Berta Sándor
Francia perek indulnak a Prism kapcsán
Az Amerikai Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Hivatala (NSA) világszerte több millió személy adatai után kémkedett. Franciaország mindezt nem hagyja szó nélkül. Az államügyészség támogatta a civil csoportok keresetét.
Az FIDH és az LDH emberi jogi szervezetek az NSA akciói miatt beadványt írtak a francia államügyészségnek és ők lepődtek meg a legjobban, amikor a hivatal helyt adott a keresetnek. A dokumentum szerint a következő bűncselekmények valósultak meg: személyes jellegű adatok illegális gyűjtése, a magánélet megsértése, csalás segítségével megvalósított hozzáférés egy adatbázishoz, valamint a levéltitok megsértése. A vádlottak az NSA, az FBI, illetve a Facebook, a Google, a Microsoft, a Skype és további négy IT-konszern. A társaságok bűne, hogy hozzáférést biztosítottak az amerikai hatóságok számára az ügyfeleik adataihoz. Az üggyel kapcsolatos büntetőeljárást már elindította az államügyészség.
Ugyan az szinte teljesen kizárt, hogy az NSA vagy az FBI vezetői eleget tesznek-e egy francia idézésnek, de a Microsoft vagy a Google francia leányvállalatainak vezetői viszont már kénytelenek lesznek megjelenni. Felmerült az is, hogy az ember jogi szervezetek a hasonló francia szervezetet, a Direction générale de la Sécurité extérieure (DGSE)-t hasonló megfigyelési programja miatt miért nem veszik górcső alá, a DGSE ugyanis szintén gyűjti a telefonbeszélgetéseket, SMS-eket, e-maileket, internetes adatokat és ezeket éveken át el is tárolja, minden jogi alap nélkül. A programot el is nevezte a francia sajtó Frenchelonnak - utalva az Echelonra.
Franciaországban augusztus elején elfogadtak egy törvényt, aminek az a célja, hogy kibővítsék a DGSE tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság jogait. Ugyanakkor erről semmi nem szerepel a jogszabály szövegében. A törvény még csak azt sem engedélyezi, hogy a DGHSE ügynökeit a parlament illetékes bizottsága meghallgathassa. Nem véletlen, hogy Jean-Jacques Urvoas szocialista képviselő bírálta a kormányt azért, mert képtelen ellenőrizni a francia titkosszolgálatok módszereit.
Az NSA korábbi munkatársától, Edward Snowdentől származó ügynökségi dokumentumok szerint a szervezet támadásokat intézett a francia diplomácia úgynevezett virtuális magánhálózata (VPN) ellen. A párizsi külügyminisztériumot, a külképviseleteket és konzulátusokat összekötő hálózat elleni támadásokat a "sikertörténetek" között említi egy szigorúan titkos minősítésű 2010-es dokumentum, amely szerint az amerikai szolgálat a műveletek révén hozzáfért a francia külügy számos "érzékeny" adatához. Egy másik, ugyancsak 2010-es dokumentum a megfigyelési célpontok között említi a washingtoni francia nagykövetséget és a New York-i francia ENSZ-képviseletet - írta a Der Spiegel. A lap szerint a Snowden-féle iratokból kitűnik, hogy az NSA szakemberei lehallgató-készülékeket rejtettek el mindkét diplomáciai képviseleten.
Az NSA-tól kiszivárogtatott anyagok szerint az Egyesült Államok csak négy országban - Kanadában, Nagy-Britanniában, Ausztráliában és Új-Zélandban - bízik meg annyira, hogy nem gyűjt róluk információkat titkosszolgálati eszközökkel. Washington további, nagyjából harminc országot úgynevezett harmadik félként tart számon, ami azt jelenti, hogy lehetséges velük az együttműködés, de a titkosszolgálati tevékenység tárgyává is válhatnak. Köztük van Franciaország is. Egy úgynevezett fontossági lista szerint az NSA-t elsősorban a francia külpolitikára, a hadiiparra és a francia gazdaság állapotára vonatkozó információk érdeklik.
Az FIDH és az LDH emberi jogi szervezetek az NSA akciói miatt beadványt írtak a francia államügyészségnek és ők lepődtek meg a legjobban, amikor a hivatal helyt adott a keresetnek. A dokumentum szerint a következő bűncselekmények valósultak meg: személyes jellegű adatok illegális gyűjtése, a magánélet megsértése, csalás segítségével megvalósított hozzáférés egy adatbázishoz, valamint a levéltitok megsértése. A vádlottak az NSA, az FBI, illetve a Facebook, a Google, a Microsoft, a Skype és további négy IT-konszern. A társaságok bűne, hogy hozzáférést biztosítottak az amerikai hatóságok számára az ügyfeleik adataihoz. Az üggyel kapcsolatos büntetőeljárást már elindította az államügyészség.
Ugyan az szinte teljesen kizárt, hogy az NSA vagy az FBI vezetői eleget tesznek-e egy francia idézésnek, de a Microsoft vagy a Google francia leányvállalatainak vezetői viszont már kénytelenek lesznek megjelenni. Felmerült az is, hogy az ember jogi szervezetek a hasonló francia szervezetet, a Direction générale de la Sécurité extérieure (DGSE)-t hasonló megfigyelési programja miatt miért nem veszik górcső alá, a DGSE ugyanis szintén gyűjti a telefonbeszélgetéseket, SMS-eket, e-maileket, internetes adatokat és ezeket éveken át el is tárolja, minden jogi alap nélkül. A programot el is nevezte a francia sajtó Frenchelonnak - utalva az Echelonra.
Franciaországban augusztus elején elfogadtak egy törvényt, aminek az a célja, hogy kibővítsék a DGSE tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság jogait. Ugyanakkor erről semmi nem szerepel a jogszabály szövegében. A törvény még csak azt sem engedélyezi, hogy a DGHSE ügynökeit a parlament illetékes bizottsága meghallgathassa. Nem véletlen, hogy Jean-Jacques Urvoas szocialista képviselő bírálta a kormányt azért, mert képtelen ellenőrizni a francia titkosszolgálatok módszereit.
Az NSA korábbi munkatársától, Edward Snowdentől származó ügynökségi dokumentumok szerint a szervezet támadásokat intézett a francia diplomácia úgynevezett virtuális magánhálózata (VPN) ellen. A párizsi külügyminisztériumot, a külképviseleteket és konzulátusokat összekötő hálózat elleni támadásokat a "sikertörténetek" között említi egy szigorúan titkos minősítésű 2010-es dokumentum, amely szerint az amerikai szolgálat a műveletek révén hozzáfért a francia külügy számos "érzékeny" adatához. Egy másik, ugyancsak 2010-es dokumentum a megfigyelési célpontok között említi a washingtoni francia nagykövetséget és a New York-i francia ENSZ-képviseletet - írta a Der Spiegel. A lap szerint a Snowden-féle iratokból kitűnik, hogy az NSA szakemberei lehallgató-készülékeket rejtettek el mindkét diplomáciai képviseleten.
Az NSA-tól kiszivárogtatott anyagok szerint az Egyesült Államok csak négy országban - Kanadában, Nagy-Britanniában, Ausztráliában és Új-Zélandban - bízik meg annyira, hogy nem gyűjt róluk információkat titkosszolgálati eszközökkel. Washington további, nagyjából harminc országot úgynevezett harmadik félként tart számon, ami azt jelenti, hogy lehetséges velük az együttműködés, de a titkosszolgálati tevékenység tárgyává is válhatnak. Köztük van Franciaország is. Egy úgynevezett fontossági lista szerint az NSA-t elsősorban a francia külpolitikára, a hadiiparra és a francia gazdaság állapotára vonatkozó információk érdeklik.