Szekeres Viktor
Looper - A jövő gyilkosa
Hollywood egyik legjobb író-rendezője időutazós scifit készített Bruce Willisszel, amitől a nézők el vannak ájulva. Tényleg klasszikus született?
Hogy tetszett a Looper - A jövő gyilkosa?
Rian Johnson ritkán készít filmet, azok azonban nagyot szólnak. Legalábbis a műfaj kedvelői között, hiszen hiába volt zseniális noir a 2005-ös Beépülve (Brick), nem tudta mindenki értékelni. Mint ahogy a 2008-as Szélhámos fivérek sem lett közönségkedvenc, pedig pár éve mi is megírtuk, hogy miért volt abban az évben kevesebb élvezetesebb film a Bloom-testvérek történeténél. (Aki otthon akar lenni a teljes Johnson-életműben, az a YouTube-on megnézheti a rendező középiskolás próbálkozását, az Evil Demon Golfball From Hellt.)
A rendező harmadik alkotása, melyet íróként is jegyez, a Looper - A jövő gyilkosa, amit itthon világpremier keretében láthatunk. A film meglehetősen ambiciózus vállalkozás. 2044-ben játszódik, egy olyan korban, amikor még nem létezik az időutazás, azonban 30 évvel később már igen - olyannyira, hogy már be is tiltották. Éppen ezért a maffia arra használja a metódust, hogy kivégezni kívánt embereket küldenek vissza a múltba, ahol ún. looperek várnak rájuk, hogy kivégezhessék őket.
A jövőben ugyanis olyan fejlettek az eszközök, hogy bármilyen holttestet meg lehetne találni, ráadásul olyannyira fél a maffia, hogy a nyomaikat eltüntetendő, időről-időre a looperekkel is végeznek: visszaküldik jövőbeli énjüket kivégzésre, s a looper minderre csak a lövés után döbben rá. Viszont onnantól kezdve kezdődhet a gondmentes élet 30 éven keresztül. Hősünk, Joe, egy ilyen looper. Bérgyilkos, tervezgeti a jövőjét, de egyszer csak ő is megkapja az alteregóját, hogy kivégezze.
Mindez úgy hangzik, mintha az egész történetet ismertettük volna, pedig ez tényleg csak a felütése a sztorinak, innen szépen elkezd fejlődni és olyan pontra ér el, amire nem is gondolna az ember. (Már persze, ha nem fújja kívülről az előzetest, mert különben a film első felének megdöbbentő pillanatai nem lesznek annyira hatásosak, mint lehetnének.) Ráadásul közel sem csak arról szól a film, hogy Joseph Gordon-Levitt üldözi Bruce Willist, hiszen a tét sokkal nagyobb.
A Looper - A jövő gyilkosa már az első másodpercekben bemutatkozik, megismerhetjük azt az egyszerre kegyetlen és fényűző világot, melyben a magukat brutális kivégzésekből eltartó looperek élnek. Ez talán a nagy erőssége a filmnek, a 2044-es világnak a felvázolása, melyre minimális ideje van a rendezőnek, mégis sikerül úgy, hogy az embert az első pillanatban magába szippantsa. Arról nem is beszélve, hogy az alacsony költségvetésből (30 millió dollár) még valamennyire be kellett mutatni a 2070-es éveket is.
A film meglehetősen sokat akar markolni annak ellenére, hogy a rendező tudja, képtelen egyszerre mindent magas szinten megvalósítani. Azonban az, hogy tele van apróságokkal, fantáziadús megoldásokkal, rettenetesen élvezhetővé teszi a végeredményt, s eléri, hogy bízzunk Johnsonban, ne kérdőjelezzük meg döntéseit és magyarázatait. Maga az időutazás kérdése, a morális problémák nem feltétlenül újszerűek, s aki előbbin fennakad, az valószínűleg minden időutazós filmnél így tesz.
A Looper - A jövő gyilkosa frankó film lett. Nem kerül be a legjobbaknak fenntartott panteonban, de minden szinten élvezetes volt, köszönhetően annak, hogy a rendező nem csapta össze, hanem valóban a néző szolgálatába állította a filmjét, amely magas szinten szórakoztat. És egy kicsit el is borzaszt minket azzal, hogy mégiscsak egy brutális gyilkost ad el nekünk főhősként.
A rendező harmadik alkotása, melyet íróként is jegyez, a Looper - A jövő gyilkosa, amit itthon világpremier keretében láthatunk. A film meglehetősen ambiciózus vállalkozás. 2044-ben játszódik, egy olyan korban, amikor még nem létezik az időutazás, azonban 30 évvel később már igen - olyannyira, hogy már be is tiltották. Éppen ezért a maffia arra használja a metódust, hogy kivégezni kívánt embereket küldenek vissza a múltba, ahol ún. looperek várnak rájuk, hogy kivégezhessék őket.
A jövőben ugyanis olyan fejlettek az eszközök, hogy bármilyen holttestet meg lehetne találni, ráadásul olyannyira fél a maffia, hogy a nyomaikat eltüntetendő, időről-időre a looperekkel is végeznek: visszaküldik jövőbeli énjüket kivégzésre, s a looper minderre csak a lövés után döbben rá. Viszont onnantól kezdve kezdődhet a gondmentes élet 30 éven keresztül. Hősünk, Joe, egy ilyen looper. Bérgyilkos, tervezgeti a jövőjét, de egyszer csak ő is megkapja az alteregóját, hogy kivégezze.
Mindez úgy hangzik, mintha az egész történetet ismertettük volna, pedig ez tényleg csak a felütése a sztorinak, innen szépen elkezd fejlődni és olyan pontra ér el, amire nem is gondolna az ember. (Már persze, ha nem fújja kívülről az előzetest, mert különben a film első felének megdöbbentő pillanatai nem lesznek annyira hatásosak, mint lehetnének.) Ráadásul közel sem csak arról szól a film, hogy Joseph Gordon-Levitt üldözi Bruce Willist, hiszen a tét sokkal nagyobb.
A Looper - A jövő gyilkosa már az első másodpercekben bemutatkozik, megismerhetjük azt az egyszerre kegyetlen és fényűző világot, melyben a magukat brutális kivégzésekből eltartó looperek élnek. Ez talán a nagy erőssége a filmnek, a 2044-es világnak a felvázolása, melyre minimális ideje van a rendezőnek, mégis sikerül úgy, hogy az embert az első pillanatban magába szippantsa. Arról nem is beszélve, hogy az alacsony költségvetésből (30 millió dollár) még valamennyire be kellett mutatni a 2070-es éveket is.
A film meglehetősen sokat akar markolni annak ellenére, hogy a rendező tudja, képtelen egyszerre mindent magas szinten megvalósítani. Azonban az, hogy tele van apróságokkal, fantáziadús megoldásokkal, rettenetesen élvezhetővé teszi a végeredményt, s eléri, hogy bízzunk Johnsonban, ne kérdőjelezzük meg döntéseit és magyarázatait. Maga az időutazás kérdése, a morális problémák nem feltétlenül újszerűek, s aki előbbin fennakad, az valószínűleg minden időutazós filmnél így tesz.
A Looper - A jövő gyilkosa frankó film lett. Nem kerül be a legjobbaknak fenntartott panteonban, de minden szinten élvezetes volt, köszönhetően annak, hogy a rendező nem csapta össze, hanem valóban a néző szolgálatába állította a filmjét, amely magas szinten szórakoztat. És egy kicsit el is borzaszt minket azzal, hogy mégiscsak egy brutális gyilkost ad el nekünk főhősként.
|
Looper - A jövő gyilkosa (Looper)
színes, feliratos, amerikai sci-fi akciófilm, 118 perc, 2012 16 éven aluliak számára a megtekintése nem ajánlott rendező: Rian Johnson forgatókönyvíró: Rian Johnson zeneszerző: Nathan Johnson operatőr: Steve Yedlin producer: Ram Bergman, James D. Stern szereplők: Joseph Gordon-Levitt (fiatal Joe) Bruce Willis (idős Joe) Emily Blunt (Sara) Piper Perabo (Suzie) Paul Dano (Seth) Garret Dillahunt (Jesse) Jeff Daniels (Abe) |
