Kiadó: Codemasters
Fejlesztő: Codemasters
Honlap

Rendszerkövetelmények:
Minimum: Intel Core 2 Duo E6600 2,4 GHz vagy AMD Athlon 64 X2 Dual Core 5400+, Nvidia GeForce 8600 GT vagy ATI Radeon HD 2600 XT grafikus kártya, 2 GB RAM, 7 GB szabad hely a merevlemezen
Ajánlott: Intel Core i7-920 Quad 2,67 GHz vagy AMD FX-4350, Nvidia GeForce GTX 550 vagy ATI Radeon HD 6770 grafikus kártya, 4 GB RAM, 7 GB szabad hely a merevlemezen
Hasonló játékok: Race Driver: GRID, Need for Speed-sorozat
Kategória: autóverseny

Amikor a kétezres évek közepén a Codemasters elhatározta, hogy az akkor éppen aktuális generációváltás apropójából a TOCA-sorozat helyett inkább egy újabb autószimulátort készítenek a rajongóknak, a legtöbben nem igazán értették, hogy miért kell eldobni valamit csak azért, mert újabb konzolok jelentek meg a láthatáron. A nagy bizalmatlanság ellenére azonban a TOCA szellemi örököseként számon tartott Race Driver: GRID-et nagyon jól fogadták az autós játékok szerelmesei, így bár voltak hibái bőséggel, de átlagosan így is közel 90 százalékos értékeléseket zsebelt be a kritikusoktól. Az eladások terén azonban az új név mégsem hozott annyi vásárlót, mintha a kiadó megmaradt volna az eredetinél, így egy ideig bizonytalanná vált a franchise sorsa. Ám a Codemasters végül mégis megszavazta a második részt, amivel egy időben elhatározták, hogy egy sokkal populárisabb irányba szeretnének elmozdulni.


A Race Driver: GRID egyik legnagyobb hibája annak idején egyértelműen az volt, hogy még a leggyakorlottabb játékosok sem tudták eldönteni, hogy hol húzódik a határ a szimulátoros vonások, valamint az árkád stílusjegyek között. Emiatt az alkotás sem az egyik, sem a másik tábor szívéhez nem tudott közelebb kerülni, így a GRID 2 esetében a fejlesztők úgy döntöttek, hogy leteszik voksukat a lényegesen közérthetőbb árkád műfaj mellett, hogy inkább azokat a rajongókat szólítsák meg játékukkal, akik szeretik az intenzív száguldást. Olyan sorozatok mintájának követését tűzték ki, mint a Need for Speed vagy a Burnout.

Nagy általánosságban már játéktesztünk elején kijelenthetjük, hogy a Codemasters problémamentesen teljesítette a feladatot, hiszen valóban sikerült nekik egy minden téren lenyűgöző autós játékkal előállniuk, amiből szinte teljes egészében kivesztek a szimulátoros jellemzők. Ez alapesetben igaz az egy- és többjátékos módra is, ellenben érdemes kiemelni, hogy az alkotók mindkét lehetőséget tekintve óriási tartalommal töltötték meg a végeredményt, így mindenekelőtt érdemes vetni egy pillantást a kampányra, ami teljes egészében a mai, modern korral járó igényeket szem előtt tartva lett összerakva.


Ez annyit jelent, hogy a "történet" során egy olyan versenyzőt alakítunk majd, aki a semmiből érkezett, és a sikeres futamok után az interneten gyülekező rajongókra tudja alapozni pályafutását, hogy minél jobb autók, lehetőségek, szponzorok és természetesen újabb pályák váljanak elérhetővé számára, amelyek Párizsba, Abu Dzabiba és számtalan amerikai, valamint ázsiai helyszínre is elrepítenek minket.

A GRID 2 eseményeit egyébiránt a World Series Racing fogja össze és rendszerezi számunkra, ahol a hagyományos körversenyek mellett a megszokott játékmódokkal találkozunk, így gyakran kell az idő ellen harcolnunk, míg máskor azért, hogy az aktuális körben ne mi legyünk a legutolsók, máskülönben búcsút inthetünk a győzelemnek. Érdekesség, hogy mivel az egész kampány tulajdonképpen versenyzőnk népszerűsítésére épít, ezért gyakran kapunk meghívásos alapon is felkéréseket egy-egy összecsapásra, amikor újabb autókért vagy rajongókért állhatunk a rajtvonalhoz, de akadnak promóciós versenyek is, amelyeken elsődlegesen szponzorunk igényeinek kielégítése lesz az elsődleges feladatunk. A játékban ugyanis minél ismertebbek és jobbak vagyunk, annál több és különfélébb szponzorok matricáit ragaszthatjuk fel a járgányainkra, amelyek között ötven autócsodát találhatunk majd, így az alapvető modellek - például Wolksvagen Golf vagy Nissan Silvia - mellett különböző prototípusokat is kipróbálhatunk. Habár megnyert autóinkba motorikusan nem nyúlhatunk bele, ellenben optikai tuningot bármikor alkalmazhatunk rajtuk, de ezen a téren is alaposan megkötötték a kezünket, így az autó színén, matricázásán és felnijén kívül szinte semmihez nem nyúlhatunk hozzá, holott ezen a téren nyugodtan szabadon ereszthették volna fantáziájukat a fejlesztők.


Néhány szóban érdemes a versenyekről is írni, hiszen fentebb említettük, hogy a GRID 2 elment az árkádosabb, avagy a közérthetőbb irányba, ami érdekes módon még nem jelenti feltétlenül azt, hogy autóink ne viselkednének autó módjára. Sőt, látszik, hogy a Codemasters fejlesztői a versenyjátékokra specializálódtak, mert nagyszerűen mintázták a fizikát, ami persze nem emelkedett Gran Turismo-szintű magasságokba, ellenben így is befolyásolja a versenyek kimenetelét, a realisztikus és elképesztően alapos törésmodellről nem is beszélve.

A játék különlegessége abban rejlik, hogy rendkívül intenzív futamokat kínál, amit elsődlegesen nem csak a kiváló irányításnak és a nagyszerű pályatervezésnek köszönhet, hanem egy különleges lehetőségnek is, amivel tulajdonképpen visszatekerhetjük az időt, ha elbaltáztunk volna egy kanyart, netán egy előzést. A kérdéses funkcióval összesen ötször élhetünk egy adott verseny alatt, lényege pedig, hogy amennyiben például megpördülünk egy kanyarban, és hirtelen az egész mezőny beelőz minket, akkor csak visszatekerjük az időt - mindössze legfeljebb néhány másodpercnyit -, majd megpróbáljuk korrigálni a hibát.


A fentebb felvázoltakhoz kísértetiesen hasonló élmények várnak ránk egyébiránt a többjátékos módban is, ám itt egy teljesen önálló versenysorozat fogad minket - akár külön is meg lehetett volna jelentetni a kettőt -, de vannak azért alapvető eltérések. Így azon túl, hogy a versenyek sokkal nagyobb kihívást nyújtanak, és bárki kihívhat minket egy-egy megmérettetésre, a rajongók gyűjtögetése helyett például tapasztalati pontokat szerzünk és szinteket lépünk, így kerülhetünk be egyre nívósabb versenyekbe, és játszhatunk egyre nagyobb tétekkel. Összességében tehát két hasonló felépítésű játékmód vár majd ránk a GRID 2 keretein belül, aminek köszönhetően akár azt is mondhatnánk, hogy két játékot kapunk egy áráért. Grafika: Nem csak játékmenetét tekintve nevezhető azonban erősnek a Codemasters alkotása, hanem a grafika terén is, hiszen alighanem a valaha készült legszebb autós játékot köszönthetjük a GRID 2 képében. Nem csak az összhatás lett elragadó, hanem példának okáért a pályák és az autók kidolgozása, sőt, olyan apró részletekre is figyeltek a fejlesztők, mint hogy a krómozott felületeken megcsillanjon a napfény, a kipufogók pedig jobban rezonáljanak egy gázfröccs hatására. Rendkívül hatásos lett mindemellett a törésmodell, ami nem csak elképesztően részletes, hanem beállítás függvényében még a futamokra és autónk teljesítményére is hatással van. Helyenként szó szerint lélegzetelállító lett a végeredmény!

Kezelőfelület, irányíthatóság: Habár a GRID 2 kezelőfelülete főként a menü esetében feleslegesen bonyolult lett - ez általában jellemző a fejlesztők összes játékára -, de az irányíthatóságra már nem lehet különösebb panasz. Értelemszerűen kormány nélkül érhetnek majd minket kellemetlen meglepetések, így billentyűzetes irányítás esetén nem tudjuk minden esetben könnyen bevenni a kanyarokat, de a készítők bizonyára elsődlegesen a kontrollerekre alapoztak a kivitelezés során.

Játszhatóság: Ha csak az egyjátékos kampányt nézzük, a GRID 2 abban az esetben is elképesztő mennyiségű tartalommal rendelkezik, így csak ebből kihozhatunk 10-15 órát, az újrajátszhatósági faktor pedig a versenyek sokszínűsége miatt igencsak magas lesz. Ha mégsem lennénk megelégedve, akkor ott a multiplayer, ami tulajdonképpen egy második teljes játéknak is tekinthető.

Intelligencia, nehézség: A mesterséges intelligencia az autós játékok tekintetében általában mindig nagyon sarkalatos pont - a Need for Speed-sorozat például többnyire el is vérzik ezen a téren -, de a GRID 2-nek sikerült ebben is nagyot alkotnia, habár tökéleteset azért sajnos így sem. Ellenfeleink erőszakosak, szívfájdalom nélkül belénk jönnek és keresztbe fordítanak minket a pályákon, de nem is csalnak olyan feltűnően, mint az említett franchise szinte összes epizódjában. A nehézség egyébiránt jól skálázható, még a legalacsonyabb fokozaton is rejtegethet kihívásokat, de aki igazán jó versenyzőnek érzi magát, érdemes a magasabb szinteken próbálkoznia.

Hangok, zene: Amiben még kétségkívül igencsak jónak tekinthető a GRID 2, az nem más, mint a hangeffektek, hiszen minden egyes autócsoda olyan elképesztően élethűen szólal meg, hogy a hangfalakból szinte csöpögni fog az üzemanyag egy-egy gázfröccs után.

Összegzés: Összességében bátran kijelenthető, hogy a Codemasters várakozásainkon felül teljesített a GRID 2-vel. Akadnak ugyan alapvető hibái és hiányosságai, de mivel a fejlesztők kijelöltek számára egy határozott irányvonalat, ezért lényegesen jobbnak tekinthető, mint közvetlen elődje. Ha szeretnél egy minden téren minőségi, a szimulátoros gyökereinek teljes egészében búcsút intett, mindemellett pedig rendkívül intenzív versenyeket kínáló, és igencsak kellemes küllemmel ellátott autós játékot a gyűjteményedben tudni, a Codemasters legújabb alkotása biztosan nem okoz csalódást!