Alex

A szenzorméret sokkal fontosabb a pixelszámnál

A vásárlóknak sokkal inkább a szenzorok méretét kellene nézniük, mint a pixelek millióit. Minden eszközbe egyre nagyobb érzékelőket építenek be.

"Megdöbbentő a hasonlóság a filmes és az optikai formátum fejlődésében: a filmes időszakban mindenki a filmek méretére koncentrált (35mm, 120, stb.), míg a szemcsézettség és érzékenység kompromisszumos döntések voltak. A digitális világban a szenzor helyettesíti a filmet, a pixelszám pedig a minimális szemcsenagyságnak felel meg. Ha az elektronikai eszközöknél is elfogadjuk ezt a logikát, akkor itt sem a megapixelek mennyiségének kellene számítania." - nyilatkozta az Aptina alelnöke, Barna Sándor. (Az Aptina a Micron részlegéből 2008-ban alakult önálló céggé, a CMOS-piac 16%-át birtokolja.)

"Az okostelefonok egyre jobbak, fotóik a fényképezőgépekével versengenek. Ha ehhez hozzáadjuk, hogy mindig nálunk van, és a fotók könnyen feltölthetők a Facebookra egyértelmű, hogy miért zuhannak a kompakt eladások." Véleménye szerint a nagyobb szenzorokból származó képminőségbeli előnyök jelenthetik a túlélést a kompakt fényképezőgépek számára, de arra is felhívja a figyelmet, hogy az iparágnak a mai inches rendszernél közérthetőbben kellene kommunikálnia a szenzorok méretét.

Persze a nagyobb tudású kompakt gépek számára mindig lesz igény. Ilyeneket főként azok vásárolnak, akik egyébként nem tekintik magukat fotósnak, viszont rögzíteni akarják a számukra különleges eseményeket (házasságkötés, vakáció). Az optikai nagyítás lehetetlensége és egyéb tudásbeli hiányosságok miatt ezeknél egy okostelefon nem alternatíva. "A fényképezőgép gyártók azokon a területeken tudják megkülönböztetni magukat, ahol egy telefonnál nem lehet kompromisszumot kötni. A nagyítás egy ezek közül, mivel a nagyméretű, mozgatható, törékeny alkatrészeket nem kedvelik az okostelefon gyártók, a fogyasztóik nem fogadnának el egy vastagabb szerkezetet."

"A fényképezőgépeknek olyan területekre kell benyomulniuk, ahova az okostelefonok nem tudják követni őket, és ezek legfontosabbika a szenzorméret. Eközben persze meg kell tartani az okostelefonokéhoz hasonló egyszerű kezelést, mely problémákba ütközhet. Nem mindenkinek való egy cserélhető objektíves tükörreflexes fényképezőgép, és nem is mindig megfelelő eszköz. Az emberek kisebb, automatikusan használható dolgokat akarnak, továbbá a fényképezőgép gyártóknak el kellene hagyniuk a számítógépre feltöltés, és utána egy weboldalon történő publikálás műveletét is."

Azonban nem csak a kompaktokat érinti a jobb képminőség felé irányuló nyomás, hanem a DSLR piacot is. "A trend a nagyobb formátumokra is igaz, emiatt látjuk a teljes képkocka (full frame) méret terjedését. De ez helyet is biztosít a DSLR és az okostelefon szegmens között, és véleményem szerint egy 1 collos szenzor már nem kényelmes egy okostelefonban. Az Aptina számára ez a folyamat lehetőséget jelent a bővülésre, nem csak ezen a területen, hanem egészen az APS-C méretig."

"A videózás szintén komoly lehetőségekkel kecsegtet, nézzük csak meg a GoPro akciókamera gyártó sikerét." Azonban a videóknál közel sem lát hasonló, nagyobb felbontások felé tartó irányt. "A 4K még nem áll készen, és ez egészen addig így lesz, míg a megfelelő kijelzők el nem terjednek. Nagyon jól lehet vágni belőle, és ugyan Hollywoodban már napjainkban is használják, de a felhasználói tartalmakra az 1080-as felbontás tökéletesen megfelel."

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • kvp #14
    Egy full frame szenzornal termeszetesen aranyosan nagyobb (vastagabb) lencse kell, bar ezen sokat lehetne fejleszteni, a lapos, de nagy lencsek feltalalasaval. Addig is maradna az a megoldas, hogy a full frame-es digitalis gepek szep nagy, a filmes gepeknel megszokott meretu lencsekkel jonnenek es a telefonokhoz kepest sokkal jobb kepminoseggel.

    "Ezt nem értem. A pixelszám adott, hiszen a RAW illetve a JPEG is meghatározott pixelszámmal jelenik meg. A fájl adatai ill. a látvány is a korrekt számot mutatják. Nem?"

    Sajnos nem, mivel jellemzoen csalnak. Peldaul az rg/gb matrix eseten 4 kimeno pixelt allitanak elo a szomszedok atlagolasaval. A korrekt megoldas ilyenkor a 4 egyszinu pixel egy pixelle egyesitese lenne. A csalasmentes raw kep egy ilyen gepbol vagy ugy jon ki, hogy osszevonjak a pixeleket vagy hianyos csatornakkal. Sajnos a legtobb raw kimenet csak annyiban ter el, hogy tomoritetlen, azaz nem jpeg, de mar tartalmazza az atlagolo es zajszurok eredmenyet, mert a nelkul minosithetlenul rossz lenne a kep.

    "Egyenlőre Broadcast kameráknál egyedül a Sony az F55-el tudta elérni, hogy gyakorlatilag párhuzamos a képkiolvasás a soroknak."

    A nagy sebessegu ipari ccd-k is tudjak, csak annyi kell, hogy ket lepeses buffer-elest kell huzalozni a szenzorokba, tehat van egy gate jel, ami atmasolja a feluleti kondenzatorok tolteset az alattuk levo kiolvasasi buffer-ekbe, majd ezeket olvassa ki sorfolytonosan. Igy a toltesi/atmasolasi idovel lehet exponalasi idot is allitani. Nagy hatranya, hogy a zajszint ilyenkor duplaja, mig a jelszint a fele az egylepcsos megoldasnak, tehat osszessegeben 4x gyengebb szenzort kapunk vagy 4x jobbat kell gyartani az azonos minoseghez. Viszont szerintem megerne, tehat egyreszt a 4x-es lemeretezest illene hasznalni az rg/gb konverzional, masreszt a digitalis rekeszt is beepitenem. Ez azt jelenti, hogy 4x nagyobb kimeneti felbontasu es 4x nagyobb meretu cmos szenzorokra lenne szukseg a mostani leirt muszaki adatok teljesitesere, de a minoseg sokkal jobb lenne, azaz hozna a profi szintet. Persze joval tobb mint 16x-os lenne ezen szenzorok gyartasi koltsege. A nokia hasonloval probalkozik, bar ok meg zoom-ra is megprobaljak hasznalni, ami eleg dramga kepminoseg romlast tud hozni. (a nagyitas nem csak a pixeleket torzitja es az effektiv felbontast csokkenti, de a nagyitassal az atlagolasok kiesese es az aktiv cmos szenzor terulet csokkenese miatt az alap zajszint is folyamatosan no)

    Az, hogy milyen felbontas eleg, sok mindenen mulik, de joreszt a megjelenito mereten. Normal tv merethez eleg az sd is, mig kiskijelzos mobilra a qvga sem lenne veszes, de mivel en is latom az 1200p-s lcd-men a pixeleket, ezert a full hd meg egy 52 centis monitornal is keves, igy a mostanival azonos, de 4k-s kijelzon latnam a kulonbseget a jelenlegi fullhd es a 4k-s filmek kozott. Tehat ertelme van, pedig nem tul jo a latasom.

    Egyebkent a mobiltefonok fullhd kijelzoivel is csalnak. A samsung szinte osszes oled-es kijelzoje valojaban fele akkora felbontasu (azaz osszesegeben 1/4-ed pixelt tartalmaz), mivel mar a kijelzokon is alkalmazzak az rg/gb interpolaciot, tehat egy ilyen negyed akkora pixelszamu kepernyore kiraknak egy negyszer akkora kepet, ugy, hogy minden 4 pixelre jut 1 piros es 1 kek, tovabba minden 2-re egy zold. Ez iszonyui ronda szinhibakat okoz akkor ha egy kep a kepernyo teljes felbontasat megprobalja kihasznalni. Az utobbi foleg fekete-feher szovegek megjelenitesenel jon elo. Ugyanezt a trukkot hasznaljak a modern cmos szenzorok csak nem megjelenitesi, hanem felveteli oldalon es ezt probaljak szoftverrel kompenzalni, epitve a jpeg 1/4-es szinmelyseg es szintelitettseg tomoritesere. Persze raw kepeknel vagy jobb minosegben mentett jpeg eseten ez azonnal feltunove valik. A legjobb minoseget egyebkent vagy a csatornankent dedikalt szenzoros kamerak, vagy a 3 retegu, minden pixel alatt 3 egymasra rakott szenzort tartalmazo rendszerek hasznalata hozna. Mindezt kiegeszitve a fent leirt bufferelt digitalis exponalassal. Egy-egy ilyen profi szenzor az olcso cmos-okhoz kepest korulbelul 30-40x-es aron lenne gyarthato.
  • Tetsuo #13
    Akkor jó, hogy kiderult néhany nap alatt, mire is gondolt...
    Nem vagyok fotográfus, csak amator, de az általam látott szakmagazinokban es konyvekben egyszeruen rekeszértéknek vagy blendenek, esetleg f-számnak említik. Maga a mélységélesség pedig tobb dologgal fugg ossze. Na mindegy.
    :)
  • narumon #12
    4K 8K-nak szerintem is igazából felvételnél lenne értelme a crop lehetőség miatt. A "néző" oldalon elég a FullHD.
  • orbano #11
    NEm a szenzor érzékenységére gondolt, ha megnézed a számokat, hanem a blendére: 1/2 = f2, 1/16 = f16, ez a gyújtótáv arányában kifejezett átmérőre a blende nyílásnak (ezért írják az objektívek mögé is gyakran úgy, hogy 200mm/4, és nem úgy, hogy 200mm F4)
  • Tetsuo #10
    Az érzékenységet nem digitálisan állítják? Azt simán bele lehet rakni a mobilba.
    A rekeszállítás ami mechanikus, már nehezebb dió, de arra is lehet sokféle megoldás, csak eddig még nemigen volt rá igény, gondolom.
    (Szerintem az sem foglal olyan nagy helyet, mint a fókusz állítása és ez utóbbi is sikerult.)
  • wolfking #9
    Szerintem a mélységélességre gondolt, ahogy írta is. Az pedig nem azonos a fókusszal. A mélységélesség ahogy a nevében is van, azt mutatja meg, hogy mely távolsági tartományban éles még a kép. Pl. egy 1/2-es fényérzékenység mellett gyakorlatilag csak a fókuszban éles a kép, míg 1/16-ra állítva lehet akár 1m-től a végtelenig is éles a kép a szenzor mérete és az objektív függvényében. Egy vérbeli fotós ezzel is játszik egy kép megkomponálásánál. Erre egy mobil alkalmatlan.
  • Tetsuo #8
    Ezt nem értem. A pixelszám adott, hiszen a RAW illetve a JPEG is meghatározott pixelszámmal jelenik meg. A fájl adatai ill. a látvány is a korrekt számot mutatják. Nem?
  • Tetsuo #7
    Hát igen, mindig van hova fejlodni. Nincs olyan, hogy most már elég. :)
    Csak a cégek szeretnek ulni a babérokon, K+F invesztálása nelkul bezsebelni a rakas pénzt. Végulis az erre való torekvés a kapitalizmus lényege...
  • Tetsuo #6
    Miért válna lehetetlenné a mélységélesség kezelése? A fókuszra gondolsz?
    Ideje új technológiákat fejleszteni. Pl. folyadéklencse suruségét változtatva lehetne állítani a fókuszt.
  • Atyuska #5
    A mobiltelefonokba szánt érzékelőknél elég veszélyes lenne a full frame, mivel a mélységélesség kezelése gyakorlatilag lehetetlenné válna. De az is biztos, hogy igény van a jelenleginél nagyobb méretekre.
    Az akciókamerák esetében méginkább szükség volna a képérzékelő méretének növelésére, de a legnagyobb baj, hogy ezeknek a kiolvasása még HD esetén is siralmas. Sajnos a "hullámzás" effektus minden ilyen készülékre jellemző a túl lassú képkiolvasás miatt. Egyenlőre Broadcast kameráknál egyedül a Sony az F55-el tudta elérni, hogy gyakorlatilag párhuzamos a képkiolvasás a soroknak. Szóval van bőven még hova fejlődni..