SG.hu
Az Európai Parlament elfogadta az európai szabadalmat
Az uniós feltalálók hamarosan folyamodhatnak az egységes szabadalmi oltalomért, mivel harmincévi tárgyalássorozat után ugyanis megállapodás született az új rendszerről.
Ez 80%-kal csökkentheti az uniós szabadalmak oltalom alá helyezésének költségét és versenyképesebbé teheti őket az amerikaiakkal és Japánban bejegyzettekkel szemben. A „szabadalmi csomag” három részből áll - szabadalmi rendszer; fordítási szabályok; szabadalmi bíróság -, amelyet az EP külön-külön szavazott meg. "A szellemi tulajdonjog védelme nem szorulhat az országhatárok közé. Az uniós szabadalom megteremtéséhez vezető út hosszú és göröngyös volt, de megérte az erőfeszítés” - mondta Bernhard Rapkay (szocialista, német) az egységes szabadalmi rendszer parlamenti témafelelőse. „A mai szavazás jó hír az EU gazdaságának, elsősorban pedig az európai kis- és középvállalkozásoknak” - tette hozzá.
A jelenlegi európai szabadalmi rendszert az "innováció adójának” nevezte Raffaele Baldassarre (néppárti, olasz), a fordítási szabályokról szóló parlamenti jelentés szerzője. "A jogszabályba az EP kérésére került be az a rész, amely biztosítja, hogy a kkv-k számára teljes mértékben megtérítik a felmerülő fordítási költségeket, és megerősített jogi védelemre számíthatnak a termékek hamisítása esetén” - tette hozzá. Klaus-Heiner Lehne (néppárti, német), a jogi szakbizottság elnöke, a szabadalmi bíróságról szóló tárgyalások parlamenti vezetője a következőket mondta: „Kínaiaktól halljuk, hogy egységes szabadalmi rendszer nélkül nem működhet az egységes piac. Az új szabályokkal sok akadály elhárul a kis- és középvállalkozások elől.”
Az új rendszerben olcsóbb és egyszerűbb lesz beszerezni a szabadalmi oltalmat, ami nagyobb védelmet jelent az uniós találmányok számára. A jövőben ugyanis automatikusan jár a szabadalmi oltalom az együttműködésben részt vevő 25 uniós országban. Ez csökkenti az uniós vállalatok költségeit és növeli azok versenyképességét. Az Európai Bizottság szerint egy uniós szabadalom beszerzése a jelenlegi 36 ezer eurós átlag helyett 4725 euróba kerül majd. Az új rendszerben a szabadalmi oltalmat az Európai Szabadalmi Szervezettől kell igényelni angol, francia vagy német nyelven. A szervezet által e három nyelven kiállított oltalom mind a 25 tagállamban érvényes lesz. Kérelmet más nyelven is be lehet nyújtani, ilyen esetben viszont mellékelni kell annak fordítását is.
A tagállamokkal való tárgyalás során az EP elérte, hogy a felmerülő fordítási költségeket teljes mértékben megtérítsék az uniós székhelyű kis- és középvállalkozásoknak, nonprofit szervezeteknek, egyetemeknek és kutatóintézeteknek. Az EP elérte az is, hogy a szabadalmak megújításának díját, amely az összköltség nagy részét teszi ki, a kisvállalkozások igényeit figyelembe véve állapítsák meg, hogy minél többet tudjanak profitálni a csökkenő költségekből.
A szabadalmi bíróság megteremtéséről szóló nemzetközi megállapodás 2014. január 1-jén vagy akkor lép életbe, ha a szerződő felek közül tizenhárom - köztük az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország - ratifikálja azt. A másik két jogszabály legkorábban 2014. január 1-jén vagy a nemzetközi megállapodással együtt lép életbe. Spanyolország és Olaszország nem vesz részt az együttműködésben, de bármikor csatlakozhat hozzá.
Ez 80%-kal csökkentheti az uniós szabadalmak oltalom alá helyezésének költségét és versenyképesebbé teheti őket az amerikaiakkal és Japánban bejegyzettekkel szemben. A „szabadalmi csomag” három részből áll - szabadalmi rendszer; fordítási szabályok; szabadalmi bíróság -, amelyet az EP külön-külön szavazott meg. "A szellemi tulajdonjog védelme nem szorulhat az országhatárok közé. Az uniós szabadalom megteremtéséhez vezető út hosszú és göröngyös volt, de megérte az erőfeszítés” - mondta Bernhard Rapkay (szocialista, német) az egységes szabadalmi rendszer parlamenti témafelelőse. „A mai szavazás jó hír az EU gazdaságának, elsősorban pedig az európai kis- és középvállalkozásoknak” - tette hozzá.
A jelenlegi európai szabadalmi rendszert az "innováció adójának” nevezte Raffaele Baldassarre (néppárti, olasz), a fordítási szabályokról szóló parlamenti jelentés szerzője. "A jogszabályba az EP kérésére került be az a rész, amely biztosítja, hogy a kkv-k számára teljes mértékben megtérítik a felmerülő fordítási költségeket, és megerősített jogi védelemre számíthatnak a termékek hamisítása esetén” - tette hozzá. Klaus-Heiner Lehne (néppárti, német), a jogi szakbizottság elnöke, a szabadalmi bíróságról szóló tárgyalások parlamenti vezetője a következőket mondta: „Kínaiaktól halljuk, hogy egységes szabadalmi rendszer nélkül nem működhet az egységes piac. Az új szabályokkal sok akadály elhárul a kis- és középvállalkozások elől.”
Az új rendszerben olcsóbb és egyszerűbb lesz beszerezni a szabadalmi oltalmat, ami nagyobb védelmet jelent az uniós találmányok számára. A jövőben ugyanis automatikusan jár a szabadalmi oltalom az együttműködésben részt vevő 25 uniós országban. Ez csökkenti az uniós vállalatok költségeit és növeli azok versenyképességét. Az Európai Bizottság szerint egy uniós szabadalom beszerzése a jelenlegi 36 ezer eurós átlag helyett 4725 euróba kerül majd. Az új rendszerben a szabadalmi oltalmat az Európai Szabadalmi Szervezettől kell igényelni angol, francia vagy német nyelven. A szervezet által e három nyelven kiállított oltalom mind a 25 tagállamban érvényes lesz. Kérelmet más nyelven is be lehet nyújtani, ilyen esetben viszont mellékelni kell annak fordítását is.
A tagállamokkal való tárgyalás során az EP elérte, hogy a felmerülő fordítási költségeket teljes mértékben megtérítsék az uniós székhelyű kis- és középvállalkozásoknak, nonprofit szervezeteknek, egyetemeknek és kutatóintézeteknek. Az EP elérte az is, hogy a szabadalmak megújításának díját, amely az összköltség nagy részét teszi ki, a kisvállalkozások igényeit figyelembe véve állapítsák meg, hogy minél többet tudjanak profitálni a csökkenő költségekből.
A szabadalmi bíróság megteremtéséről szóló nemzetközi megállapodás 2014. január 1-jén vagy akkor lép életbe, ha a szerződő felek közül tizenhárom - köztük az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország - ratifikálja azt. A másik két jogszabály legkorábban 2014. január 1-jén vagy a nemzetközi megállapodással együtt lép életbe. Spanyolország és Olaszország nem vesz részt az együttműködésben, de bármikor csatlakozhat hozzá.
