Alex
Leláncolnák a gyártók vásárlóikat
A digitális fényképezőgépek újabb fejlesztési hullámát kísérletezések tömkelege jellemzi, de egy merésznek számító megoldás könnyen zsákutcává válhat.
Meglepően nagy változások zajlanak a digitális fényképezőgépek piacán, próbálkozások tömkelege ismert, ami kockázatos is lehet a gyártók számára. A fotósok rengeteg lehetőség közül válogathatnak: az egyik gyártó az SLR-ek miniatürizálásában hisz, míg a másik extra minőséget ígérő extrém nagyméretű szenzorral próbálja meghódítani a pénztárcájukat. Az optikagyártók már nem csak a Canon és a Nikon termékeire teszik a voksukat, a vezetéknélküli kapcsolat lassan alapvető követelmény, mint ahogy a fotók GPS koordinátáinak rögzítése is.
A típusok szintjén zajló csaták teljes rendszerekké szélesedtek ki, melyekbe a műszaki fejlesztéseken túl (processzorok, optikák, az Android operációs rendszer megjelenése) beleértendők a kapcsolt szolgáltatások, mint a saját alkalmazásbolt, az online szolgáltatások (elsősorban képtárhely) és belső közösségi hálózat, ahol a márka rajongói egymásnak adnak tanácsot. Ha megveszünk egy terméket akkor súlyos előnyökről mondhatunk le, ha újabb vágyálmunkat már nem ugyanaz a cég állítja elő. A versenytárs szolgáltatásai nem feltétlenül működnek majd nálunk, ami mindenhol bevett technika a vásárlói lojalitás fenntartására, de ez a fényképezőgépeknél különösen igaz egy adott vázhoz csatolható objektívek körére.
A legjelentősebb fejlesztési trend manapság a kompakt méretű cserélhető objektíves gépek (MILC-ek) megjelenéséhez kötődik. Nem véletlen, hogy az SLR piac két legnagyobbja, a Nikon és a Canon utoljára lépett be a mai kor divatja, a tükör nélküli fényképezőgépek gyártói közé, hiszen ők veszthetik a legtöbbet a terjedésükkel. Hiába kisebbek, egyszerűbbek a tükörreflexes gépeknél, utóbbiakból származó nyereség jóval magasabb, mint a kompakt szegmensé. A piac létrehozói az Olympus és a Panasonic voltak, melyekhez gyorsan csatlakozott a Sony a NEX és a Samsung az NX vonallal, majd jött a Fujifilm Finepix X, a Pentax Q, és végül a Canon EOS M és a Nikon 1.
A Sonynak csak most sikerült az, amire már a Konica-Minolta fényképezőgép-üzletágának felvásárlása óta vágyott: megtörni a Canon és a Nikon dominanciáját. A NEX vonal már érettnek számít, a kiegészítők köre tágnak mondható. Az Olympus SLR téren szintén gyengének volt nevezhető, míg a Samsung és a Panasonic teljesen fel is adták ezeket a terveiket, azonban az új terület láttán kihasználva legnagyobb riválisaik lassúságát agresszívan nyomulni kezdtek. Mindegyik cég az SLR-ek terén évtizedeken át bevált üzleti modellt próbálja követni, ami azon alapul, ha az ember már vett egy-két drága objektívet biztosan nem vált át másik rendszerre.
A Canon a "Project1709"-tel próbálkozik, mely egy olyan weblapot takar ami sok forrásból egy helyre gyűjti össze fotóinkat, legyen az mobiltelefonnal készített vagy akár Facebookra feltöltött, ezzel változtatnának azon, hogy exponálás után eddig szinte teljesen megszűnt a a fotók későbbi sorsára vonatkozó szerepük. Persze sok dolog változatlan, például a digitális tükörreflexes fényképezőgépek ugyanúgy néznek ki, mint a filmes korszak hasonló termékei, és nyilván a fizikai törvényszerűségekre épülő dolgok, mint a fókusztávolság, a rekesz vagy a zársebesség ma is alapvetően befolyásolják a kész felvételeket. De ezeken kívül minden egyéb tényező megváltozhat, még a Canon vezető szerepe is megrendülhet - lásd a Kodak a közelmúltban történt villámgyörs összeomlását.
Meglepően nagy változások zajlanak a digitális fényképezőgépek piacán, próbálkozások tömkelege ismert, ami kockázatos is lehet a gyártók számára. A fotósok rengeteg lehetőség közül válogathatnak: az egyik gyártó az SLR-ek miniatürizálásában hisz, míg a másik extra minőséget ígérő extrém nagyméretű szenzorral próbálja meghódítani a pénztárcájukat. Az optikagyártók már nem csak a Canon és a Nikon termékeire teszik a voksukat, a vezetéknélküli kapcsolat lassan alapvető követelmény, mint ahogy a fotók GPS koordinátáinak rögzítése is.
A típusok szintjén zajló csaták teljes rendszerekké szélesedtek ki, melyekbe a műszaki fejlesztéseken túl (processzorok, optikák, az Android operációs rendszer megjelenése) beleértendők a kapcsolt szolgáltatások, mint a saját alkalmazásbolt, az online szolgáltatások (elsősorban képtárhely) és belső közösségi hálózat, ahol a márka rajongói egymásnak adnak tanácsot. Ha megveszünk egy terméket akkor súlyos előnyökről mondhatunk le, ha újabb vágyálmunkat már nem ugyanaz a cég állítja elő. A versenytárs szolgáltatásai nem feltétlenül működnek majd nálunk, ami mindenhol bevett technika a vásárlói lojalitás fenntartására, de ez a fényképezőgépeknél különösen igaz egy adott vázhoz csatolható objektívek körére.
A legjelentősebb fejlesztési trend manapság a kompakt méretű cserélhető objektíves gépek (MILC-ek) megjelenéséhez kötődik. Nem véletlen, hogy az SLR piac két legnagyobbja, a Nikon és a Canon utoljára lépett be a mai kor divatja, a tükör nélküli fényképezőgépek gyártói közé, hiszen ők veszthetik a legtöbbet a terjedésükkel. Hiába kisebbek, egyszerűbbek a tükörreflexes gépeknél, utóbbiakból származó nyereség jóval magasabb, mint a kompakt szegmensé. A piac létrehozói az Olympus és a Panasonic voltak, melyekhez gyorsan csatlakozott a Sony a NEX és a Samsung az NX vonallal, majd jött a Fujifilm Finepix X, a Pentax Q, és végül a Canon EOS M és a Nikon 1.
A Sonynak csak most sikerült az, amire már a Konica-Minolta fényképezőgép-üzletágának felvásárlása óta vágyott: megtörni a Canon és a Nikon dominanciáját. A NEX vonal már érettnek számít, a kiegészítők köre tágnak mondható. Az Olympus SLR téren szintén gyengének volt nevezhető, míg a Samsung és a Panasonic teljesen fel is adták ezeket a terveiket, azonban az új terület láttán kihasználva legnagyobb riválisaik lassúságát agresszívan nyomulni kezdtek. Mindegyik cég az SLR-ek terén évtizedeken át bevált üzleti modellt próbálja követni, ami azon alapul, ha az ember már vett egy-két drága objektívet biztosan nem vált át másik rendszerre.
A Canon a "Project1709"-tel próbálkozik, mely egy olyan weblapot takar ami sok forrásból egy helyre gyűjti össze fotóinkat, legyen az mobiltelefonnal készített vagy akár Facebookra feltöltött, ezzel változtatnának azon, hogy exponálás után eddig szinte teljesen megszűnt a a fotók későbbi sorsára vonatkozó szerepük. Persze sok dolog változatlan, például a digitális tükörreflexes fényképezőgépek ugyanúgy néznek ki, mint a filmes korszak hasonló termékei, és nyilván a fizikai törvényszerűségekre épülő dolgok, mint a fókusztávolság, a rekesz vagy a zársebesség ma is alapvetően befolyásolják a kész felvételeket. De ezeken kívül minden egyéb tényező megváltozhat, még a Canon vezető szerepe is megrendülhet - lásd a Kodak a közelmúltban történt villámgyörs összeomlását.