William Binney testközelből élhette át, hogy mire képes az Amerikai Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Hivatala (NSA), hiszen korábban az NSA műszaki igazgatójaként dolgozott.

Az amerikai titkosszolgálatoknak jóval több lehetőségük van arra, hogy információkat gyűjtsenek az állampolgárokról, mint a Gestapónak, a KGB-nek vagy a Stasinak valaha volt. Binney szerint a terroristák követéséhez nincs szükség 300 millió amerikai polgár lehallgatására, a valódi cél az, hogy hatalmat lehessen gyakorolni az emberek felett. A szakembert még ebben a hónapban meghallgathatja az USA Kongresszusa. Binney matematikus, több mint 30 éven át dolgozott a hivatalnál, különböző pozíciókat töltött be, legutóbb műszaki igazgató volt. Miután kiderült, hogy a hivatal amerikai polgárokat is megfigyelt, távozott az NSA kötelékéből és a birtokában lévő információkat nyilvánosságra hozta.

"Az NSA tud a mostani beszélgetésről is. Természetesen elolvassák az e-maileket és az újságírók leveleit is. Nem azóta, hogy kapcsolatba lépnek velem, hanem a riporterek kommunikációját eleve nyomon követik. Érdekli őket, hogy kivel telefonálnak vagy leveleznek és mi után kutatnak a világhálón. Ezután megvizsgálják, hogy mit tudhatnak az informátoraik, ugyanis így derítik ki, hogy az újságírók miről akarnak legközelebb írni. Ezt egyszerűen tudom. Ezt csinálja az ügynökség a 2001. szeptember 11-i merényletek óta. De más kiszivárogtatók is alátámasztják ezt, mert látták a bizonyítékokat. Nem érzem, hogy követnének, de tudom, hogy figyelnek. Pontosan ez az oka annak, hogy nem titkosítok semmit."

"Minden alkalommal barnaingesekről beszélek, a Fehér Ház, a Gestapo, a KGB vagy a Stasi barnaingeseiről. Nem félek attól, hogy megismétlődik a 2007-os esemény, amikor a Szövetségi Nyomozó Iroda behatolt a házamba, ugyanis pontosan tudom, hogy az FBI nem volt elragadtatva attól az ötlettől, hogy az NSA apródja lett. Az ellenem akkor felhozott vádak hamisak voltak, ezt ma már pontosan tudja az FBI. El akartak hallgattatni, mert az amerikai polgárok elleni titkos és illegális Stellar Wind nevű program ellen akartam fellépni. A törekvésük nem vezetett eredményre, mert még inkább felemeltem a szavam."


"Elpusztítják az ország vázát és az államformáját. Ez fenyegetés a demokráciára nézve. Csak nagyon kicsi választ el minket a totalitárius államtól. A kormány már minden polgár kapcsán rendelkezik információkkal és csak idő kérdése, hogy mikor lépik át a határt. Az a különbség a KGB-vel, a Stasival vagy a Gestapóval szemben, hogy az amerikai titkosszolgálatok nem széles körben használják az információkat, hanem szelektív módon. De fennáll a veszélye annak, hogy ez megváltozik és átlépik a határt. Amennyiben az emberek kezébe hatalmat adunk, akkor azt használni is fogják. Ez a természetükben van. Az NSA a világ összes polgáráról gyűjt adatokat. A globális internetforgalom 80 százaléka az Amerikai Egyesült Államok kábelein keresztül zajlik és az NSA hozzáfér az összes adathoz. Mindent eltárol, ami a kezébe kerül. Az amerikai titkosszolgálatoknak sokkal jobb lehetőségeik vannak arra, hogy a polgárokról információkat szerezzenek, mint a KGB-nek, a Stasinak vagy a Gestapónak valaha. Szinte minden órában képesek kitalálni, hogy az emberek mit csinálnak. Ennek hátterében az áll, hogy hatalmat akarnak gyakorolni az emberek felett. Ez a titkos terv az amerikai kormány Big Data kezdeményezése mögött" - állítja az NSA volt műszaki igazgatója.

William Binney hozzátette: bárki elhiszi azokat a híreket, miszerint az Amerikai Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Hivatalának nehézségeket okoz ennyi adatot eltárolni? Akkor miért épít az NSA Utah szövetségi államban egy 93 000 négyzetméter területű komplexumot? Ma 1 terabájtot el lehet tárolni egy fél hüvelykujjon. Ez 250 millió A4-es oldalt jelent. A tárolási lehetőségek nem akadályozzák a megfigyeléseket. Amennyiben több tárhelyre van szükség, akkor további szervereket vásárolnak.

A Stellar Wind program, amelynek keretében az NSA belföldön gyűjt adatokat az amerikaiakról külön van választva a terroristák elleni belföldi és külföldi programoktól. Mindenki azt akarja, hogy a terroristákat felderítsék és üldözzék, de ez nem jelenti azt, hogy akkor a 300 millió amerikai polgárt is le kell hallgatni vagy megfigyelni. Erre nincs is szükség. Minden céget arra kényszerítenek, hogy adja ki a birtokában lévő adatokat. Az AT&T például a Narus eszközeit közvetlenül a kábelei mellé telepítette, így azok közvetlenül az NSA szervereibe jutnak el.

"Mondok egy példát. Azok a bírósági dokumentumok, amelyek a hivatalt felhatalmazzák arra, hogy minden adatot megkapjon a Verizontól a BR 13/80-as jelöléssel vannak ellátva. A BR a business records szavakra utal. A 80 jelöli a Verizont. Mindez azt jelenti, hogy az óriáscég mellett további 79 távközlési társaságnak, internetszolgáltatónak vagy hitelkártya-cégnek kell az információit átadnia. A telefontársaságok 2001 óta az amerikai állampolgárokkal kapcsolatos 3 milliárd adatcsomagot továbbítottak az NSA felé. Mindent összegyűjtenek, amit csak lehet."

"A hivatal adatbázisát szerződéses vállalatok üzemeltetik és tartják karban. Ők gondoskodnak arról is, hogy a használt szoftverek működjenek. Ezek a cégek világszerte megbízásokra vadásznak. Nagyon könnyen betekinthetnek abba, hogy mit csinálnak a vetélytársaik, vagy megvesztegetik őket azért, hogy adatokhoz jussanak. Az NSA nem tudja lekövetni, hogy ki mit csinált a rendszerrel. Természetesen vannak naplófájlok, amik ezeket a dolgokat dokumentálják, de az ügynökség munkatársai nem tudnak mindenre gondolni. Normális esetben a másodperc tört része alatt tudniuk kellett volna arról, hogy Snowden dokumentumokat tölt le, de nem vették észre. Egyszerűen buták." - fejtette ki a szakember.

A korábbi vezető elmondta azt is, hogy mindig más kormányszervezeteket vagy külföldi partnereket láttak el információkkal. A feladatuk és a felelősségük az amerikai kormány támogatása volt. A titkosítás nem jelent védelmet: minden olyan személy vagy társaság, amely professzionálisan akar titkosítási programot működtetni az USA-ban, köteles a részleteket megosztani az NSA munkatársaival. Vagyis a kormány ismeri az adott algoritmust, a titkosító szoftverek tehát nem segítenek. A hivatal egyébként fizet külföldi vállalatoknak azért, hogy különböző adatokhoz férhessen hozzá. Amennyiben pedig nem az NSA, akkor a CIA fizet. Binney ezzel kapcsolatban részleteket nem árult el, de közölte, hogy az információk globális felvásárlása komoly veszélyt jelent mindannyiunkra nézve.

Az ügynökség adatbázisában minden telefonbeszélgetés, e-mail és egyéb üzenet összes adat el van tárolva. Amennyiben valaki ezeket látja, akkor a hivatal adatgyűjtésről beszél, de a valóságban arról van szó, hogy ezeket az információkat kiválasztották. A keresésekhez használható "joker"; amennyiben valaki megadja az NSA rendszerében azt, hogy 202*, akkor megkapja az összes adatot minden 202-vel kezdődő washingtoni telefonszámmal kapcsolatban. De ha azt írja be, hogy *@verizon.net, akkor az összes adathoz hozzájut a Verizon.net rendszeréből. Régen ehhez szükség volt bírósági végzésre, de sok esetben nem volt ilyen engedély. Egyes alkalmazottak elismerték, hogy a feleségük után kémkedtek, arra voltak kíváncsiak, hogy a párjuk félrelépett-e. Kereken 50 000 olyan jogsértés volt, amikor személyek adataihoz bírósági engedély nélkül fért hozzá az NSA.

"Az ügynökséget azért nem állították le, mert nincs egy normális felügyelet. Ugyan a titkosszolgálati bizottság és a bíróságok azt állítják, hogy ők látják el a felügyeletet, de ez egy vicc. Semmilyen felügyeleti joguk nincs, az NSA és az FBI őszinteségétől függenek. Amennyiben a két szervezet nem az igazat osztja meg velük, akkor nincs lehetőségük a dolgok megismerésére vagy a jogsértések bebizonyítására. Már ma is lehetőség van arra, hogy az e-mailek, a telefonbeszélgetések, a hitelkártya- és a földrajzi információk alapján nagyon pontos képet kapjunk minden egyes emberről. Képzeljük el, hogy egy algoritmus néhány óránként automatikusan létrehoz mindenkiről egy profilt. Ez a jövő, efelé haladunk. Amennyiben ez megvalósul, akkor mindenkit meg lehet majd figyelni. Még az a szerencse, hogy ehhez a kérdéshez a fiúk rosszul álltak hozzá, így, ha folytatják azt, amit eddig csináltak, akkor még 20 évre lesz szükség."

"Én voltam az egyetlen a hivatalban, aki az automatikus elemzésekkel foglalkoztam. Néhány esztendővel ezelőtt kifejlesztettem egy rendszert, de az NSA gondoskodott arról, hogy felbontsák a szerződésemet azzal a céggel, amelynek dolgoztam és a projektet lerombolják. Akkor lettem kiszivárogtató, amikor láttam, hogy szisztematikusan megsértik az amerikai polgárok alkotmányos jogait. Ennek a folyamatnak nyolc éven keresztül, 2001 és 2009 között megpróbáltam véget vetni. Beszélgetéseket kezdeményeztem az ügynökségnél, a minisztériumban és a Kongresszusban is. Amikor ezután hamis vádakra hivatkozva megvádoltak és megrohamozták a házamat, hogy elhallgattassanak, világossá vált számomra, hogy ezek az emberek annyira korruptak, hogy a közvéleményhez kell fordulnom." - hangsúlyozta végül a szakember.

William Binney korábban azt nyilatkozta, hogy a megfigyelési programok hátterében a pénz áll és rendkívül sokan lettek milliomosok a piszkos módszereknek köszönhetően. Ő számolt be az NSA új, kétmilliárd dollárba kerülő adatelemző központjáról is, amit Utah államban hoznak létre és amely legalább 100 évig (!) képes eltárolni a kommunikációs információkat. Részt vett a ThinThread nevű szoftver kifejlesztésében és beszámolt arról, hogy csak az AT&T naponta több százmillió adatcsomagot ad át az NSA-nak. A ThinThread fejlesztésekor a program percenként 20 terabyte információt elemzett ki, ma már ez a mennyiség 5 petabyte.