A robot-sebészet kevesebb vérveszteséget, kisebb műtéti hegeket és gyorsabb felépülést eredményez, de mi történik, ha komplikációk lépnek fel?

A robot egy tűszúrásnál alig jobban vérző sebet ejt a kritikus területen, majd hosszú csöveken keresztül mikroszkopikus kések és csipeszek metszik ki a rosszindulatú daganatokat. 2007-ben a belgiumi Aalst sebészeinek azonban idő előtt be kellett fejezniük a műtétet, amikor sebészeti robotjuk karja letört egy prosztata rákban szenvedő beteg operációja közben. A da Vinci robot műszere annyira eldeformálódott, hogy nem tudták eltávolítani az eredeti bemetszésen keresztül. Az urológusoknak meg kellett nagyobbítani a sebet, hogy kivegyék a műszert.


Ma világszerte több mint 2500 da Vinci robot dolgozik a kórházakban, közel másfélmillió műtétben segédkezve. A betegek többsége kisebb hegekkel távozhat az intézményekből, és a robotot gyártó kaliforniai Intuitive Surgical állítása szerint a műtét utáni fájdalom, valamint a felépülési idő is csökken, emellett azonban azt is tudni kell, hogy a robottal olyan beavatkozások is elvégezhetők, amikre az emberi kéz talán soha nem is lenne képes.

Az utóbbi időben azonban megnövekedett a félresikerült beavatkozásokról érkező jelentések száma, ami arra késztette az Egyesült Államok FDA, hogy felmérést készítsen a rendszerrel kapcsolatban a sebészek körében. A Bloomberg Bussinessweek beszámolója szerint az elmúlt bő egy évben 10 megbízhatósági pert indítottak a da Vinci gyártója ellen. A keresetekben máj és epe átlyukasztásra panaszkodnak a szívműtétek, rektális sérülésekre prosztata operációk, és egy vaginális sérvre méheltávolítás után. Emellett több esetben jeleztek égési sérüléseket a kezelendő területen kívül az elektrokauterizációs beavatkozásoknál. AZ FDA azt szeretné kideríteni, hogy a panaszok növekedése egy valós problémát jelez, vagy csupán egyéb tényezők összejátszásából fakad?


"A károsodások vagy elhalálozások száma a da Vinci beavatkozások esetében nem nőttek az elmúlt években" - nyilatkozott Lauren Burch, az Intuitive Surgery szóvivője, aki nem kívánta kommentálni a pereket. "A klinikai bizonyítékok azt mutatják, hogy a da Vinci sok gyakori eljárásnál biztonságosabb, mint a nyitott sebészeti alternatívák"

A robot a lehető legkisebb invazív beavatkozást és rendkívüli pontosságot tesz lehetővé, ami folyamatos emberi felügyelet mellett zajlik. A sebész egy konzolról irányítja a robot négy karján elhelyezkedő műszereket, miközben sztereoszkópikus háromdimenziós képet kap a műtéti területről, mindezt tízszeres nagyításban. "A konzol kiváló, példátlan 3D képet ad, szemben a laparoszkópos rendszere kétdimenziós képernyőjével. Emellett fantasztikus kontroll műszerekkel is rendelkezik, amik kiszűrik a kéz remegését, míg a hosszú laparoszkópiás eszközök csak növelik a remegést" - mondta a New Scientist által megszólaltatott urológus, Ben Challacombe, aki rendszeresen használja a rendszert és úgy véli, a pereskedések sokkal inkább a nem rendeltetésszerű sebészi alkalmazásokból adódnak, sem mint a robot hibájából.


Hasonló nézetet vall James Breeden, az Amerikai Szülészek és Nőgyógyászok Szövetségének elnöke. "A tanulmányok azt mutatják, hogy a sebészeti technológiáknak van egy tanulási görbéje, mely során megnövekedik a komplikációk aránya" - mondta, hozzátéve, hogy vannak olyan sebészek, akik mindössze kétnapnyi képzés után ülnek a da Vinci elé.

Hazánkban a magyar Honvédség Honvédkórházában mutatkozott be a da Vinci rendszer, ahol három napon át operálhattak vele, az 1,7 millió dolláros robot azonban rendeltetésszerűen még egyetlen hazai kórházban sem működik.