Szekeres Viktor
Óz, a hatalmas - Ilyen nincs és mégis van
Ha nem látjuk, akkor nem hisszük el, hogy ilyen is létezhet. A jegyeladások alapján pedig már majdnem százezren voltak szemtanúi.
Hogy tetszett az Óz, a hatalmas?
Az Óz, a hatalmas döbbenetes. Döbbenetes, hogy működik és sikeres. Pedig még azt is nehéz belőni, hogy mely korosztálynak köszönhető a (főleg amerikai) tarolás, hiszen bizonyos aspektusai miatt a kisebb gyerekeknek olykor soknak bizonyulhat a film, az idősebbek számára pedig, más aspektusoknak köszönhetően reménytelenül infantilisnak.
És az Óz, a hatalmas nem mesejellege miatt nagyon rossz film, nem is a giccs, valamint a színkavalkád teszi azzá. Hiszen láthattuk pár éve az Alice Csodaországban című Tim Burton-mozit, ami nyilván nem volt túl elismerésre méltó film, azonban működött, bőven akadtak jó pillanatai. Az Óz, a hatalmas viszont elérte azt, hogy még a nálunk a héten bemutatásra kerülő Az óriásölőt is alulmúlja minőségben. (Persze nem vagyunk igazságosak, hiszen Az óriásölő nem rossz film, sok geek imádni fogja, mindössze célt tévesztett, aminek köszönhetően a többség már az előzetesek alapján leírta.)
Egyszerűen Sam Raimi filmje, az Óz, a hatalmas annyira elképzelések nélkül, annyira lelketlen és mesterkélt, hogy arra jelzőket is nehéz találni. A története egy cirkuszban kezdődik, 15 percet tölthetünk el fekete-fehérben, míg egy tornádó következtében egy bűvésszel elszabadult hőlégballonnak köszönhetően kitárul és kiszínesedik a világ, azaz megjelenik szemünk előtt Óz birodalma. Nem túl jó embernek számító hősünk tehát új világba csöppen, ahol egy prófécia beteljesítőjének vélik, s három boszorkány csatározásának kellős közepében találja magát.
Nem is érdemes sok szót vesztegetni a filmre. Rettenetesen fájó, hogy egy ilyen gazdag alapanyagot ennyire stílustalanul sikerült vászonra vinni. Persze vannak nagyon szép snittek benne, köszönhetően a processzorok erejének és pár tehetséges grafikusnak, azonban ebben a minden porcikájában mű világban is szörnyen gyengék az animációs és 3D-s grafikák. A mozis 3D-s élményt pedig főképp ilyenekkel próbálják elősegíteni, de ezek annyira triviálisak, hogy inkább zavarják a nézőt, mintsem az élményét fokozzák. (Fura módon Raimi nem jött rá, hogy a 3D nem akkor jó, ha sok van belőle, nem elég, ha minden tizedik másodpercben az ember arcába szurkálnak vagy dobnak dolgokat. Ötletes ábrázolásra van szükség.)
Az Óz, a hatalmas nagyon, nagyon, nagyon mese. Persze giccses és gejl is, de aki ilyesmin fennakad, az jobb ha nem jár moziban, hiszen mint a példa is mutatja, ez kell a nézőnek - ráadásul akad "jó" giccs is. A film baja a műviség, a természetellenesség, a színészi játék, az, hogy semmi szív nincs benne, hogy a meleg színei ellenére egy jéghideg monstrum. Hiába végeztek jó munkát a látványtervezők, ennyi nem elég.
Sam Raimi, Sam Raimi, hová süllyedtél...? Pókember-trilógia ide vagy oda, hol van az, aki az Evil Dead-filmeket, A sötétség seregét, a Szimpla ügyet vagy a Rossz álmokat rendezte? Hovatovább (az egyáltalán nem rossz) Pokolba taszítvát is visszasírjuk tőle, s csak reménykedhetünk abban, hogy két stúdiófilm között továbbra is lesz lehetősége kisebb projektekkel előrukkolni. Az mindenesetre biztosnak tűnik, hogy az Óz, a hatalmas második részét már nem ő fogja rendezni. Igaz, ugyan még nincs bejelentve, de elég biztosnak tekinthető a folytatás.
És az Óz, a hatalmas nem mesejellege miatt nagyon rossz film, nem is a giccs, valamint a színkavalkád teszi azzá. Hiszen láthattuk pár éve az Alice Csodaországban című Tim Burton-mozit, ami nyilván nem volt túl elismerésre méltó film, azonban működött, bőven akadtak jó pillanatai. Az Óz, a hatalmas viszont elérte azt, hogy még a nálunk a héten bemutatásra kerülő Az óriásölőt is alulmúlja minőségben. (Persze nem vagyunk igazságosak, hiszen Az óriásölő nem rossz film, sok geek imádni fogja, mindössze célt tévesztett, aminek köszönhetően a többség már az előzetesek alapján leírta.)
Egyszerűen Sam Raimi filmje, az Óz, a hatalmas annyira elképzelések nélkül, annyira lelketlen és mesterkélt, hogy arra jelzőket is nehéz találni. A története egy cirkuszban kezdődik, 15 percet tölthetünk el fekete-fehérben, míg egy tornádó következtében egy bűvésszel elszabadult hőlégballonnak köszönhetően kitárul és kiszínesedik a világ, azaz megjelenik szemünk előtt Óz birodalma. Nem túl jó embernek számító hősünk tehát új világba csöppen, ahol egy prófécia beteljesítőjének vélik, s három boszorkány csatározásának kellős közepében találja magát.
Nem is érdemes sok szót vesztegetni a filmre. Rettenetesen fájó, hogy egy ilyen gazdag alapanyagot ennyire stílustalanul sikerült vászonra vinni. Persze vannak nagyon szép snittek benne, köszönhetően a processzorok erejének és pár tehetséges grafikusnak, azonban ebben a minden porcikájában mű világban is szörnyen gyengék az animációs és 3D-s grafikák. A mozis 3D-s élményt pedig főképp ilyenekkel próbálják elősegíteni, de ezek annyira triviálisak, hogy inkább zavarják a nézőt, mintsem az élményét fokozzák. (Fura módon Raimi nem jött rá, hogy a 3D nem akkor jó, ha sok van belőle, nem elég, ha minden tizedik másodpercben az ember arcába szurkálnak vagy dobnak dolgokat. Ötletes ábrázolásra van szükség.)
Az Óz, a hatalmas nagyon, nagyon, nagyon mese. Persze giccses és gejl is, de aki ilyesmin fennakad, az jobb ha nem jár moziban, hiszen mint a példa is mutatja, ez kell a nézőnek - ráadásul akad "jó" giccs is. A film baja a műviség, a természetellenesség, a színészi játék, az, hogy semmi szív nincs benne, hogy a meleg színei ellenére egy jéghideg monstrum. Hiába végeztek jó munkát a látványtervezők, ennyi nem elég.
Sam Raimi, Sam Raimi, hová süllyedtél...? Pókember-trilógia ide vagy oda, hol van az, aki az Evil Dead-filmeket, A sötétség seregét, a Szimpla ügyet vagy a Rossz álmokat rendezte? Hovatovább (az egyáltalán nem rossz) Pokolba taszítvát is visszasírjuk tőle, s csak reménykedhetünk abban, hogy két stúdiófilm között továbbra is lesz lehetősége kisebb projektekkel előrukkolni. Az mindenesetre biztosnak tűnik, hogy az Óz, a hatalmas második részét már nem ő fogja rendezni. Igaz, ugyan még nincs bejelentve, de elég biztosnak tekinthető a folytatás.
|
Óz, a hatalmas (Oz The Great and Powerful)
színes, magyarul beszélő, amerikai mesefilm, 127 perc, 2013 12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott rendező: Sam Raimi forgatókönyvíró: Mitchell Kapner, David Lindsay-Abaire zeneszerző: Danny Elfman operatőr: Peter Deming producer: Joe Roth szereplők: James Franco (Óz) Michelle Williams (Glinda) Rachel Weisz (Evanora) Mila Kunis (Theodora) |
