Szekeres Viktor
Golyózápor - Az év filmje. Pont.
Megtörtént. Bruce Willis ezennel nyugdíjazva, s a Golyózápor nem csak a pár napos 2008, hanem 2007 legjobb filmje is egyben. Akció szünet nélkül, ínyenceknek.
Oké, nem nagy dolog állítani, hogy az év legjobb filmje, ha valaki januárban nézi meg, évi első moziként, de ha még decemberben írunk róla, akkor is az év filmje lett volna az sg.hu filmes triójának közös véleménye alapján összeállított "az év legjobbjai és legrosszabbjai" listán. Így viszont, mivel a toplista azon 2007-es premiereket vette számba, melyekről még 2007-ben írtunk, majd csak a jövő évi toplistán találkozunk a Golyózáporral, mert a hollywoodi színvonalat (és az európai filmek iránti kritikákra vonatkozó olvasói igényt) nézve nehéz lesz egy naptári évben a Golyózápornál 10 jobb filmet a magyar mozikba küldeni.
Egyébként a Golyózápor-filmeknél érződik leginkább, hogy mennyire felesleges a hosszabb kritika műfaja. Lehet, hogy mindenki jobban járna, ha a szerző a rossz - közepes - jó szentháromságból választana minden kritika alkalmából egy jelzőt, oszt' jó napot. A rovat népszerűsége minden bizonnyal csúcsra jutna, senkinek nem kellene ezer meg ezer karakter mondanivalóról lehámozni a lényeget, hogy kiderüljön milyen filmről is van szó, hisz egy szóval is elintézhető a téma. Nyilván, ha a 2007-es évet nézzük, akkor a legtöbb film a közepes szócskával simán elintézhető lenne és természetesen jóval több volt a rossz, mint a jó, ebben egyetérthetünk. De mindig remélünk és a Golyózápor táplálja ezt a reményt. Épp ezért, hogy a gyorsolvasók kedvükben járjak, leírom, hogy a Golyózápor jó film, mégpedig a bitangabbik fajtából. Ennyi, csókolom.
A történetéről (van neki, de nem kell megijedni, hisz épp annyira komoly, mint maga a film) csak annyit, hogy egy koldus egy padon ülve répát rágcsál, mikoris egy terhes nő fut el mellette, akit egy pofa egy sarkon befordulva pisztollyal a kezében követ. A koldus ezt látva nagy hümmögések közepette, mintha a fogát húznák feláll, és úgy dönt, hogy kezébe veszi az esetet.
Ennyiről szól a film első 30 másodperce, a többi 79 perc agyatlan golyózápor, ahogy a cím is utal rá. Akciófilmről van szó a javából, s abból is a vidámabbik fajtából. Persze szó, mi szó, a komikus műfajban ritka az ennyi halott (100) és a patakvér sem jellemző a vígjátékokra. A Golyózápor ugyanis szerencsére egy pillanatig sem veszi magát komolyan, és ebben a pajkos össze-vissza kacsintgatásban a legjobb. Így amikor éppen nem durrognak a fegyverek, akkor is magabiztosan szállítják a szereplők a poénokat megnyilvánulásaikkal, gesztusaikkal.
Kábé ilyen agyatlannak és akciódúsnak kellett volna lennie a kíméletlenül elcseszett Warnak is. Ráadásul a Golyózáporban ismét egy 80 perc alatti hosszúságú filmet üdvözölhetünk, épp ideje volt, hogy rájöjjön valaki, hogy a sallangra nem vevő a néző. Mondjuk úgy tűnik az agyatlan akció sem zsánere a mozik közönségének, hiszen az Amerikában 2006-ban bemutatott két legjobb akciófilm, a Crank - Felpörögve és a Halálos hajsza (aki nem látta őket, azonnal pótolja, pláne, ha bejött neki a Golyózápor), de még a fent említett War is rémisztő bukás volt odaát, s ami még szomorúbb, Európában és nemzetközileg még nagyobb.
Így meg sem lepődünk azon, hogy a Golyózápor az Egyesült Államokban csak 12 millió dollárt hozott. Mázli, hogy 39 milliós költségvetésével nem egy drága mozi és az sem sokkol minket, hogy az Uwe Boll-féle Dungeon Siege-film premierjét több, mint kétszer annyian látták idehaza, mint cikkünk tárgyát. És természetesen nem azért foglalkozunk a bevételekkel, mert nedves érzést ad nekünk, hanem a műfaj rajongóinak nem túl jó hír, hogy a sokadik próbálkozás is szörnyet hal, hiszen egy idő után Hollywoodnak elfogy a türelme és az efféle filmeket kíméletlenül DVD-re száműzik... De most tényleg? Mi van a néppel, miért nem rázza fel senki őket? Megérjük, hogy a horror után az akciófilm is rétegműfaj lesz, és csak a franchise-ok, sokadik részek fognak valakit is érdekelni?
De elég a műfaj feletti sírásból, hisz a Golyózápor csak hozsannát érdemel. Eltúlzott karakterekkel operáló igazi rajongói filmről van szó, mely időnként már kissé képregény- vagy rajzfilmszerűvé is válik. Szerencsére ez jól is áll neki, és amint repülőre kerül hősünk, már szinte szurkolunk neki, hogy ugorjon ki valahogy, lehetőleg ejtőernyő nélkül, mert tudjuk, hogy úgyis megoldja valahogy a szituációt, miközben Motörhead, Motley Crue vagy éppen Paul Oakenfold veti szét a DTS-hangrendszert a vetítőteremben.
A film tele van önirónikus és baromi ötletes megoldásokkal, mint ahogy roppant klisékkel is, viszont ez utóbbiakat gurgulázva röhögve parodizálja ki az eleddig moziban nem túl sikeres Michael Davis rendező. És hogy keretbe foglaljuk a kritikát: a Golyózápor az év legjobb filmje. Most komolyan, Die Hard 4? Nem volt vele semmi gond, jópofa, gyerekbarát (no cigi, no vér, no káromkodás), de Clive Owen simán lenyomja az öregecskén is kemény Bruce Willis-t, ami azért nagy szó. A Golyózápor 80 percnyi modern westernérzéssel átitatott akciókomédia, semmi gondolkodás, semmi sztori, csak humor, vér és..., izé, golyózápor. Eszméletlen szórakozás - aki kihagyja, nem tudja, mit veszít, max. nem csökken az IQ-ja.
Magyar nyelvű filmelőzetes letöltése
Oké, nem nagy dolog állítani, hogy az év legjobb filmje, ha valaki januárban nézi meg, évi első moziként, de ha még decemberben írunk róla, akkor is az év filmje lett volna az sg.hu filmes triójának közös véleménye alapján összeállított "az év legjobbjai és legrosszabbjai" listán. Így viszont, mivel a toplista azon 2007-es premiereket vette számba, melyekről még 2007-ben írtunk, majd csak a jövő évi toplistán találkozunk a Golyózáporral, mert a hollywoodi színvonalat (és az európai filmek iránti kritikákra vonatkozó olvasói igényt) nézve nehéz lesz egy naptári évben a Golyózápornál 10 jobb filmet a magyar mozikba küldeni.
Egyébként a Golyózápor-filmeknél érződik leginkább, hogy mennyire felesleges a hosszabb kritika műfaja. Lehet, hogy mindenki jobban járna, ha a szerző a rossz - közepes - jó szentháromságból választana minden kritika alkalmából egy jelzőt, oszt' jó napot. A rovat népszerűsége minden bizonnyal csúcsra jutna, senkinek nem kellene ezer meg ezer karakter mondanivalóról lehámozni a lényeget, hogy kiderüljön milyen filmről is van szó, hisz egy szóval is elintézhető a téma. Nyilván, ha a 2007-es évet nézzük, akkor a legtöbb film a közepes szócskával simán elintézhető lenne és természetesen jóval több volt a rossz, mint a jó, ebben egyetérthetünk. De mindig remélünk és a Golyózápor táplálja ezt a reményt. Épp ezért, hogy a gyorsolvasók kedvükben járjak, leírom, hogy a Golyózápor jó film, mégpedig a bitangabbik fajtából. Ennyi, csókolom.
A történetéről (van neki, de nem kell megijedni, hisz épp annyira komoly, mint maga a film) csak annyit, hogy egy koldus egy padon ülve répát rágcsál, mikoris egy terhes nő fut el mellette, akit egy pofa egy sarkon befordulva pisztollyal a kezében követ. A koldus ezt látva nagy hümmögések közepette, mintha a fogát húznák feláll, és úgy dönt, hogy kezébe veszi az esetet.
Ennyiről szól a film első 30 másodperce, a többi 79 perc agyatlan golyózápor, ahogy a cím is utal rá. Akciófilmről van szó a javából, s abból is a vidámabbik fajtából. Persze szó, mi szó, a komikus műfajban ritka az ennyi halott (100) és a patakvér sem jellemző a vígjátékokra. A Golyózápor ugyanis szerencsére egy pillanatig sem veszi magát komolyan, és ebben a pajkos össze-vissza kacsintgatásban a legjobb. Így amikor éppen nem durrognak a fegyverek, akkor is magabiztosan szállítják a szereplők a poénokat megnyilvánulásaikkal, gesztusaikkal.
Kábé ilyen agyatlannak és akciódúsnak kellett volna lennie a kíméletlenül elcseszett Warnak is. Ráadásul a Golyózáporban ismét egy 80 perc alatti hosszúságú filmet üdvözölhetünk, épp ideje volt, hogy rájöjjön valaki, hogy a sallangra nem vevő a néző. Mondjuk úgy tűnik az agyatlan akció sem zsánere a mozik közönségének, hiszen az Amerikában 2006-ban bemutatott két legjobb akciófilm, a Crank - Felpörögve és a Halálos hajsza (aki nem látta őket, azonnal pótolja, pláne, ha bejött neki a Golyózápor), de még a fent említett War is rémisztő bukás volt odaát, s ami még szomorúbb, Európában és nemzetközileg még nagyobb.
Így meg sem lepődünk azon, hogy a Golyózápor az Egyesült Államokban csak 12 millió dollárt hozott. Mázli, hogy 39 milliós költségvetésével nem egy drága mozi és az sem sokkol minket, hogy az Uwe Boll-féle Dungeon Siege-film premierjét több, mint kétszer annyian látták idehaza, mint cikkünk tárgyát. És természetesen nem azért foglalkozunk a bevételekkel, mert nedves érzést ad nekünk, hanem a műfaj rajongóinak nem túl jó hír, hogy a sokadik próbálkozás is szörnyet hal, hiszen egy idő után Hollywoodnak elfogy a türelme és az efféle filmeket kíméletlenül DVD-re száműzik... De most tényleg? Mi van a néppel, miért nem rázza fel senki őket? Megérjük, hogy a horror után az akciófilm is rétegműfaj lesz, és csak a franchise-ok, sokadik részek fognak valakit is érdekelni?
De elég a műfaj feletti sírásból, hisz a Golyózápor csak hozsannát érdemel. Eltúlzott karakterekkel operáló igazi rajongói filmről van szó, mely időnként már kissé képregény- vagy rajzfilmszerűvé is válik. Szerencsére ez jól is áll neki, és amint repülőre kerül hősünk, már szinte szurkolunk neki, hogy ugorjon ki valahogy, lehetőleg ejtőernyő nélkül, mert tudjuk, hogy úgyis megoldja valahogy a szituációt, miközben Motörhead, Motley Crue vagy éppen Paul Oakenfold veti szét a DTS-hangrendszert a vetítőteremben.
A film tele van önirónikus és baromi ötletes megoldásokkal, mint ahogy roppant klisékkel is, viszont ez utóbbiakat gurgulázva röhögve parodizálja ki az eleddig moziban nem túl sikeres Michael Davis rendező. És hogy keretbe foglaljuk a kritikát: a Golyózápor az év legjobb filmje. Most komolyan, Die Hard 4? Nem volt vele semmi gond, jópofa, gyerekbarát (no cigi, no vér, no káromkodás), de Clive Owen simán lenyomja az öregecskén is kemény Bruce Willis-t, ami azért nagy szó. A Golyózápor 80 percnyi modern westernérzéssel átitatott akciókomédia, semmi gondolkodás, semmi sztori, csak humor, vér és..., izé, golyózápor. Eszméletlen szórakozás - aki kihagyja, nem tudja, mit veszít, max. nem csökken az IQ-ja.
Magyar nyelvű filmelőzetes letöltése
|
Golyózápor (Shoot 'em Up) feliratos amerikai akció-vígjáték, 86 perc, 2007 Rendező: Michael Davis Forgatókönyvíró: Michael Davis Zeneszerző: Paul Haslinger Operatőr: Peter Pau Producer: Rick Benattar, Susan Montford, Don Murphy Szereplők: Clive Owen (Smith) Monica Bellucci (Donna Quintano) Paul Giamatti (Hertz) |
