Navi Radjou amerikai jövőkutató úgy véli, hogy a következő években a globális problémák miatt előtérbe kerülhetnek a hatékonyabb eszközök.

A szakember szerint az államadósságok folyamatos növekedése, a lakosság öregedése és a nyersanyaghiány arra kényszerítheti az emberiséget, hogy a jelenleginél egyszerűbb, olcsóbb és hatékonyabb termékeket állítson elő. Ezek megalkotásának módját a szegény országokban sajátítják el a multinacionális cégek. A jövőbeli fejlesztések fő mottója alighanem az lesz, hogy hozzunk ki minél több dolgot minél kevesebb munkából és alapanyagból. Vagyis véget érhet az a korszak, amikor a mobiltelefon-gyártók havonta vagy negyedévente adnak ki új készülékeket és próbálják vásárlásra csábítani a felhasználókat.

Radjou és két kollégája, Jaideep Prabhu és Simone Ahuja által írt Jugaad Innovation című könyv - a jugaad kifejezés a hindi nyelvben a találékonyságot jelöli - szerint a szegény országokban a nyersanyag- és a pénzhiány rákényszeríti az embereket arra, hogy találékonyak legyenek és ezeket a tényezőket ne a gazdaság növekedés akadályaiként, hanem innovációs motorként fogják fel. A nyugati óriáscégek a jövőben csak akkor lehetnek sikeresek, ha szintén ezt a koncepciót fogják követni. Mindez azt jelenti, hogy minimális erőforrások és pénz felhasználásával alkotnak majd meg olyan tartós termékeket, amiket könnyen lehet kezelni, technikai értelemben egyszerűek, megbízhatók és olcsón gyárthatók lesznek.

A Siemens már támogatja az elképzelést. Peter Löscher, a vállalat vezetője szerint nem arról van szó, hogy a csúcstechnikás megoldások helyett a jövőben megbízhatatlan és rossz minőségű készülékeket kell gyártani, hanem újra kell tervezni az egyes árucikkeket. Jó példa erre a cég bébik számára kifejlesztett új szívritmus-ellenőrzője. A kis méretű doboz nem ultrahangot, hanem mikrofonokat használ. Míg az ultrahangos megoldás 4000-6000 dollárba került, addig a mikrofonos változat ennek az összegnek a töredékéért megvásárolható.

"A fejlődő országokban működő társaságoktól megtanulhatjuk, hogy miként lehet a kevesebb nyersanyagból többet kihozni. Az ottani vállalkozások ugyanis naponta szembesülnek a nyersanyaghiánnyal, ami pénzügyi okokra vagy a hiányos infrastruktúrára vezethető vissza. Éppen ezért az ottani emberek nagyon találékonyak lettek és minimális költségvetésből kell megvalósítaniuk különböző termékeket, és ggyakran ezzel párhuzamosan még innovatív üzleti modelleket is ki kell dolgozniuk. A szükség találékonnyá teszi az embereket, akik nem hajlandók beletörődni abba, hogy valamit azért nem valósíthatnak meg, mert nincs hozzá pénzük vagy nyersanyaguk. Olyan dolgokat hozhatnak létre, amelyek valóban megoldást jelenthetnek a különböző problémákra. A nyugati világban, különösen a Szilícium-völgyben gyakori, hogy megalkotnak egy terméket, majd utána keresnek neki piacot, s erre célra hatalmas mennyiségű pénzt áldoznak fel. Ezt a luxust egy indiai vagy brazíliai vállalkozó egész egyszerűen nem engedheti meg magának" - jelentette ki Navi Radjou.


A világ legolcsóbb autója
A jövőkutató közölte: mindez érzékenyen érinti a nyugati felhasználókat és cégeket. Nyugat-Európa és az Egyesült Államok egyre magasabb adósságokkal küzd és hamarosan egy új korszak kezdődhet. A nyersanyagok és az energia egyre drágább lesz, ezért a kormányok és az emberek rákényszerülnek majd a takarékoskodásra. A kialakult helyzet nyomást fog gyakorolni az üzleti szférára is, amely kénytelen lesznek csökkenteni költségeit és takarékoskodni a rendelkezésére álló nyersanyagokkal. Ugyanakkor a vásárlókat nem lehet majd rossz minőségű másolatokkal átverni, vagyis olcsó, de minőségi termékeket kell piacra dobni. Ez lesz az igazi kihívás: kreatív mérnökök segítségével és elfogadható költségek mellett versenyképes készülékeket kell majd kifejleszteni.

"Ebben a folyamatban úttörő szerepet játszik a Renault, a Danone, a PepsiCo, a Procter & Gamble, a SAP és a Siemens. Az új korszakban a vállalatok nem csökkenthetik a fejlesztési költségvetésüket, mert ezzel a koncepcióval gyorsan megbuknának. Gyorsan kiderülne, ha rossz minőségű termékekkel jelentkeznének. Viszont lesznek érdekes kérdések: mi tekinthető megfelelő minőségnek? Az, ha egy eszközbe minél több funkciót integrálunk vagy az, ha csak kevés funkciója van, de azok tökéletesen kihasználhatók? Néha a kevesebb több; jó példa erre Steve Jobs, aki mindig a tökéletességre törekedett. Arról is ismertté vált, hogy kész volt lemondani a művészi dolgokról, ha ezáltal a termék egyszerűbb lett. Az az ötlete, hogy 99 centért árulhatók a zeneszámok, megváltoztatta az online zenei kereskedelmet" - szögezte le végül az amerikai szakember, aki szerint Jobs megértette ezt a változó innovációt.