Ötvös Tibor
Kivert kutyák - Úton Doug felé
A Kivert kutyák elsősorban a kutyás gazdáknak okoz majd sírva nevetős pillanatokat, de a mocskos nyelvezet miatt mások is imádhatják.
Miért is olyan jó dolog vagy kiemelkedő pillanat, ha egy vígjátékban kicsit mocskosabban fogalmaznak? Nos, mert ezek a felnőttesebb vígjátékok egész egyszerűen kikoptak a mozikból. Hosszú idő után a Barátnőt felveszünk hozta vissza a széles vászonra ezt a műfajt, de azért emlékezzünk, hogy mikor volt igazán jó vígjáték a mozikban. Hol van a Másnaposok ötletessége és bevállalóssága? Hol van a Förtelmes főnökök és 21 Jump Street poénáradata? Őszintén megmondva, ha most egy olyan filmet kellene felhoznom, aminek akár egy poénja is olyan emlékezetes maradt, mint az a bizonyos pite-szex, akkor az a JoJo Nyuszi német juhászos jelenete. És ez sokat elmond az elmúlt évtizedről.
De térjünk vissza a Kivert kutyákhoz: már a film első előzetese felkeltette a figyelmemet, hiszen édi-bédi kicsi kutyusok olyan szövegeket toltak le, melytől fetrengett a mozi. Nagyon vártam, hogy mit nyújt majd a film ezen felül, és bár nem sorolom az év filmjei közé, de mégis azt kell mondjam, hogy egy nagyon kellemes alkotás lett a végeredmény.
Reggie egy nagyon pozitív kutya, aki megkérdőjelezhetetlen szeretettel bír alkoholista és semmirekellő gazdája, Doug irányába, aki azonban meg akar szabadulni tőle. Éppen ezért elviszi egy három órányira lévő városba, ahol aztán kiteszi és elhajt. Reggie így hirtelen kóborrá lesz és mikor új barátai, Bogár, Maggie és Vadász hatására rájön, mennyire nem is volt jó gazdája Doug, bosszút esküszik és elindul haza.
A film legnagyobb erénye, hogy a forgatókönyv nem áll meg ott, hogy a cuki kutyusok csúnyán beszélnek. Nem, sorra veszi az összes, a kutyás nézők számára ismerős helyzeteket, melyeket az állat képes produkálni és kifordítja azokat. Legyen szó a hűségről, a postásról, a fenékszagolgatásról, a hupákolásról vagy akár a különböző kiadott dolgok újbóli befalásáról. Igen, lesznek nagyon gusztustalan jelenetek is, de összességében a készítők nagyon szépen megtalálták az arany középutat.
A másik, ami mindenképpen élvezhetővé teszi a filmet, azok a szereplők. Szerencsére valódi kutyákkal dolgoztak a készítők és csak a szájmozgás lett CGI-vel odarakva, így adva tökéletes élményt. Szavunk nem lehet a személyiségükre sem, mindegyikük végig hű marad saját magához és persze azért közben mélyebb rétegeik is felsejlenek a társaik és a nézők előtt.
A harmadik pedig maga a téma. Bár káromkodó kutyákat láthatunk, de valójában egy bántalmazó kapcsolat bontakozik ki a szemeink előtt, melyben természetesen a bántalmazott fél érzi teljesen természetesnek ezt a bánásmódot, és gondolja hogy biztos miatta történt minden. Ez a vonal nagyon szépen végigvezet a történeten és ez adja a drámaibb eseményeket is. Ez egyébként a film negatívuma: sajnos az ilyen felnőttes poénok és sírva nevetős részek után, egy másodperccel később szinte képtelenség komoly témákat befogadni. Josh Greenbaum biztos kézzel vezeti a filmet a poénos részeken, a drámánál azonban kicsit megbicsaklik. Nem zavaró a dolog, de mire felfognánk a drámát, már újabb viccet tolnak az arcunkba.
A Kivert kutyák nem lesz klasszikus, de mégis a nyár végének egyik legkellemesebb szórakozását nyújtja szabadszájúságával és a különböző cuki-muki állatos filmek elé állított görbe tükrével. Mert kap itt az Úton hazafelé, a Lassie hazatalál és az összes többi, ugyanazon sablonokra építő állatos film. Gondolom mondanom sem kell, hogy a korhatár most nagyon is figyelendő. 7,5/10
Miért is olyan jó dolog vagy kiemelkedő pillanat, ha egy vígjátékban kicsit mocskosabban fogalmaznak? Nos, mert ezek a felnőttesebb vígjátékok egész egyszerűen kikoptak a mozikból. Hosszú idő után a Barátnőt felveszünk hozta vissza a széles vászonra ezt a műfajt, de azért emlékezzünk, hogy mikor volt igazán jó vígjáték a mozikban. Hol van a Másnaposok ötletessége és bevállalóssága? Hol van a Förtelmes főnökök és 21 Jump Street poénáradata? Őszintén megmondva, ha most egy olyan filmet kellene felhoznom, aminek akár egy poénja is olyan emlékezetes maradt, mint az a bizonyos pite-szex, akkor az a JoJo Nyuszi német juhászos jelenete. És ez sokat elmond az elmúlt évtizedről.
De térjünk vissza a Kivert kutyákhoz: már a film első előzetese felkeltette a figyelmemet, hiszen édi-bédi kicsi kutyusok olyan szövegeket toltak le, melytől fetrengett a mozi. Nagyon vártam, hogy mit nyújt majd a film ezen felül, és bár nem sorolom az év filmjei közé, de mégis azt kell mondjam, hogy egy nagyon kellemes alkotás lett a végeredmény.
Reggie egy nagyon pozitív kutya, aki megkérdőjelezhetetlen szeretettel bír alkoholista és semmirekellő gazdája, Doug irányába, aki azonban meg akar szabadulni tőle. Éppen ezért elviszi egy három órányira lévő városba, ahol aztán kiteszi és elhajt. Reggie így hirtelen kóborrá lesz és mikor új barátai, Bogár, Maggie és Vadász hatására rájön, mennyire nem is volt jó gazdája Doug, bosszút esküszik és elindul haza.
A film legnagyobb erénye, hogy a forgatókönyv nem áll meg ott, hogy a cuki kutyusok csúnyán beszélnek. Nem, sorra veszi az összes, a kutyás nézők számára ismerős helyzeteket, melyeket az állat képes produkálni és kifordítja azokat. Legyen szó a hűségről, a postásról, a fenékszagolgatásról, a hupákolásról vagy akár a különböző kiadott dolgok újbóli befalásáról. Igen, lesznek nagyon gusztustalan jelenetek is, de összességében a készítők nagyon szépen megtalálták az arany középutat.
A másik, ami mindenképpen élvezhetővé teszi a filmet, azok a szereplők. Szerencsére valódi kutyákkal dolgoztak a készítők és csak a szájmozgás lett CGI-vel odarakva, így adva tökéletes élményt. Szavunk nem lehet a személyiségükre sem, mindegyikük végig hű marad saját magához és persze azért közben mélyebb rétegeik is felsejlenek a társaik és a nézők előtt.
A harmadik pedig maga a téma. Bár káromkodó kutyákat láthatunk, de valójában egy bántalmazó kapcsolat bontakozik ki a szemeink előtt, melyben természetesen a bántalmazott fél érzi teljesen természetesnek ezt a bánásmódot, és gondolja hogy biztos miatta történt minden. Ez a vonal nagyon szépen végigvezet a történeten és ez adja a drámaibb eseményeket is. Ez egyébként a film negatívuma: sajnos az ilyen felnőttes poénok és sírva nevetős részek után, egy másodperccel később szinte képtelenség komoly témákat befogadni. Josh Greenbaum biztos kézzel vezeti a filmet a poénos részeken, a drámánál azonban kicsit megbicsaklik. Nem zavaró a dolog, de mire felfognánk a drámát, már újabb viccet tolnak az arcunkba.
A Kivert kutyák nem lesz klasszikus, de mégis a nyár végének egyik legkellemesebb szórakozását nyújtja szabadszájúságával és a különböző cuki-muki állatos filmek elé állított görbe tükrével. Mert kap itt az Úton hazafelé, a Lassie hazatalál és az összes többi, ugyanazon sablonokra építő állatos film. Gondolom mondanom sem kell, hogy a korhatár most nagyon is figyelendő. 7,5/10
|
Kivert kutyák (Strays) szinkronizált, amerikai vígjáték, 93 perc, 2023 16 éven aluliak számára nem ajánlott! Rendező: Josh Greenbaum Producer: Phil Lord, Christopher Miller Forgatókönyvíró: Dan Perrault Jamie Foxx (Bogár) Isla Fisher (Maggie) Will Ferrell (Reggie) Will Forte (Doug) |
