Országúti diszkó - azok a '80-as évek
Az Amazon most megmutatta, hogyan is kell egy kultikus filmhez hozzányúlni úgy, hogy az eredeti rajongói is kedveljék és új közönséget is megszólítsanak.
Az Országúti diszkó eredetije egy tipikus '80-as évekbeli akciófilm volt. A karrierje csúcsán lévő Patrick Swayze, mint magányos harcos, akinek természetesen komoly elvei vannak, elmegy egy ismeretlen városkába és ott összecsap a helyi gengszterekkel, majd győz. A film kultikussá vált egyszerűsége és Swayze karizmája miatt, mert amúgy nem sokban különbözött a többi akkoriban megjelent akciótól. Mikor jött a hír, hogy remake-et kap a film, kicsit értetlenül fogadta a közönség, de mivel csak Amazon Prime-on látható, így az "egynek jó lesz" címkét rá is ragasztotta a nép. Mekkora tévedés volt!
Dalton egy levitézlett UFC harcos, aki illegális bunyókból él és egy visszautasíthatatlan ajánlat hatására elmegy egy kisváros kocsmájába kidobónak. A helyet egy csapat motoros és egy helyi gengszter próbálja ellehetetleníteni és így elindul a harc. A leirat alapján úgy tűnhet, mintha az eredeti történetét mesélné el újra a film, de ez nem így van. Az alaphelyzet és a főszereplő nevét leszámítva ugyanis szinte minden másban átalakították a sztorit és a cselekményt - és milyen jól tették!
Nézzük szép sorban, hogy miért is lehet etalon az Országúti diszkó a jövőben érkező remake-ek/rebootok számára. Dalton az eredetiben egy egyszerű karakter: üt ha kell és vannak elvei. Az új filmben Dalton egy megtört, öngyilkos hajlamokkal rendelkező UFC harcos, akit kísért egy múltbéli cselekedete és látványosan nem érdekli, él vagy hal. Jake Gyllenhaal pedig tökéletes a szerepre. A kisfiús mosolyával képes a könnyedséget és a karakter "lesza..m" gondolkodását átadni, míg ha kell, akkor bizony nagyon komoly drámai megoldásokra is képes.
Emellett pedig úgy kipattintotta magát, hogy valóban elhisszük: ez a fickó nem azzal a bizonyossal gurigázik. Természetesen szükség volt egy szerelmi szálra is, ami nem oszt nem szoroz, de legalább a kapcsolat hihető. A másik aki próbálja lopni a showt, az Conor McGregor. Az ír UFC bajnok ebben a filmben debütál, és nagyon testhezálló karaktert kapott az őrült és kiszámíthatatlan Knox képében. Lehet mondani, hogy néha kicsit túltolja, de egy ilyen őrültnél mi a túltolás? Meztelenül sétálni az utcán? Felgyújtani csak úgy helyeket? Autókat lopni? Ha igen, akkor túltolja.
Doug Liman rendező készített már jó pár izgalmas akciófilmet (A holnap határa, Barry Seal, A Bourne-rejtély) és ugyanennyiszer már mellé is lőtt (Hipervándor, Karantén meló, A fejedbe látok) és az Országúti diszkó esetében vegyül a két rendezői énje. Míg bizonyos részeket szépen megrendez, stabilan tartva a kamerát, addig máskor össze-vissza remegve próbál mutatni valami akciót. Mintha nem tudták volna eldönteni, hogy melyik megoldást alkalmazzák és így vegyítve a látvány sajnos kicsit idétlen lett. És majdnem kihagytam a humort, ami viszont kellemes pillanatokat okoz: jól adagolva, jól időzítve érkeznek a cselekménybe.
A romantikus szál és az operatőri munka mellett szintén negatívum a film hossza, a 121 percbe sajnos túl sok "időhúzó esemény" került be. De ezen kívül az Országúti diszkó minden szempontból egy kellemes meglepetés, akár etalon is lehet az újrafeldolgozások számára és Jake Gyllenhaal ismét bizonyította, hogy drámai akciósztárként mindig bevethető. A filmet sajnos nem nézhetjük mozikban, pedig az Országúti diszkó olyan, mint a Tyler Rake második része: üvölt a széles vászonért. De így viszont akár az ingyenes próbaidőszak alatt megnézhetjük az idei év eddigi legjobb akciófilmjét. 8/10
Az Országúti diszkó eredetije egy tipikus '80-as évekbeli akciófilm volt. A karrierje csúcsán lévő Patrick Swayze, mint magányos harcos, akinek természetesen komoly elvei vannak, elmegy egy ismeretlen városkába és ott összecsap a helyi gengszterekkel, majd győz. A film kultikussá vált egyszerűsége és Swayze karizmája miatt, mert amúgy nem sokban különbözött a többi akkoriban megjelent akciótól. Mikor jött a hír, hogy remake-et kap a film, kicsit értetlenül fogadta a közönség, de mivel csak Amazon Prime-on látható, így az "egynek jó lesz" címkét rá is ragasztotta a nép. Mekkora tévedés volt!
Dalton egy levitézlett UFC harcos, aki illegális bunyókból él és egy visszautasíthatatlan ajánlat hatására elmegy egy kisváros kocsmájába kidobónak. A helyet egy csapat motoros és egy helyi gengszter próbálja ellehetetleníteni és így elindul a harc. A leirat alapján úgy tűnhet, mintha az eredeti történetét mesélné el újra a film, de ez nem így van. Az alaphelyzet és a főszereplő nevét leszámítva ugyanis szinte minden másban átalakították a sztorit és a cselekményt - és milyen jól tették!
Nézzük szép sorban, hogy miért is lehet etalon az Országúti diszkó a jövőben érkező remake-ek/rebootok számára. Dalton az eredetiben egy egyszerű karakter: üt ha kell és vannak elvei. Az új filmben Dalton egy megtört, öngyilkos hajlamokkal rendelkező UFC harcos, akit kísért egy múltbéli cselekedete és látványosan nem érdekli, él vagy hal. Jake Gyllenhaal pedig tökéletes a szerepre. A kisfiús mosolyával képes a könnyedséget és a karakter "lesza..m" gondolkodását átadni, míg ha kell, akkor bizony nagyon komoly drámai megoldásokra is képes.
Emellett pedig úgy kipattintotta magát, hogy valóban elhisszük: ez a fickó nem azzal a bizonyossal gurigázik. Természetesen szükség volt egy szerelmi szálra is, ami nem oszt nem szoroz, de legalább a kapcsolat hihető. A másik aki próbálja lopni a showt, az Conor McGregor. Az ír UFC bajnok ebben a filmben debütál, és nagyon testhezálló karaktert kapott az őrült és kiszámíthatatlan Knox képében. Lehet mondani, hogy néha kicsit túltolja, de egy ilyen őrültnél mi a túltolás? Meztelenül sétálni az utcán? Felgyújtani csak úgy helyeket? Autókat lopni? Ha igen, akkor túltolja.
Doug Liman rendező készített már jó pár izgalmas akciófilmet (A holnap határa, Barry Seal, A Bourne-rejtély) és ugyanennyiszer már mellé is lőtt (Hipervándor, Karantén meló, A fejedbe látok) és az Országúti diszkó esetében vegyül a két rendezői énje. Míg bizonyos részeket szépen megrendez, stabilan tartva a kamerát, addig máskor össze-vissza remegve próbál mutatni valami akciót. Mintha nem tudták volna eldönteni, hogy melyik megoldást alkalmazzák és így vegyítve a látvány sajnos kicsit idétlen lett. És majdnem kihagytam a humort, ami viszont kellemes pillanatokat okoz: jól adagolva, jól időzítve érkeznek a cselekménybe.
A romantikus szál és az operatőri munka mellett szintén negatívum a film hossza, a 121 percbe sajnos túl sok "időhúzó esemény" került be. De ezen kívül az Országúti diszkó minden szempontból egy kellemes meglepetés, akár etalon is lehet az újrafeldolgozások számára és Jake Gyllenhaal ismét bizonyította, hogy drámai akciósztárként mindig bevethető. A filmet sajnos nem nézhetjük mozikban, pedig az Országúti diszkó olyan, mint a Tyler Rake második része: üvölt a széles vászonért. De így viszont akár az ingyenes próbaidőszak alatt megnézhetjük az idei év eddigi legjobb akciófilmjét. 8/10
|
Országúti diszkó (Road House) szinkronizált, amerikai kalandfilm, akciófilm, 121 perc, 2024 16 éven aluliak számára nem ajánlott! Rendező: Doug Liman Forgatókönyv: Anthony Bagarozzi, Chuck Mondry, R. Lance Hill Operatőr: Henry Braham Producer: Audie Attar, Aaron Auch, Joel Silver Zene: Christophe Beck Jake Gyllenhaal (Dalton) Daniela Melchior (Ellie) Conor McGregor (Knox) Billy Magnussen (Ben Brandt) Jessica Williams (Frankie) B.K. Cannon (Laura) Joaquim de Almeida (Seriff) |
