Hunter

Egymilliárd fényévnyi üresség az univerzumban

Csillagászok rábukkantak a világegyetem eddig észlelt legnagyobb üres területére. A hatalmas, közel egymilliárd fényév átmérőjű lyukban sem hagyományos, sem sötét anyag nem található. A felfedezés megingathatja az univerzum nagyméretű szerkezeteinek kialakulásáról alkotott elméleteket.

Lawrence Rudnick és munkatársai az amerikai Minnesota Egyetemen véletlenül, az új-mexikói VLA (Very Large Array) rádiótávcső adatainak tanulmányozása során botlottak bele a nagy ürességbe. "Egyik reggel kissé unatkoztam és azt mondtam magamnak, miért nem nézek szét a WMAP hideg foltjának irányában" - mondta Rudnick.

A hideg folt egy magyarázatra váró anomália a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás (CMB) térképén, amit a NASA WMAP műholdja készített. A CMB egy adott területéről, az Eridanus csillagkép irányából érkező fotonok ugyanis hidegebbek a vártnál. Rudnick csapata különböző rádióforrások, például rádiógalaxisok és kvazárok után kezdett kutatni a hideg folt irányában. "A rádióforrásokkal nyomon követhető a világegyetem tömegeloszlása" - magyarázta Rudnick. "Ezek a galaxisok, galaxishalmazok és a sötét anyag útjelzői"

A csapatot azonban nem akármilyen meglepetés érte. Közel 280 megaparsec, vagy egymilliárd fényév átmérőjű területen alig, vagy egyáltalán nem észleltek rádióforrást, ami azt jelenti, hogy nincsenek galaxisok, vagy halmazok ezen a területen, a CMB fotonjainak hidegsége pedig a sötét anyag hiányára utalt.

A tőlünk 6-10 milliárd fényévre fekvő üresség jóval nagyobb, mint bármi, amit korábban találtak. Az optikai észlelésekkel eddig nem sikerült 80 megaparsecnél szélesebb hasadékokat találni a világegyetemben, ezzel az új lyuk negyvenszer nagyobb a korábbi csúcstartónál. Rudnick szerint az optikai észlelések könnyen figyelmen kívül hagyhatták az általuk felfedezett ürességet egész egyszerűen azért, mert nem készültek fel ilyen méretekre.


Rudnick úgy véli, felfedezésük megerősíti, hogy sötét energia munkálkodik az univerzumban. Normál esetben, amikor a CMB fotonjai áthaladnak egy óriási galaxishalmaz által létrehozott úgynevezett gravitációs kúton, először energiát nyernek, amikor beleesnek ebbe a kútba, majd a kimászáskor energiát vesztenek. Amennyiben a világegyetem a sötét energia miatt tágul, akkor mire a fotonok kimásznak, az óriáshalmaz kitágul és gravitációjának ereje egy kicsit csökken, vagyis a fotonok viszonylag könnyen, valamivel több energiával távoznak, mint a belépést megelőzően.

Az ürességen áthaladó fotonok azonban energiát vesztenek, hidegebbé válva, mintha egy sorozat óriáshalmazon haladtak volna át. Rudnick szerint az üresség felfedezése tökéletesen illeszkedik a WMAP hideg foltjához és a sötét energia létezéséhez. Mivel a CMB az ősrobbanás maradványa, több kozmológus szerint a hideg folt gondot okoz a korai univerzumról alkotott elméleteknek. Rudnick azonban azt állítja, a hasadék évmilliárdokkal az ősrobbanás után keletkezhetett. "Elhatároltuk a problémát a korai univerzumtól, áthelyezve a szerkezetek kialakulásához" - mondta.

A halmazok és óriáshalmazok kialakulását újraalkotó számítógépes szimulációk soha nem mutattak ilyen méretű ürességeket. Ez annak tudható be, hogy a modellezők nem szimuláltak elég nagy méreteket, hogy eléjük táruljon egy ekkora hasadék, tette hozzá Rudnick. Ha megtették volna, akkor talán előtűnik a hatalmas lyuk. "Nyitott a kérdés, hogy mindez vajon gondokat okoz-e a szerkezetek kialakulásáról alkotott elméletek számára" - összegzett.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Irasidus #111
    Google...
  • Nabateus #110
    Hozzaszolas masfel evvel az SG-s cikk utan (tudom,idoszeru):
    Ez egyebkent ez 2007-es megfigyeles/cikk.
    Azota?
  • mizar1 #109
    Amiről te beszélsz az az anyag szűkebb fogalma, valójában az anyagi rendszereké.
    Az anyag tágabb, filozófiai fogalma az összes létező.

    Ha többet gondolkodsz ezeken a dolgokon, be fogod látni, hogy minden ami létezik az anyag, és az abból fölépülő rendszerek tulajdonságai lehetnek csak.
  • wappista #108
    Ez megfogott és reagálnék is rá az eddig szerzett tapasztalattal !
    "A tér és az idő az anyag két alaptulajdonsága, anyagtól függetlenül nem léteznek."
    Szerintem: a tér és az idő,anyagtól független , az anyag tulajdonságai a tömeg és a térfogat .
    A tér az,melyben az elektronok , atomok és neutronok közlekednek,töltéseik révén taszítják vagy vonzzák egymást ,létrehozzák a tömegüket a kialakult gázokból ,folyamatossá téve az atomok tulajdonságaiból következő hasadást,mely hőt,gázt és anyagot termel a nyomás függvényében.
    Az IDŐ , pedig csak az emberi agy szüleménye a bennünket körülvevő világ megértéséhez és sorba rendezéséhez mely,mint fogalom,a Tér hajlítás,hajtás,műveletének birtokbavétele esetén , felesleges fogalommá válik !
  • nearo #107
    Na, most megy ez a rész viasat6-on :)
    De ez csak 2500 fényév átmérőjű, ha jól értelmeztem.
  • mizar1 #106
    Vehetünk egy jó nagy térrészt.
    Azért a világunkra nem az a jellemző, hogy közel fénysebességgel száguldoznak benne nagy tömegű anyagok, de még rakétányi vagy rúdnyi darabok sem.

    A rúd mellett gyorsan elhaladó a fény útideje miatt valóban rövidebbnek látja a rudat, de ettől a rúd valós hossza nem változik.

    A tömegnövekedés mögött pedig valójában az van, hogy egy "m" tömegű, relativisztikus sebességre felgyorsított testnek annyi lesz az összes energiája, mintha egy nagyobb tömegű nyugvó testet annihilálnánk.
    Nem jelent tehát valós tömegnövekedést, azaz az anyagmennyiség nem nőtt.
    Persze számításokban ennek nincs jelentősége, nem lesz rossz attól az eredmény ha tömegnövekedésnek vesszük.
    De filozófiai értelemben, vagyis a megértés számára nem mindegy, hogy milyen értelmezést társítunk fizikai jelenségekhez, számításokhoz.
  • zizikus #105
    Ezt irtam:

    "Melyik vonatkoztatasi rendszerben?"

    De erre gondoltam:
    Melyik vonatkoztatasi rendszerbol nezve, merve?
  • zizikus #104
    "Szerintem nem írtam olyat, hogy a nagy tömeg nincs hatással a környezetére."

    Bocsanat, nem is neked szantam... :-)

    "A példámra nincs benne a válasz a spec. rel.-ben.
    A spec. rel.-t is sokan másképp értelmezik.
    pl. a rudak valós hossza nem rövidül, a tömeg valóságosan nem nő."

    Melyik vonatkoztatasi rendszerben?

    "A példámra nincs benne a válasz a spec. rel.-ben."
    Szerintem benne van a 14-30 oldal kozott.

    Nem neked irom miazar1, de idezet a konyv megjegyzesei kozul:

    "Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy a tapasztalat két területen igazolja a rela tivitáselméletet. Az első a mechanika. Mikor Kaufmann kezdeményezésére megfigyelték rendkívül gyors elektronok mozgását, azt tapasztak, hogy a mechanika régi törvényei hamis leírást adnak. Csak mikor a relativitás elmélete alapján tekintetbe vették, hogy az elektronok nagy mozgási energiája folytán tömegük is tetemesen növekszik, sikerült a tapasztalattal teljes megegyezést elérni.A gyors testek mozgása tehát igazi experimentum cruois. Hasonló jellegű Michelson optikai kísérlete.A régi elmélet szerint a fény csak a nyugvó éterben terjed minden irányban egyforma sebessegggel.Az éterhez képest mozgó inerciarendszerben a fény sebessége különböző irányokban más és más.Michelson rendkívül érzékeny optikai eszközével ezt a különbséget ki tudta volna mutatni, ha egyáltalán léteznék. De a kísérlet mindig negatív eredménnyel végződött.A fénysebesseg állandóságának Einstein-féle elve tehát szilárd tapasztalati alapon nyugszik"
    30. oldal lap alja
  • mizar1 #103
    Szerintem nem írtam olyat, hogy a nagy tömeg nincs hatással a környezetére.

    A példámra nincs benne a válasz a spec. rel.-ben.
    A spec. rel.-t is sokan másképp értelmezik.
    pl. a rudak valós hossza nem rövidül, a tömeg valóságosan nem nő.

    A keringő atomórák más fizikai környezetben vannak, hiszen folyamatosan esnek a Föld felé, így a súlytalanság állapotában vannak.

    Ha van egy szobányi méretű szivacsod amit összenyomsz egy focilabda méretűre majd elengeded, akkor egy benne bárhol lévő pingponglabdányi térrészben ugyanazt tapasztalod mint mi és nincs középpont. A pingponglabdányi térrész jelképezi a belátható világunkat.
  • zizikus #102
    Udv, mindenkinek!

    Elosor olvassatok el, mert a valasz miazmar1 kerdesere benne van a 14-18 oldalkorul:

    A.Einsten Spec.Rel