a műfajért pár perc után átmehet a szomszédos teremben nemsokára kezdődő előadásra.
Az ezúttal elég középszerűre sikeredett közönséges humor mellett klasszikus helyzetkomikumokkal is tele van a film, azonban a készítők úgy érezték, hogy kell a Testcserébe némi kontraszt, így a vége felé a szívhez szólást és az életre szóló tanulságokat is bevetették. Az, hogy úgy érezték, rászorulnak a kompenzálásra elég szomorú, s éppen ezért sem lehet komolyan venni a filmet, túlságosan érződik rajta a körzővel és vonalzóval történő szerkesztés. Nem mintha egy komédia bármikor is komolyan kéne vennünk, azonban ezúttal az igazán jó poénokat sajnos nagyítóval kell keresnünk. Mint ahogy a fene nagy érzelmi kitörések ott is elcsúsznak, hogy a Testcsere karakterei rettenetes papírmasék és szörnyen buták, minimális bennük az életszerűség.
Annak ellenére, hogy nincs sok testcserés komédia a piacon, a műfaj főbb paneljei túl közismertek ahhoz, hogy nagy meglepetést okozzanak. Így a Testcsere csak annak fog kellemes meglepetést okozni, aki először lát ilyen filmet, illetve aki kellőképpen feledékeny, s már rég kimentek a fejéből a műfaj alig pár éves képviselői. Egyszerűen nincs a filmben ötlet, így minden egyéb tekintetben kimondhatjuk, hogy pocsék lett a végeredmény. Nem is érdemes tovább ragozni, hiszen ami rossz, az rossz.
Magyar nyelvű filmelőzetes letöltése
|
Testcsere (The Change Up)
színes, magyarul beszélő, amerikai komédia, 112 perc, 2011 16 éven aluliak számára a megtekintése nem ajánlott rendező: David Dobkin forgatókönyvíró: Jon Lucas, Scott Moore operatőr: Eric Alan Edwards producer: David Dobkin, Neal H. Moritz szereplők: Ryan Reynolds (Mitch) Jason Bateman (Dave) Leslie Mann (Jamie) Olivia Wilde (Sabrina) |