SG.hu
Lendületesen terjeszkedik Magyarországon az AirBnB
A magánlakások kiadásához technológiát és platformot kínáló közösségi honlap havonta 10 százalékkal bővül itthon, már tízezernél többen tesznek szert általuk bevételre ingatlanjukból.
Majd' két éve, 2011-ben mutattuk be az Airbnb rendszerét, és most a vállalat Európáért és Ázsiáért felelős média és PR-vezetője, Lena Sönnichsen tartott előadást Budapesten helyi terveikről. Prezentációjában bemutatta az alig néhány éves, de már már a világ 190 országában jelenlévő közösségi szállásfoglaló "piacteret". Mint minden nagy ötlet, ez is véletlenül indult: a három alapító tag 2008-ban hozta létre a céget, szükségből. A San Francisco belvárosában élő fiatalok mellől kiköltözött lakótársuk, és emiatt, illetve emelkedő bérleti díjuk következtében a felszabadult hely kiadására kényszerültek. A név is ebből született, mivel egy felfújhatós ágyat adtak ki, melynek angol neve airbed, a második rész pedig a "bed and breakfast", azaz a szoba reggelivel rövidítése.
A sajtótájékoztatón igyekeztek kiemelni, hogy nem csak egyszerű lakásokról, hanem egzotikus helyeken lévő, különleges szállásokat is tartalmaz a rendszer, mint egy átalakított repülőt Costa Ricában, skót kastélyt vagy trópusi szigeteket, de a többség nyilvánvalóan egyszerű városi emberek otthona. A lakások megosztott terek, mivel általában maga a házigazda is ott marad, amire pozitívumként hivatkoztak, miszerint barátságok is köthetők. Az utazók szempontjából a rendszer használata egyszerű: a cég oldalán meg kell adni a helyszínt, a dátumot és az igényelt férőhelyek számát, a találatok száma pedig különböző feltételek szerint (ár, szolgáltatások stb.) beállított szűrőkkel csökkenthető. A platform annyival nyújt többet egyszerű webes keresésnél, hogy közvetítő félként megpróbál biztonsági garanciákat beépíteni.
"A házigazda szemszögéből nézve azért éri meg, mert abból tudnak pénzt csinálni, amivel már egyébként is rendelkeznek, a saját lakásukból. Tegyük fel, hogy az ember Budapesten lakik, van a lakásában olyan kihasználatlan terület amit ilyen célra felhasználhat, és azt mondja, hogy 'na, elutazom egy időre, elmegyek nyaralni, elmegyek egy üzleti útra', és akkor erre az időszakra nyugodtan ki lehet adni a lakást és ebből pénzt lehet csinálni. Ehhez a weboldalon egy profilt kell létrehozni és röviden jellemezni kell magát a szálláshelyet." Az AirBnB csak a technológiát és a platformot nyújtja, minden egyébről, tehát az árról is a szálláshely tulajdonosa dönt. Eldöntheti, hogy kér-e előleget, felszámol-e takarítási díjat, a foglalás idejétől függően kedvezményt adhat, az okozott károk ellen pedig biztosításuk nyújt fedezetet. Erre szükség is lehet, mivel akadtak hírek, melyek szerint szétdúlják a partnerotthont a lakást cserélő internetezők.
Ismerkedésre már jóval a szállásfoglalás előtt lehetőség nyílik mindkét részről. Mindenkinek van profiloldala, van kommunikációra lehetőség, a szálláshelyek véleményezhetők, és a két fél még az igénybevétel előtt megkapja egymás elérhetőségeit. A házigazda akármelyik ponton visszaléphet, ebből semmilyen hátránya nem származik. Hiába van regisztrálva az oldalra, senki nem kötelezi arra, hogy ki is adja a lakását.
Az oldalnak az üzlet abban van, hogy a kiadás költsége rajtuk áramlik keresztül és azért jutalékot számolnak fel. A megjelenés még ingyenes, de a létrejött tranzakcióknál a házigazdától 3, a vendégektől 6-12 százalékot kérnek (a konkrét érték itt az összegtől függ), a turisztikai adót természetesen a szállásadónak kell fizetnie. A vendégek bankkártyával fizetnek, a bevételből működtetik a honlapot és fenntartanak egy ügyfélszolgálatot (Magyarországhoz legközelebb Berlinben van ilyen). A foglalók szempontjából pozitívum, hogy elégedetlenség esetén nem a kiadóval kell vitatkozni, hanem reklamáció után azt a vállalat 24 órán belül visszatéríti számukra. Hogy ilyen mégse legyen, minden a rendszerbe kerülő magánlakást a saját fotósuk keres fel, ingyen, azaz nem zsákbamacskát árulnak.
Napjaink közösségi megoldásaihoz híven nem csak egyszerű turisztikai oldal kívánnak lenni, hanem környezetvédelmi szempontokat is említettek, illetve véleményük szerint modelljük kiválóan reprezentálja azt az újfajta közgazdaságtant, mely szerint nem tulajdont, hanem hozzáférést kell biztosítani az embereknek. "Fenntartható megoldásról van szó, olyan dolgokat használunk, amelyek már egyébként is megvannak, nem ezért hoztak létre, hanem egyéb célból. A helyi gazdaság támogatásához is hozzájárulunk, hiszen általában megvannak azok a területek, amelyeket nagyon szeretnek a turisták látogatni, ahol már a kifejezetten turisztikai célból létrehozott szálláshelyek találhatók. Azonban az AirBnB segítségével kibővíthetők ezek a területek, és az adott települések olyan régióiban is megjelenhetnek a turisták, ahol ez korábban nem volt jellemző. Ők valószínűleg a helyi kisboltban fognak vásárolni, a helyi gazdaságot ezáltal támogatni fogják."
Az AirBnB számára kulcsfontosságú a lokalizáció, a helyi piacok ismerete, ezért mindenhol igyekeznek az adott nyelven értő munkatársakat foglalkoztatni. A rendszer robbanásszerű terjedését mutatja, hogy a 2008-as cégalapítás óta négymillió szállásfoglalás történt a rendszerben, melyből hárommillió az utolsó évben történt. Erről szép felfelé ívelő grafikont mutattak, majd közölték hogy Magyarországon havi 10 százalékkal nőnek, tavaly pedig éves szinten 400 százalékos volt a bővülés - konkrét számot azonban, hogy mennyiről - mennyire történt ez külön rákérdezve sem mondtak.
Az országban jelenleg 1500 körülire tehető az általuk közvetíthető szállások száma, melyek többsége a fővárosban van. (A cég főként városokra összpontosít.) Szilveszterre rekordmennyiségű, ezer foglalásuk volt, egy átlag utazójuk hat éjszakát tölt el az országban. A résztvevők többsége meglepő módon nem fiatalokból áll, ahogy elsőre gondolnánk, hanem az átlagéletkor elég magas, 36 év feletti mind a kiadóknál, mind az igénybe vevőknél. Van 80 év feletti résztvevőjük is, és Lena Sönnichsen szerint nagyon gyakori az a jelenség, hogy a gyerekek kirepülnek, az 50 - 60 éves szülők pedig ott maradnak üres szobákkal, amelyek kihasználatlanok, sok ilyen tagjuk van.
Majd' két éve, 2011-ben mutattuk be az Airbnb rendszerét, és most a vállalat Európáért és Ázsiáért felelős média és PR-vezetője, Lena Sönnichsen tartott előadást Budapesten helyi terveikről. Prezentációjában bemutatta az alig néhány éves, de már már a világ 190 országában jelenlévő közösségi szállásfoglaló "piacteret". Mint minden nagy ötlet, ez is véletlenül indult: a három alapító tag 2008-ban hozta létre a céget, szükségből. A San Francisco belvárosában élő fiatalok mellől kiköltözött lakótársuk, és emiatt, illetve emelkedő bérleti díjuk következtében a felszabadult hely kiadására kényszerültek. A név is ebből született, mivel egy felfújhatós ágyat adtak ki, melynek angol neve airbed, a második rész pedig a "bed and breakfast", azaz a szoba reggelivel rövidítése.
A sajtótájékoztatón igyekeztek kiemelni, hogy nem csak egyszerű lakásokról, hanem egzotikus helyeken lévő, különleges szállásokat is tartalmaz a rendszer, mint egy átalakított repülőt Costa Ricában, skót kastélyt vagy trópusi szigeteket, de a többség nyilvánvalóan egyszerű városi emberek otthona. A lakások megosztott terek, mivel általában maga a házigazda is ott marad, amire pozitívumként hivatkoztak, miszerint barátságok is köthetők. Az utazók szempontjából a rendszer használata egyszerű: a cég oldalán meg kell adni a helyszínt, a dátumot és az igényelt férőhelyek számát, a találatok száma pedig különböző feltételek szerint (ár, szolgáltatások stb.) beállított szűrőkkel csökkenthető. A platform annyival nyújt többet egyszerű webes keresésnél, hogy közvetítő félként megpróbál biztonsági garanciákat beépíteni.
"A házigazda szemszögéből nézve azért éri meg, mert abból tudnak pénzt csinálni, amivel már egyébként is rendelkeznek, a saját lakásukból. Tegyük fel, hogy az ember Budapesten lakik, van a lakásában olyan kihasználatlan terület amit ilyen célra felhasználhat, és azt mondja, hogy 'na, elutazom egy időre, elmegyek nyaralni, elmegyek egy üzleti útra', és akkor erre az időszakra nyugodtan ki lehet adni a lakást és ebből pénzt lehet csinálni. Ehhez a weboldalon egy profilt kell létrehozni és röviden jellemezni kell magát a szálláshelyet." Az AirBnB csak a technológiát és a platformot nyújtja, minden egyébről, tehát az árról is a szálláshely tulajdonosa dönt. Eldöntheti, hogy kér-e előleget, felszámol-e takarítási díjat, a foglalás idejétől függően kedvezményt adhat, az okozott károk ellen pedig biztosításuk nyújt fedezetet. Erre szükség is lehet, mivel akadtak hírek, melyek szerint szétdúlják a partnerotthont a lakást cserélő internetezők.
Ismerkedésre már jóval a szállásfoglalás előtt lehetőség nyílik mindkét részről. Mindenkinek van profiloldala, van kommunikációra lehetőség, a szálláshelyek véleményezhetők, és a két fél még az igénybevétel előtt megkapja egymás elérhetőségeit. A házigazda akármelyik ponton visszaléphet, ebből semmilyen hátránya nem származik. Hiába van regisztrálva az oldalra, senki nem kötelezi arra, hogy ki is adja a lakását.
Az oldalnak az üzlet abban van, hogy a kiadás költsége rajtuk áramlik keresztül és azért jutalékot számolnak fel. A megjelenés még ingyenes, de a létrejött tranzakcióknál a házigazdától 3, a vendégektől 6-12 százalékot kérnek (a konkrét érték itt az összegtől függ), a turisztikai adót természetesen a szállásadónak kell fizetnie. A vendégek bankkártyával fizetnek, a bevételből működtetik a honlapot és fenntartanak egy ügyfélszolgálatot (Magyarországhoz legközelebb Berlinben van ilyen). A foglalók szempontjából pozitívum, hogy elégedetlenség esetén nem a kiadóval kell vitatkozni, hanem reklamáció után azt a vállalat 24 órán belül visszatéríti számukra. Hogy ilyen mégse legyen, minden a rendszerbe kerülő magánlakást a saját fotósuk keres fel, ingyen, azaz nem zsákbamacskát árulnak.
Napjaink közösségi megoldásaihoz híven nem csak egyszerű turisztikai oldal kívánnak lenni, hanem környezetvédelmi szempontokat is említettek, illetve véleményük szerint modelljük kiválóan reprezentálja azt az újfajta közgazdaságtant, mely szerint nem tulajdont, hanem hozzáférést kell biztosítani az embereknek. "Fenntartható megoldásról van szó, olyan dolgokat használunk, amelyek már egyébként is megvannak, nem ezért hoztak létre, hanem egyéb célból. A helyi gazdaság támogatásához is hozzájárulunk, hiszen általában megvannak azok a területek, amelyeket nagyon szeretnek a turisták látogatni, ahol már a kifejezetten turisztikai célból létrehozott szálláshelyek találhatók. Azonban az AirBnB segítségével kibővíthetők ezek a területek, és az adott települések olyan régióiban is megjelenhetnek a turisták, ahol ez korábban nem volt jellemző. Ők valószínűleg a helyi kisboltban fognak vásárolni, a helyi gazdaságot ezáltal támogatni fogják."
Az AirBnB számára kulcsfontosságú a lokalizáció, a helyi piacok ismerete, ezért mindenhol igyekeznek az adott nyelven értő munkatársakat foglalkoztatni. A rendszer robbanásszerű terjedését mutatja, hogy a 2008-as cégalapítás óta négymillió szállásfoglalás történt a rendszerben, melyből hárommillió az utolsó évben történt. Erről szép felfelé ívelő grafikont mutattak, majd közölték hogy Magyarországon havi 10 százalékkal nőnek, tavaly pedig éves szinten 400 százalékos volt a bővülés - konkrét számot azonban, hogy mennyiről - mennyire történt ez külön rákérdezve sem mondtak.
Az országban jelenleg 1500 körülire tehető az általuk közvetíthető szállások száma, melyek többsége a fővárosban van. (A cég főként városokra összpontosít.) Szilveszterre rekordmennyiségű, ezer foglalásuk volt, egy átlag utazójuk hat éjszakát tölt el az országban. A résztvevők többsége meglepő módon nem fiatalokból áll, ahogy elsőre gondolnánk, hanem az átlagéletkor elég magas, 36 év feletti mind a kiadóknál, mind az igénybe vevőknél. Van 80 év feletti résztvevőjük is, és Lena Sönnichsen szerint nagyon gyakori az a jelenség, hogy a gyerekek kirepülnek, az 50 - 60 éves szülők pedig ott maradnak üres szobákkal, amelyek kihasználatlanok, sok ilyen tagjuk van.