Bruce Schneier amerikai IT-biztonsági szakértő meglehetősen kritikusan fogalmazott a magánélet védelmével és a polgári jogok online helyzetével kapcsolatban.

A szakember a CNN oldalán megjelent cikkben leszögezte: "Az internet egy megfigyelési állam. Akár elismerjük, akár nem, ha szeretjük, ha nem, a teljes idő alatt rögzítenek rólunk mindent." Állítását számos példával támasztotta alá. Szerinte a világhálón nehéz, illetve gyakorlatilag lehetetlen megvédeni a személyazonosságokat. Hector Monsegur, a LulzSac hackercsoport egyik vezetőjének esetére hivatkozott, akit - körültekintő magatartása ellenére is - sikeresen azonosított a Szövetségi Nyomozó Iroda, majd az FBI informátora lett.

Tevékenységeinket nem csak az óriáscégek (Facebook, Google, Apple stb.) naplózzák, hanem számos kisebb cég is. Egy riporter a Collusion nevű eszköz segítségével feljegyezte, hogy kik követik az internetes mozgását és 36 óra alatt összesen 105 különböző vállalatot azonosított. A számítógépek különböző feladatokra való egyre nagyobb mértékű használatával általánossá vált az, hogy összekössék az egyes személyek online aktivitását a róluk gyűjtött információkkal, például a szálloda- és a jegyfoglalásokkal, a vásárlási szokásokkal, a helymeghatározáshoz szükséges adatokkal és a térfigyelő kamerák képeivel.

"Mindenhez amit ma teszünk köze van a számítógépekhez és a számítógépek - természetesen melléktermékekként - adatokat gyártanak. Időközben már mindent eltárolnak és összekötnek egymással, s számos társaság abból szerez pénzt, hogy számos forrás segítségével létrehozza az életünk intim profilját. Ez egy állandó megfigyelés: mindannyiunkat megfigyelnek, minden időben és az adatokat örökre megőrzik. Így néz ki egy megfigyelési állam és ez hatékonyabb, mint amit George Orwell a legvadabb álmaiban leírt" - írta Schneier.

Ugyan a felhasználóknak lehetőségük van arra, hogy technikai megoldásokkal vagy bizonyos szolgáltatásokról, illetve funkciókról való lemondással tegyenek az ellenőrzés ellen, azonban ezek sem jelentenek hatékony ellenszert, mivel például a Facebook azokat is követi, akik nem is regisztráltak, miként az is gondot jelent, hogy gyakran nincsenek megfelelő szabad alternatívák sem a piacon. A kormányok és a különböző jogi személyek együttműködnek azért, hogy az extrém megfigyelési állapotát fenntartsák. A kabinetek előszeretettel használják a cégek által összegyűjtött adatokat és gyakran még nagyobb adatgyűjtemények létrehozását követelik. Emellett a vállalatok is gyakran vásárolnak a kormánytól adatokat. A hatalmasok együtt kémkednek a hatalommal nem rendelkezők után és ők nem fogják feladni a hatalmi pozícióikat, teljesen mindegy, hogy mit akarnak az emberek.

"Üdvözlet a magánélet nélküli interneten, ahol a Google pontosan tudja milyen pornót szeretsz, és jobban tudja mi érdekel, mint a hitvesed. Üdvözlet abban a világban, ahol a mobiltársaság mindig pontosan tudja hol vagy. Üdvözlet a magánbeszélgetések megszűnésének, mivel ezek egyre növekvő számban emailen, szövegesen vagy közösségi oldalakon bonyolódnak. Üdvözlet a világban, ahol minden egyéb cselekedeted is számítógépekkel van összefüggésben, azok rögzítik, tanulmányozzák ezeket, és a cégek belegyezésed vagy tudtod nélkül adják át más cégeknek, és ahol a kormány ezekhez garancia nélkül hozzáférhet. Üdvözlet a magánélet nélküli interneten, ahová gyakorlatilag harc nélkül jutottunk el" - zárta gondolatait Bruce Schneier.

Az Amerikai Egyesült Államok egyik legismertebb és elismertebb IT-biztonsági szakértője 2010-ban azt kifogásolta, hogy a Google és a Facebook szinte úgy tekintenek az emberekre, mintha árucikkek lennének.