Öt év választaná el az emberiséget attól, hogy elérje a Mars bolygót? A legújabb magán finanszírozású tervezet szerint, ami mögött a világ első űrturistája áll, tervezete szerint 2018. január 5-én startol el a küldetés.

Az újonnan létrehozott Inspiration Mars Alapítvány bejelentése szerint 2018 augusztusában érik el a vörös bolygót. Az alapítvány vezetője az a Dennis Tito, aki 2001-ben első magánemberként látogathatott el a Nemzetközi Űrállomásra. A Mars-utazást elsősorban magánszemélyek felajánlásaiból fogják finanszírozni, az első két év fejlesztési költségeit azonban maga a multi milliárdos Tito vállalta fel. "Ez nem egy kereskedelmi űrexpedíció" - nyilatkozott a február 27-én Washingtonban tartott sajtótájékoztatóján. "Biztosíthatom önöket, hogy sokkal szegényebb leszek az expedíciónak köszönhetően, az unokáim azonban sokkal gazdagabbá válnak azon az inspiráción keresztül, amit ezáltal kapnak"

A Twitteren közzé tett pályaadatok szerint az alapítvány űrhajója a Földet elhagyva nem áll pályára, csupán elrepül a Mars mellett, majd visszatér szülőbolygónkra, mindezt 501 nap alatt. A kétfős legénység 160 kilométerre közelíti meg bolygószomszédunkat.

A projekt vezetői még nem döntöttek az űrhajósok kiválasztásának kritériumairól, azonban elengedhetetlennek tűnik az űrrepülési rendszerek ismerete, hogy otthonosan mozogjanak az elszigetelt környezetekben és kiváló kommunikációs képességekkel rendelkezzenek, taglalta Jessica Ballard, az alapítvány szóvivője. "Nagy valószínűséggel igénybe vesszük a NASA tapasztalatát és tudását a legénység kiválasztásához és kiképzéséhez" - nyilatkozott a New Scientistnek.


A Mars-utazás során a páros egy felfújható, 17 köbméteres lakótérben fog élni, ahol a megszokott űrhajós ételeket fogyaszthatják, újrahasznosított vizet isznak, és újrahasznosított levegőt lélegeznek. Ők fognak felelni az űrhajó irányításáért és karbantartásáért, beleértve saját életfenntartó rendszereiket. "Szeretnénk a lehető legnagyobb mértékben kizárni az automatizálást" - nyilatkozott az Inspiration Mars műszaki igazgatója, Taber MacCallum.

Az utazásra szánt időkeret elég szűknek tekinthető, a tervezők szerint azonban kivitelezhető, mivel minden számítást a rendelkezésre, vagy már fejlesztés alatt álló űrrendszerek ismeretében végeztek el - utóbbiakhoz sorolva a SpaceX rakétáit és legénységi moduljait.

Elon Musk, a SpaceX alapítója, aki maga is célba vette a Marsot, egy évtizeden belülre prognosztizálta a küldetés kivitelezhetőségét. A cég tájékoztatása szerint nincs érdekeltségük Tito tervezett expedíciójában, azonban szívesen felajánlják szolgáltatásaikat. "A SpaceX nyitott kilövési szolgáltatásainak teljes körű értékesítésére" - tette hozzá a cég szóvivője, Christina Ra. Az alapítvány közleménye szerint jelenleg még a rendelkezésükre álló alternatívák kiértékelése zajlik.

Bármilyen járműre essen is a választásuk, az még nem egyértelmű, hogyan fogják megvédeni űrhajósaikat a Föld mágneses mezején túl fellépő heves sugárzással nemben. "A sugárzásnak való kitettség arányos az űrben töltött idővel" - mondta Marco Durante, a német Darmstadt Műszaki Egyetem szakértője, márpedig egy Mars küldetés meg fogja dönteni a leghosszabb folyamatosan űrben töltött idő rekordját, ami 438 nap.

Dennis Tito

A 2018-as kilövés egybe esik a várható szoláris minimummal, vagyis a naptevékenység ekkor lesz a legalacsonyabb. A napszél ugyanakkor segít eltéríteni a galaxisból érkező kozmikus sugarakat, melyek szintén károsak az emberi szervezetre. A kisebb naptevékenység gyengébb napszelet, egyben pedig erősebb kozmikus sugárzást jelent. Összességében nincs elegendő ismertünk ahhoz, hogy megmondjuk, a jelenlegi sugárpajzsok képesek-e garantálni az űrhajósok biztonságát, magyarázta Durante.

Jonathan Clark orvos szakértő, aki Felix Baumgartner szuperszonikus sztratoszféra-ugrását is felügyelte, úgy véli, a legénység szinte biztosan elszenved egy olyan sugárzási dózist, ami 3 százalékkal emeli a rák kialakulásának kockázatát. Ez az a kitettségi határ, amit a NASA megszabott űrhajósainak a teljes pályafutásukra vonatkozóan. Clark szerint ez egy kockázati tényező, azonban nem jelenti azt, hogy emiatt meg kell hiúsulnia a küldetésnek, részben azért, mert a csapat egy példátlan személyre szabott egészségügyi megoldást fog alkalmazni, egyénenként alakítva ki az űrhajósok életfenntartó programját.

Sokkal aggasztóbbnak tűnik egy nem várt, hirtelen bekövetkező esemény, mint például egy napkitörés, ami rengeteg sugárzást zúdíthat a legénységre, illetve kárt tehet a fedélzeti számítógépekben, repülés közbeni vészhelyzetet hozva létre. "Ha visszatérsz és rákot diagnosztizálnak, azt még tudjuk kezelni a Földön" - mondta Clark. "Az akut sugárzás legénységre gyakorolt hatásainak a minimalizálására törekszünk"

Ha az első 490 nap hiba nélkül zajlik is le, a küldetés legveszélyesebb részén még nem lesznek túl az űrhajósok. Járművük annyira felgyorsul, mire visszatér a Föld közelébe, hogy 10 napot kell eltölteniük a bolygó körül keringve a sebesség lecsökkentése érdekében, és még ezután is 14 km/s sebességgel fognak belépni a légkörbe, állítja a Tito és csapata által elvégzett megvalósíthatósági tanulmány. Mindezek ellenére az alapítvány tagjainak meggyőződése, hogy a terv működni fog. "Az életben vannak kockázatok" - összegzett Clark.