SG.hu
Csak a második legfontosabb hírforrás az internet
A fiatalok túlnyomó többsége (67%-a) máig leginkább a televízióból értesül hazánk és a világ dolgairól. A második legfontosabb hírforrásnak az internet számít, ahol átlagosan tízből hat fiatal tájékozódik a hírekről, 9%-uk pedig okostelefonon is követi az eseményeket.
A nyomtatott sajtó (10%) háttérbe szorulását mutatja, hogy a hírforrások tekintetében még a rádióhallgatás (17%) is megelőzi. A fiataloknak közel 13%-a egyáltalán nem tájékozódik a világban történtekről: ez a jelenség leginkább a fiatalabb korosztályra, a 15-19 évesekre jellemző – ezek a legfontosabb megállapításai annak a közvélemény-kutatásnak, amelyet az elmúlt 3 hónapban készített az Ipsos, a 15-25 év közöttieket reprezentáló 550 fő személyes módon történő megkérdezésével.
Híreket hetente több alkalommal olvas a fiatal felnőttek harmada, további egyharmaduk viszont minden nap szán rá időt. A budapesti fiatalok közül minden második naponta, vagy naponta többször tájékozódik, ők a legaktívabbak az országban. Általánosságban a vizsgált korcsoporton belül az idősebb korosztály mondható érdeklődőnek: a 20-25 évesek (42%) kétszer annyian olvasnak naponta híreket, mint a 15-19 év közöttiek (22%). Az iskolai végzettség emelkedésével arányosan növekszik a naponta híreket olvasók száma is: a 8 általános iskolai osztályt végzettek 28%-a, a szakmunkásképzőbe járók 33%-a, a gimnáziumi érettségivel rendelkezők 36%-a, a felsőfokú tanulmányokat folytatóknak pedig a 38%-a olvas a frissen történtekről.
A hírekkel töltött idő leginkább az esti órákra esik, a fiatalok 70%-a ekkor olvas a napi eseményekről. A 15-19 évesek, valamint a vidéki fiatalok esténként aktívabbak, míg a 20-25 évesek és a budapestiek gyakrabban olvasnak reggelente. A fiatalokat a bulvárhírek érdeklik a leginkább, és a politikai-gazdasági kérdésekkel foglalkoznak a legkevesebbet. A 15-25 éveseken belül főleg a 15-19 évesekre igaz ez, közel kétharmaduk rendszeresen tájékozódik a bulvárvilág eseményeiről, és alig 16%-uk olvas vagy hallgat politikai híreket. A 20-25 évesek - a bulvárt leszámítva - minden más témában érdeklődőbbek: többet olvasnak sportról, kultúráról, életmódról és a tudományos hírekről egyaránt.
Míg átlagosan tízből hat fiatal olvas vagy hallgat bulvárhíreket, négy fiatal olvas sport-, kulturális- és tudományos híreket, csupán három olvas a gazdaságról, és kettő a politikáról. A budapesti fiatalokra jellemzőbb a politikai érdeklődés mellett a kultúra és a tudományos cikkek, hírek olvasása, míg vidéken nagyobb a sportrajongók tábora. A férfiak és nők közötti különbségek is jól megfigyelhetők. A nők kiélezettebben figyelnek a bulvárvilágban és kultúrában történtekre, míg a férfiakat a sport köti le jobban: háromnegyedük néz-olvas rendszeresen sporthíreket, míg a nőknek alig egyharmada.
A leggyakrabban látogatott hírportálok közé sorolható az Origo és az Index. Az előbbit a fiatalok 63%-a látogatja, az utóbbit 43%-uk. Minden tizedik fiatal körében népszerű még a hirado.hu, nagyjából fele ennyien pedig a metropol.hu-t és a hirszerzo.hu-t olvassák. Míg az origo a nők körében, addig az index a férfiak között örvend nagyobb népszerűségnek. Korcsoport tekintetében az index inkább az idősebb (20-25 éves) korosztályt tudhatja magáénak. Bár viszonylag sokan tájékozódnak hírportálokon keresztül, csak a magyar oldalak népszerűek. Idegen nyelvű hírportált a fiatal lakosság alig 3%-a olvas.
Az online híreket olvasó fiatalok közel fele felkeresi valamelyik hírportál oldalát, és azon keresztül tájékozódik. A Facebooknak - alapvető népszerűsége mellett - a hírolvasásban is nagy szerep jut a netező fiatalok körében: jelentős részük – tízből négy fiatal – a híreket is a Facebookon olvassa. Az online hírolvasó fiatalok körében a passzív tájékozódás aránya is magas: egyharmaduk a barátaik által belinkelt, lájkolt híreket olvassa el. Hírolvasásra minden második online hírolvasó fiatal az interneten töltött idejének 20-30%-át szánja, e tábor másik fele pedig internetes idejének kb. 10%-át tölti ezzel. A kezdőoldalak között a kereső-, illetve gyűjtőportálok a népszerűek: a fiatal lakosság egynegyedének a Google a kezdőoldala, de mérhető arányban említették a Startlap (8%) és a Facebook (6%) mellett az Origót (5%) is.
A nyomtatott sajtó (10%) háttérbe szorulását mutatja, hogy a hírforrások tekintetében még a rádióhallgatás (17%) is megelőzi. A fiataloknak közel 13%-a egyáltalán nem tájékozódik a világban történtekről: ez a jelenség leginkább a fiatalabb korosztályra, a 15-19 évesekre jellemző – ezek a legfontosabb megállapításai annak a közvélemény-kutatásnak, amelyet az elmúlt 3 hónapban készített az Ipsos, a 15-25 év közöttieket reprezentáló 550 fő személyes módon történő megkérdezésével.
Híreket hetente több alkalommal olvas a fiatal felnőttek harmada, további egyharmaduk viszont minden nap szán rá időt. A budapesti fiatalok közül minden második naponta, vagy naponta többször tájékozódik, ők a legaktívabbak az országban. Általánosságban a vizsgált korcsoporton belül az idősebb korosztály mondható érdeklődőnek: a 20-25 évesek (42%) kétszer annyian olvasnak naponta híreket, mint a 15-19 év közöttiek (22%). Az iskolai végzettség emelkedésével arányosan növekszik a naponta híreket olvasók száma is: a 8 általános iskolai osztályt végzettek 28%-a, a szakmunkásképzőbe járók 33%-a, a gimnáziumi érettségivel rendelkezők 36%-a, a felsőfokú tanulmányokat folytatóknak pedig a 38%-a olvas a frissen történtekről.
A hírekkel töltött idő leginkább az esti órákra esik, a fiatalok 70%-a ekkor olvas a napi eseményekről. A 15-19 évesek, valamint a vidéki fiatalok esténként aktívabbak, míg a 20-25 évesek és a budapestiek gyakrabban olvasnak reggelente. A fiatalokat a bulvárhírek érdeklik a leginkább, és a politikai-gazdasági kérdésekkel foglalkoznak a legkevesebbet. A 15-25 éveseken belül főleg a 15-19 évesekre igaz ez, közel kétharmaduk rendszeresen tájékozódik a bulvárvilág eseményeiről, és alig 16%-uk olvas vagy hallgat politikai híreket. A 20-25 évesek - a bulvárt leszámítva - minden más témában érdeklődőbbek: többet olvasnak sportról, kultúráról, életmódról és a tudományos hírekről egyaránt.
Míg átlagosan tízből hat fiatal olvas vagy hallgat bulvárhíreket, négy fiatal olvas sport-, kulturális- és tudományos híreket, csupán három olvas a gazdaságról, és kettő a politikáról. A budapesti fiatalokra jellemzőbb a politikai érdeklődés mellett a kultúra és a tudományos cikkek, hírek olvasása, míg vidéken nagyobb a sportrajongók tábora. A férfiak és nők közötti különbségek is jól megfigyelhetők. A nők kiélezettebben figyelnek a bulvárvilágban és kultúrában történtekre, míg a férfiakat a sport köti le jobban: háromnegyedük néz-olvas rendszeresen sporthíreket, míg a nőknek alig egyharmada.
A leggyakrabban látogatott hírportálok közé sorolható az Origo és az Index. Az előbbit a fiatalok 63%-a látogatja, az utóbbit 43%-uk. Minden tizedik fiatal körében népszerű még a hirado.hu, nagyjából fele ennyien pedig a metropol.hu-t és a hirszerzo.hu-t olvassák. Míg az origo a nők körében, addig az index a férfiak között örvend nagyobb népszerűségnek. Korcsoport tekintetében az index inkább az idősebb (20-25 éves) korosztályt tudhatja magáénak. Bár viszonylag sokan tájékozódnak hírportálokon keresztül, csak a magyar oldalak népszerűek. Idegen nyelvű hírportált a fiatal lakosság alig 3%-a olvas.
Az online híreket olvasó fiatalok közel fele felkeresi valamelyik hírportál oldalát, és azon keresztül tájékozódik. A Facebooknak - alapvető népszerűsége mellett - a hírolvasásban is nagy szerep jut a netező fiatalok körében: jelentős részük – tízből négy fiatal – a híreket is a Facebookon olvassa. Az online hírolvasó fiatalok körében a passzív tájékozódás aránya is magas: egyharmaduk a barátaik által belinkelt, lájkolt híreket olvassa el. Hírolvasásra minden második online hírolvasó fiatal az interneten töltött idejének 20-30%-át szánja, e tábor másik fele pedig internetes idejének kb. 10%-át tölti ezzel. A kezdőoldalak között a kereső-, illetve gyűjtőportálok a népszerűek: a fiatal lakosság egynegyedének a Google a kezdőoldala, de mérhető arányban említették a Startlap (8%) és a Facebook (6%) mellett az Origót (5%) is.