Hunter
Moore törvénye szerint 10 milliárd éves az élet
A számítógép tudomány egyik alapelve és a biológia összeházasítása szerint az élet már jóval a Föld születése előtt létezett, és a naprendszerünkön kívülről eredeztethető.
Ki ne ismerné Moore törvényét, azt a tapasztalati megfigyelést, mely szerint az integrált áramkörök összetettsége körülbelül 18 hónaponként megduplázódik. Ha a Moore-törvényt az elmúlt pár év komplexitási arányaira levetítve alkalmazzuk, és ebből kiindulva visszapörgetjük az idő kerekét, valóban eljutunk az 1960-as évekig, az első mikrochip felfedezésének tényleges időpontjához. Most két genetikus a földi élet összetetté válásának ütemére vetítette le a Moore-törvényt, eredményeik pedig azt mutatják, hogy a szerves élet létrejötte jóval a Föld kialakulása előtt történt.
Alexei Sharov, a baltimore-i Nemzeti Öregedés Kutató Intézet tudósa, valamint Richard Gordon a floridai Tengerbiológiai Laboratórium elméleti biológusa a tranzisztorokat nukleotidokra, a DNS és az RNS építőelemeire cserélték, míg az áramköröket genetikai anyaggal helyettesítették, és elkezdtek számolni. Eredményeik szerint az első élet körülbelül 10 milliárd évvel ezelőtt jelent meg, ami több mint duplája a Föld 4,5 milliárd évre tehető korának.
A kérdés: azzal együtt, hogy matematikailag lehetséges az élet kialakulása jóval a Föld születése előtt, vajon fizikailag is lehetséges-e? Sharov és Gordon szerint a válasz igen. Naprendszerünk kialakulása során a galaxis fejlettebb területéről baktériumszerű organizmusok, vagy akár egyszerű nukleotidok érhették el a Földet üstökösökbe, aszteroidákba, vagy más szervetlen űrtörmelékbe ágyazódva. Ezt az elméleti folyamatot nevezik pánspermiának.
A tudósok számítása koránt sem nevezhető tudományos bizonyítéknak, mivel semmi sem garantálja, hogy a szerves komplexitás egyenletes ütemben nőtt volna. Sharov inkább egy eszmefuttatásnak nevezi munkájukat, sem mint elméletnek. "Rengeteg elméleti eleme van a bizonyításunknak, ahhoz azonban, hogy egy átfogóbb képet kapjunk, szükség van néhány hipotetikus elemre" - nyilatkozott a TechNewsDaily-nek.
Sharov és Gordon ötlete más érdekes lehetőségeket is felvet. A "Föld előtti élet" megingatja azt a régóta fennálló tudományos-fantasztikus nézetet, mely szerint léteznek fejlettebb idegen fajok. Amennyiben a genetikai komplexitás egyenletes ütemben fejlődött, úgy a Tejút-rendszer idegen életformáinak társadalmi és tudományos fejlődése is nagyjából megegyező lehet a miénkkel.
A tanulmány elméleti és gyakorlati párhuzamot is von az élet eredetére, valamint az élet és a tudás közötti összefüggésre. Az emberi evolúció nem csak genetikailag, de epigenetikailag is jelentkezik. A műszaki megoldások, a nyelv és a kulturális emlékek mind egyre összetettebbé váltak.
Moore törvényének alkalmazásával a kutatók nem az evolúció leegyszerűsítésére törekedtek, csupán elismerték elképesztő komplexitását. Bár sokan szkeptikusok a tanulmánnyal kapcsolatban, a két tudós kitart álláspontja mellett. "Az űrből érkező bakteriális spórákkal való beszennyeződés tűnik a legkézenfekvőbb elméletnek, ami megmagyarázza az élet korai megjelenését a Földön" - magyarázta Sharov, aki 99 százalék esélyt ad arra, hogy az élet valóban a Föld előtt született, bölcsen meghagyva 1 százalékot egy olyan esély számára, amivel nem számoltak.
Ki ne ismerné Moore törvényét, azt a tapasztalati megfigyelést, mely szerint az integrált áramkörök összetettsége körülbelül 18 hónaponként megduplázódik. Ha a Moore-törvényt az elmúlt pár év komplexitási arányaira levetítve alkalmazzuk, és ebből kiindulva visszapörgetjük az idő kerekét, valóban eljutunk az 1960-as évekig, az első mikrochip felfedezésének tényleges időpontjához. Most két genetikus a földi élet összetetté válásának ütemére vetítette le a Moore-törvényt, eredményeik pedig azt mutatják, hogy a szerves élet létrejötte jóval a Föld kialakulása előtt történt.
Alexei Sharov, a baltimore-i Nemzeti Öregedés Kutató Intézet tudósa, valamint Richard Gordon a floridai Tengerbiológiai Laboratórium elméleti biológusa a tranzisztorokat nukleotidokra, a DNS és az RNS építőelemeire cserélték, míg az áramköröket genetikai anyaggal helyettesítették, és elkezdtek számolni. Eredményeik szerint az első élet körülbelül 10 milliárd évvel ezelőtt jelent meg, ami több mint duplája a Föld 4,5 milliárd évre tehető korának.
A kérdés: azzal együtt, hogy matematikailag lehetséges az élet kialakulása jóval a Föld születése előtt, vajon fizikailag is lehetséges-e? Sharov és Gordon szerint a válasz igen. Naprendszerünk kialakulása során a galaxis fejlettebb területéről baktériumszerű organizmusok, vagy akár egyszerű nukleotidok érhették el a Földet üstökösökbe, aszteroidákba, vagy más szervetlen űrtörmelékbe ágyazódva. Ezt az elméleti folyamatot nevezik pánspermiának.
A tudósok számítása koránt sem nevezhető tudományos bizonyítéknak, mivel semmi sem garantálja, hogy a szerves komplexitás egyenletes ütemben nőtt volna. Sharov inkább egy eszmefuttatásnak nevezi munkájukat, sem mint elméletnek. "Rengeteg elméleti eleme van a bizonyításunknak, ahhoz azonban, hogy egy átfogóbb képet kapjunk, szükség van néhány hipotetikus elemre" - nyilatkozott a TechNewsDaily-nek.Sharov és Gordon ötlete más érdekes lehetőségeket is felvet. A "Föld előtti élet" megingatja azt a régóta fennálló tudományos-fantasztikus nézetet, mely szerint léteznek fejlettebb idegen fajok. Amennyiben a genetikai komplexitás egyenletes ütemben fejlődött, úgy a Tejút-rendszer idegen életformáinak társadalmi és tudományos fejlődése is nagyjából megegyező lehet a miénkkel.
A tanulmány elméleti és gyakorlati párhuzamot is von az élet eredetére, valamint az élet és a tudás közötti összefüggésre. Az emberi evolúció nem csak genetikailag, de epigenetikailag is jelentkezik. A műszaki megoldások, a nyelv és a kulturális emlékek mind egyre összetettebbé váltak.
Moore törvényének alkalmazásával a kutatók nem az evolúció leegyszerűsítésére törekedtek, csupán elismerték elképesztő komplexitását. Bár sokan szkeptikusok a tanulmánnyal kapcsolatban, a két tudós kitart álláspontja mellett. "Az űrből érkező bakteriális spórákkal való beszennyeződés tűnik a legkézenfekvőbb elméletnek, ami megmagyarázza az élet korai megjelenését a Földön" - magyarázta Sharov, aki 99 százalék esélyt ad arra, hogy az élet valóban a Föld előtt született, bölcsen meghagyva 1 százalékot egy olyan esély számára, amivel nem számoltak.
