Ötvös Tibor
Szárnyas fejvadász 2049 - bukhat az év egyik legjobbja?
A Szárnyas fejvadász folytatása nem csalogatja be a nézőket a mozikba és ez nagy baj, hiszen Denis Villeneuve alkotása az év egyik legjobbja, minden egyes hibájával együtt. Spoilermentes kritika!
Hogy tetszett a Szárnyas fejvadász 2049?
Philip K. Dick alapvetése, az Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal? című kötet alapján készítette el Ridley Scott 1982-ben a Szárnyas fejvadászt, mely sajnos/szerencsére annyival megelőzte a korát, hogy nem is találta meg a közönségét, nagyot bukott a filmszínházakban. Azonban az eltelt 35 évben kultikussá nemesedett a Harrison Ford főszereplésével készített alkotás, melyhez ettől még folytatást készíteni igen nagy bátorság kellett. Elsősorban azért, mert Scott maga is annyi változatot készített a filmhez, hogy már nehéz is volt követni, ki a replikáns és ki nem az. Másodszor pedig a közönség is lecserélődött és éppen ezért ismét előfordulhat, hogy nem találja meg a megfelelő korosztályt, még akkor sem, ha napjaink legtehetségesebb sztárjai bólintottak örömmel a szereplésre.
A sztori szerint 30 év telt el a tetőn előadott esős monológ óta, Deckard felszívódott, senki nem látta azóta sem, a világunk pedig tovább lépett előre a pusztulás útján. A kollektív emlékezet egy áramszünet miatt törlődött, a Tyrell vállalat csődbe ment, helyét az "enyhe" istenkomplexussal küzdő Niander Wallace cégóriása vette át. Wallace megoldotta azt, amit elődei nem tudtak, azaz az emberek utasításait békésen tűrő replikánsokat hozott létre. A régi modellek így veszélyessé váltak és az ő vadászatuk (a filmben nyugdíjazásuk) az olyan ügynökök feladata, mint K, aki azonban az egyik likvidálása során olyan titokra bukkan, melynek megoldásához Deckard segítségére van szüksége.
Nagyon, de nagyon nehéz egy olyan filmről írni, melynek már rögtön az első negyed órájában igen komoly leleplezés történik, de ezek felfedezését szeretném meghagyni minden nézőnek. Leginkább azért, mert valóban figyelni kell folyamatosan a történésekre, mindennek jelentősége van. Az első hátrány itt be is jön, a 160 perces játékidő elképesztően hosszú és olyan lassan zajlik a cselekmény, hogy akit nem szippant be az elején a világ, akkor kisebb megszakításokkal végig unatkozni fog.
Villeneuve biztos kézzel vezeti a cselekményt, lassan és kimérten halad a végkifejlet felé és közben szájtátva bámulhatjuk a 2049-es világot. Mert nézni aztán lesz mit, a látvány a földbe döngöli a nézőt. Egyszerre keverednek a fejlett és már az első részben is ragyogóan megalkotott városok (benne ismét rengeteg neonreklámmal) és a lepusztult területek (lásd a teljesen elsivatagosodott Las Vegast). Nem tudom, hogy Roger Deakins operatőrt jelölik Oscarra vagy sem, de igazán megérdemelné; elképesztő látványt tett le az asztalra és sokáig etalon lehet a sci-fi filmek készítői számára a mű.
De persze a Szárnyas fejvadász 2049 világát a színészek töltik meg élettel és itt is messze kiemelkedik Ryan Gosling. A K-t alakító színész tökéletes komorsággal hozza a nyomozót és ennél többet nem is árulnék el a figuráról. Harrison Ford visszatérése pedig filmtörténeti pillanat, láthatóan felismerte, hogy egy újabb klasszikushoz adhatja a nevét és ennek megfelelően nagyon erős jelenléttel bír a vásznon. Aki azonban kissé súlytalan, az a gonosz cégvezetőt alakító Jared Leto. A srác nagyon tehetséges, valóban zseniálisan képes megoldani szinte minden feladatot, de ezt valahogy nem sikerült. Persze csak az is lehet, hogy K és Deckard olyan erős, hogy emellett elsikkad Wallace alakja.
A zene szintén sokat dob a hangulaton, Hans Zimmer és Benjamin Wallfisch szépet alkottak és kellemesen egészítik ki a látványt. A Szárnyas fejvadász 2049 pont olyan megosztó film lett, mint amilyen az anyám! is volt az idén. Lesz olyan, aki nem tudja majd levenni a szemét a vászonról és még hónapokkal később is a látottakról tud majd csak beszélni, mások viszont nem értik majd a nagy felhajtást és csalódottan hagyják el a termet. Én az előbbi csoportba tartozom még úgy is, hogy az első film nem hagyott mély nyomot bennem. Azonban a Szárnyas fejvadász 2049 világa beszippantott és remélem, hogy sokan így lesznek ezzel. Illetve, hogy nem kell újabb 30 évet várni egy új részre.
A sztori szerint 30 év telt el a tetőn előadott esős monológ óta, Deckard felszívódott, senki nem látta azóta sem, a világunk pedig tovább lépett előre a pusztulás útján. A kollektív emlékezet egy áramszünet miatt törlődött, a Tyrell vállalat csődbe ment, helyét az "enyhe" istenkomplexussal küzdő Niander Wallace cégóriása vette át. Wallace megoldotta azt, amit elődei nem tudtak, azaz az emberek utasításait békésen tűrő replikánsokat hozott létre. A régi modellek így veszélyessé váltak és az ő vadászatuk (a filmben nyugdíjazásuk) az olyan ügynökök feladata, mint K, aki azonban az egyik likvidálása során olyan titokra bukkan, melynek megoldásához Deckard segítségére van szüksége.
Nagyon, de nagyon nehéz egy olyan filmről írni, melynek már rögtön az első negyed órájában igen komoly leleplezés történik, de ezek felfedezését szeretném meghagyni minden nézőnek. Leginkább azért, mert valóban figyelni kell folyamatosan a történésekre, mindennek jelentősége van. Az első hátrány itt be is jön, a 160 perces játékidő elképesztően hosszú és olyan lassan zajlik a cselekmény, hogy akit nem szippant be az elején a világ, akkor kisebb megszakításokkal végig unatkozni fog.
Villeneuve biztos kézzel vezeti a cselekményt, lassan és kimérten halad a végkifejlet felé és közben szájtátva bámulhatjuk a 2049-es világot. Mert nézni aztán lesz mit, a látvány a földbe döngöli a nézőt. Egyszerre keverednek a fejlett és már az első részben is ragyogóan megalkotott városok (benne ismét rengeteg neonreklámmal) és a lepusztult területek (lásd a teljesen elsivatagosodott Las Vegast). Nem tudom, hogy Roger Deakins operatőrt jelölik Oscarra vagy sem, de igazán megérdemelné; elképesztő látványt tett le az asztalra és sokáig etalon lehet a sci-fi filmek készítői számára a mű.
De persze a Szárnyas fejvadász 2049 világát a színészek töltik meg élettel és itt is messze kiemelkedik Ryan Gosling. A K-t alakító színész tökéletes komorsággal hozza a nyomozót és ennél többet nem is árulnék el a figuráról. Harrison Ford visszatérése pedig filmtörténeti pillanat, láthatóan felismerte, hogy egy újabb klasszikushoz adhatja a nevét és ennek megfelelően nagyon erős jelenléttel bír a vásznon. Aki azonban kissé súlytalan, az a gonosz cégvezetőt alakító Jared Leto. A srác nagyon tehetséges, valóban zseniálisan képes megoldani szinte minden feladatot, de ezt valahogy nem sikerült. Persze csak az is lehet, hogy K és Deckard olyan erős, hogy emellett elsikkad Wallace alakja.
A zene szintén sokat dob a hangulaton, Hans Zimmer és Benjamin Wallfisch szépet alkottak és kellemesen egészítik ki a látványt. A Szárnyas fejvadász 2049 pont olyan megosztó film lett, mint amilyen az anyám! is volt az idén. Lesz olyan, aki nem tudja majd levenni a szemét a vászonról és még hónapokkal később is a látottakról tud majd csak beszélni, mások viszont nem értik majd a nagy felhajtást és csalódottan hagyják el a termet. Én az előbbi csoportba tartozom még úgy is, hogy az első film nem hagyott mély nyomot bennem. Azonban a Szárnyas fejvadász 2049 világa beszippantott és remélem, hogy sokan így lesznek ezzel. Illetve, hogy nem kell újabb 30 évet várni egy új részre.
|
Szárnyas fejvadász 2049 (Blade Runner 2049) magyarul beszélő, amerikai sci-fi, 164 perc, 2017 16 éven aluliak számára nem ajánlott! Rendező: Denis Villeneuve Producer: Broderick Johnson, Andrew A. Kosove, Ridley Scott, Cynthia Sikes, Bud Yorkin Operatőr: Roger Deakins Író: Philip K. Dick Forgatókönyvíró: Ridley Scott, Hampton Fancher, Michael Greenburg Harrison Ford (Rick Deckard) Ryan Gosling (K) Jared Leto (Niander Wallace) Lennie James (Mister Cotton) Dave Bautista (Sapper Morton) Mackenzie Davis (Mariette) Robin Wright (Joshi hadnagy) |
