Szekeres Viktor
A szállító 2. - Luc Besson újabb adrenalinlökete
A kérdés adott. Vajon sikerült-e a Luc Besson nevével fémjelzett népszerű popcorn mozinak megcáfolni a "folytatások mindig gyengébbek, mint az eredeti" alaptételt?
A választ alant olvashatjuk, de a kíváncsiaknak röviden csak annyit a Szállító 2-ről, hogy: "jó". Bővebben pedig annyit, hogy "nem jó".
A történetnek ismét régi barátunk, Frank Martin, a szállító, a sofőr a főszereplője, aki nem kérdez soha, (bár az ázsiai lányok a gyengéi) és általában pontosan teljesíti küldetését. Legutóbbi megbízatásánál sem kérdezett, hiszen csak egy kisfiút kellett pesztrálni, iskolába fuvaroznia, de természetesen a krach beütése sincs messze, amikor a fiúcskát egyszer csak emberrablók rabolják el, hogy végrehajtsák ördögi tervüket.
A filmet természetesen a magyar forgalmazó - mint mindent - ismét Luc Besson nevével akarja eladni. A francia rendező ugyan most többet tett a filmért, mint az ugyancsak "Luc Besson legújabb filmje"-ként reklámozott, kvázi nemzetközi forgalmazásra általa megvásárolt Ong-Bak-ért, hiszen ő írta a Szállító zsenge történetét, de természetesen nem egyedül, hogy még véletlenül se lehessen tudni, hogy vajon mennyi időt szánt rá az általa 2005-ben producerelt/írt 17 film közül. Szerencsére az egyre anyagiasabbá váló rendező 6 évvel legutóbbi rendezése után végre idén kirukkol egy saját filmmel is (Angel A), de addig még eltelik itthon pár "Luc Besson filmje" film.
Nyilván az agyatlan látványakció műfajban botorság lenne, ha valaki a párbeszédek gyengeségén vagy a kidolgozatlan történeten, esetleg a karakterek 0,75 dimenzióságán köszörülné a klaviatúráját, így ezt nem is tesszük meg, hiszen legalább annyit megtudtunk, hogy a címszereplő tud bánni a gyerekekkel. A film fő aspektusa itt egyértelműen a látvány, hiszen a cél az volt, hogy minél kevesebb pénzből minél több mindent lehessen amortizálni, minél több vaktöltényt lehessen eldurrogtatni, valamint, hogy az általa rendezett Dead or Alive forgatásáról egyet haknizó harcművész koreográfus, Corey Yuen is megrángathasson egy-két erősebb drótot úgy, hogy színész van azok végére kötve.
A látvány aspektussal ezért igazából nem is lehetett probléma, maximum azzal, hogy a rendező nem igazán tudta eldönteni, hogy akkor most a fő karakter egy szupermen, akit nem fog a golyó és mindent túlél miközben repked - vagy egy élő, reális körülmények között harcoló ember. Igazából akkor ütne nagyobbat a film ilyen körülmények között, ha eleve a képregényfilmek közé sorolnák be.
Jason Statham-re, amióta megismertük a Guy Ritchie filmekből (A ravasz, az agy..., Blöff) nem nagyon szokott panasz lenni, hisz erősen korlátozott színész-eszköztárát hangjával és sármjával mindig sikerül pótolni. Ez - bár az érzelmes jeleneteket még nyilván tanulnia kell - most sem okozott gondot. A film közben olyan laza, vagy inkább kimért, hogy az már fáj és tényleg rá van írva a szerep, hisz lerí róla, hogy ő a volt az az öltönyben született kisbaba a 70-es években, akiről anno cikkezett a kor bulvársajtója.
A rendező Louis Leterrier jó (vagy kevésbé jó) iparos ember, aki eddig tisztességes filmeket csinált (Szállító, Unleashed), de mintha most megbicsaklott volna alatta a "director" feliratú összecsukható szék. Hiába van a kisujjában a műfaj védjegyei és az egész kúl akciófilm kelléktár, valahogy az egész amolyan émelyítő masszává áll össze. Pedig a körítéssel, a látvánnyal, a zenével és a hangokkal sincs gond és sikerült egy elsőfilmes jó csajt is valami katalógusból a főszereplők közé beválogatnia.
Nem egy drága film volt a Szállító, szóval az első rész 25 millió dolláros amerikai bevételét már most meghaladó 45 millió dollárt hozó második rész előrevetíti egy harmadik epizód elkészültét is. Ez nyilván Jason Statham-en sem fog múlni, hisz kedvenc filmes karakteréről van szó - mi csak abban bízunk, hogy sikerül minőségben előrelépni, mert a Szállító 2. részében valami baromira félresikerült.
Magyar feliratos filmelőzetes letöltése
A választ alant olvashatjuk, de a kíváncsiaknak röviden csak annyit a Szállító 2-ről, hogy: "jó". Bővebben pedig annyit, hogy "nem jó".
A történetnek ismét régi barátunk, Frank Martin, a szállító, a sofőr a főszereplője, aki nem kérdez soha, (bár az ázsiai lányok a gyengéi) és általában pontosan teljesíti küldetését. Legutóbbi megbízatásánál sem kérdezett, hiszen csak egy kisfiút kellett pesztrálni, iskolába fuvaroznia, de természetesen a krach beütése sincs messze, amikor a fiúcskát egyszer csak emberrablók rabolják el, hogy végrehajtsák ördögi tervüket.
A filmet természetesen a magyar forgalmazó - mint mindent - ismét Luc Besson nevével akarja eladni. A francia rendező ugyan most többet tett a filmért, mint az ugyancsak "Luc Besson legújabb filmje"-ként reklámozott, kvázi nemzetközi forgalmazásra általa megvásárolt Ong-Bak-ért, hiszen ő írta a Szállító zsenge történetét, de természetesen nem egyedül, hogy még véletlenül se lehessen tudni, hogy vajon mennyi időt szánt rá az általa 2005-ben producerelt/írt 17 film közül. Szerencsére az egyre anyagiasabbá váló rendező 6 évvel legutóbbi rendezése után végre idén kirukkol egy saját filmmel is (Angel A), de addig még eltelik itthon pár "Luc Besson filmje" film.
Nyilván az agyatlan látványakció műfajban botorság lenne, ha valaki a párbeszédek gyengeségén vagy a kidolgozatlan történeten, esetleg a karakterek 0,75 dimenzióságán köszörülné a klaviatúráját, így ezt nem is tesszük meg, hiszen legalább annyit megtudtunk, hogy a címszereplő tud bánni a gyerekekkel. A film fő aspektusa itt egyértelműen a látvány, hiszen a cél az volt, hogy minél kevesebb pénzből minél több mindent lehessen amortizálni, minél több vaktöltényt lehessen eldurrogtatni, valamint, hogy az általa rendezett Dead or Alive forgatásáról egyet haknizó harcművész koreográfus, Corey Yuen is megrángathasson egy-két erősebb drótot úgy, hogy színész van azok végére kötve.
A látvány aspektussal ezért igazából nem is lehetett probléma, maximum azzal, hogy a rendező nem igazán tudta eldönteni, hogy akkor most a fő karakter egy szupermen, akit nem fog a golyó és mindent túlél miközben repked - vagy egy élő, reális körülmények között harcoló ember. Igazából akkor ütne nagyobbat a film ilyen körülmények között, ha eleve a képregényfilmek közé sorolnák be.
Jason Statham-re, amióta megismertük a Guy Ritchie filmekből (A ravasz, az agy..., Blöff) nem nagyon szokott panasz lenni, hisz erősen korlátozott színész-eszköztárát hangjával és sármjával mindig sikerül pótolni. Ez - bár az érzelmes jeleneteket még nyilván tanulnia kell - most sem okozott gondot. A film közben olyan laza, vagy inkább kimért, hogy az már fáj és tényleg rá van írva a szerep, hisz lerí róla, hogy ő a volt az az öltönyben született kisbaba a 70-es években, akiről anno cikkezett a kor bulvársajtója.
A rendező Louis Leterrier jó (vagy kevésbé jó) iparos ember, aki eddig tisztességes filmeket csinált (Szállító, Unleashed), de mintha most megbicsaklott volna alatta a "director" feliratú összecsukható szék. Hiába van a kisujjában a műfaj védjegyei és az egész kúl akciófilm kelléktár, valahogy az egész amolyan émelyítő masszává áll össze. Pedig a körítéssel, a látvánnyal, a zenével és a hangokkal sincs gond és sikerült egy elsőfilmes jó csajt is valami katalógusból a főszereplők közé beválogatnia.
Nem egy drága film volt a Szállító, szóval az első rész 25 millió dolláros amerikai bevételét már most meghaladó 45 millió dollárt hozó második rész előrevetíti egy harmadik epizód elkészültét is. Ez nyilván Jason Statham-en sem fog múlni, hisz kedvenc filmes karakteréről van szó - mi csak abban bízunk, hogy sikerül minőségben előrelépni, mert a Szállító 2. részében valami baromira félresikerült.
Magyar feliratos filmelőzetes letöltése