Berta Sándor
Felhőszolgáltatások segítségével fejtenék meg az univerzum titkait
Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) a rendelkezésére álló számítási teljesítményt a jövőben a felhőszolgáltatásokon keresztül szeretné rugalmasan bővíteni. Egyre nagyobb problémát jelent a számítási kapacitás hiánya.
A CERN jelenleg adatközpontok egész hálózatára támaszkodhat, de még ez sem elegendő a keletkező hatalmas mennyiségű információ feldolgozására. A megoldást ezért az jelenthetné, ha a számítógépes rendszer kapcsolódhatna más felhőrendszerekhez és azokat is felhasználhatná az elemzések elvégzéséhez. A szervezet egy projekt keretében együttműködik a Rackspace nevű Cloud-szolgáltatóval és az OpenStack alapján kifejleszt egy Infrastructure-as-a-Service (IaaS) platformot. Ennek az alapjait már a NASA-val való korábbi kooperáció során lerakták.
Tim Bell, a CERN IT-részlegéhez tartozó OIS csoport vezetője elmondta, hogy a szimulációkra akarnak fókuszálni. Ezek során azt vizsgálják, hogy a részecskegyorsítókkal végzett kísérletek milyen eredményre vezethetnek. Az elméletek alapján próbálják kiszámolni, hogy a részecskék miként viselkednek. "Abból indulok ki, hogy később fogunk végezni adatelemzéseket a számítási felhőben is, de jelenleg erre nincs időnk" - jegyezte meg Bell.
A Cloud-rendszerek bizonyos feladatok elvégzésére meglehetősen egyszerűen használhatók. A CERN-nél dolgozó tudósok a kutatási és az elemzőprogramokat a C++ és a Python kombinációjában írják meg Linuxon. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy az alkalmazott szoftvereknek különleges és bonyolult követelményeknek kell megfelelniük. A CERN és a Rackspace közötti együttműködés az egész tudományos világ számára hasznos lehet, s kiderülhet, mely feladatokat lehet a nyilvánosan elérhető Cloud-szolgáltatásokba kiszervezni.
A Magyar Tudományos Akadémia Wigner Fizikai Kutatóközpontjában megvalósult CERN-adatközpontot Csillebércen júniusban avatták fel. Az már korábban kiderült, hogy a Deutsche Telekom nagy sebességű, 100 gigabites adat-összeköttetéssel teremt kapcsolatot a CERN genfi és budapesti telephelyei között, s a központ 3 megawattot fog fogyasztani.
A CERN jelenleg adatközpontok egész hálózatára támaszkodhat, de még ez sem elegendő a keletkező hatalmas mennyiségű információ feldolgozására. A megoldást ezért az jelenthetné, ha a számítógépes rendszer kapcsolódhatna más felhőrendszerekhez és azokat is felhasználhatná az elemzések elvégzéséhez. A szervezet egy projekt keretében együttműködik a Rackspace nevű Cloud-szolgáltatóval és az OpenStack alapján kifejleszt egy Infrastructure-as-a-Service (IaaS) platformot. Ennek az alapjait már a NASA-val való korábbi kooperáció során lerakták.
Tim Bell, a CERN IT-részlegéhez tartozó OIS csoport vezetője elmondta, hogy a szimulációkra akarnak fókuszálni. Ezek során azt vizsgálják, hogy a részecskegyorsítókkal végzett kísérletek milyen eredményre vezethetnek. Az elméletek alapján próbálják kiszámolni, hogy a részecskék miként viselkednek. "Abból indulok ki, hogy később fogunk végezni adatelemzéseket a számítási felhőben is, de jelenleg erre nincs időnk" - jegyezte meg Bell.
A Cloud-rendszerek bizonyos feladatok elvégzésére meglehetősen egyszerűen használhatók. A CERN-nél dolgozó tudósok a kutatási és az elemzőprogramokat a C++ és a Python kombinációjában írják meg Linuxon. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy az alkalmazott szoftvereknek különleges és bonyolult követelményeknek kell megfelelniük. A CERN és a Rackspace közötti együttműködés az egész tudományos világ számára hasznos lehet, s kiderülhet, mely feladatokat lehet a nyilvánosan elérhető Cloud-szolgáltatásokba kiszervezni.
A Magyar Tudományos Akadémia Wigner Fizikai Kutatóközpontjában megvalósult CERN-adatközpontot Csillebércen júniusban avatták fel. Az már korábban kiderült, hogy a Deutsche Telekom nagy sebességű, 100 gigabites adat-összeköttetéssel teremt kapcsolatot a CERN genfi és budapesti telephelyei között, s a központ 3 megawattot fog fogyasztani.