Hunter

Bepillanthatunk valaha az első kínai császár sírjába?

Kína középső részén, egy hegy gyomrában, mérgező higany folyammal körülvéve, immár több mint két évezrede pihen egy uralkodó. Az érintetlen sír Kína első császárának, Csin Si Huang-tinak a titkait rejti, aki i.e. 210. szeptember 10-én halt meg, azután, hogy elsőként sikerült egységbe kovácsolnia hat egymással háborúban álló nemzetet, megalkotva a kínai birodalmat.

A sírkamra számos történelmi rejtélyre választ adhat, az azonban, hogy a modern ember valaha bepillanthat-e ennek a mauzóleumnak a belsejébe, nem csak a kínai kormányon, hanem a tudományon is múlik. "Senki sem járt még a hegyben, ahová a császárt eltemették" - mondta Kristin Romey archeológus, a New York-i agyagkatona kiállítás kurátora. "Ez részben az ősök iránti tiszteletnek köszönhető, de azt is felismerték, hogy jelenleg senki nem rendelkezik olyan technikával a világon, amivel megfelelően be lehet hatolni és feltárni"

Csin Si Huang-ti i.e. 259-ben született Csin király elsőszülött fiaként, a hat független kínai királyság egyikének trónörököseként. A királyságok akkor már több mint 200 éve hadban álltak egymással, azonban a haderők és a stratégiák okos kombinálásával, valamint a természeti katasztrófáknak köszönhetően mindannyian behódoltak Csin Si-nek, aki immár nem csupán királyi, de császári (Huang-ti) rangra emeltette magát - elsőként Kínában.

A tudósok mind a mai napig vitatkoznak azon, hogy mi tette lehetővé a Csin uralkodónak elérni azt, ami korábban senkinek sem sikerült. Halála után Csin Si Huang-tit a Kínában valaha megtervezett legterjedelmesebb sírba temették, egy szerteágazó, városnyi barlangrendszerbe, amit mindennel elláttak, amire a császárnak a túlvilágon szüksége lehet. Az ősi kínaiak - sok más kultúrával együtt - hitték, hogy a személlyel eltemetett tárgyak, sőt még az emberek is elkísérik és szolgálják a túlvilágon. Ahelyett, hogy katonákat, ágyasokat, hivatalnokokat és szolgákat temettetett volna maga mellé a Csin császár kitalált egy alternatívát: alattvalóinak agyagból készült másaikat helyeztette el a hatalmas nekropoliszban.

1974-ben földművesek egy csoportja kutakat ásott a kínai Xi'an közelében, amikor belebotlottak minden idők egyik legmegdöbbentőbb régészeti felfedezésébe. Az általuk kiásott életnagyságú agyagkatona, csupán csak egy volt a többezres hadseregből, melyek mindegyike teljesen egyedi, mind az öltözéket, mind a hajviseletet, mind az arcvonásokat tekintve. Közel négy évtizede folynak az ásatások, eddig közel 2000 agyagkatonát hoztak felszínre, a szakértők becslése szerint azonban összesen több mint 8000 lehet belőlük. "Még évszázadokig fognak ásni" - mondta Romey.


A tudósoknak azonban még nem sikerült elérniük a központi sírt, ami Csin Si Huang-ti testét rejti. "Igazán bölcsen cselekszik a kínai kormány" - nyilatkozott Romey a LiveScience-nek. "Amikor bementünk Tutanhamon sírjába, gondoljunk csak bele abba a rengeteg információba, ami elveszett az 1930-as évek ásatási technikái miatt. Annyi részlet van, amit megismerhettünk volna, akkoriban azonban nem rendelkeztünk olyan technikákkal, mint ma. Annak ellenére, hogy most azt gondoljuk, kiváló ásatási technikákkal dolgozunk, ki tudja, hogy egy évszázad múlva, amikor felnyitjuk ezt a sírt, hogyan vélekedünk majd?"

A döntés, hogy mikor tárják fel a sírt, a kínai kormány kezében van, amit valószínűleg jelentősen befolyásol majd a műszaki fejlődés üteme is. "A régészeti konzervációs technikákban minden év új fejlesztéseket hoz" - magyarázta Romey. "Amikor elkezdtük a katonák ásatásait a 70-es években, abban a pillanatban, hogy levegő és napfény érte őket, a pigmentek leváltak róluk. Ma már egy új technikával dolgozunk, ami megóvja a festéket"

Talán, ha a tudomány eleget fejlődik, az ásatás sem okoz súlyos károkat a temetkezési helyben, és végre felnyithatják a sírt. "Nem lennék meglepve, ha előbb vagy utóbb valamilyen robottal vizuális felmérést végeznének" - tette hozzá Romey, aki szerint a leletek megóvásának fényében is nagyon nehéz leküzdeni az ösztönös kíváncsiságot.


A császár egy valódi földalatti birodalmat hozatott létre egy palotával, amit az égboltot utánzó mennyezet tesz teljessé, melyen a csillagokat gyöngyök testesítik meg. Az agyag ágyasokkal teli kamrákat a mai napig nem sikerült felfedezni, pedig a szakértők szerint ezek is ott vannak valahol a komplexumban. Az ősi feljegyzések szerint higanyfolyó veszi körül Csin Si Huang-ti sírját, ami az ősi kínaiak szerint halhatatlanságot ad. "Ez kissé ironikus" - mondta Romey, utalva a császár higanymérgezésére. "Valószínűleg pont ettől halt meg, a higany belélegzésétől. Azért vitte magával a higanypirulákat, mert örökké akart élni, de azok megölték 49 éves korában"

A higanyárok egy újabb ok, amiért a régészek még mindig várnak a sír feltárásával, a környező talajminták ugyanis rendkívül magas higanyszennyezési szinteket mutatnak. A régészeknek és a történészeknek mindig mérlegelniük kell, hogy tudásszomjuk mekkora kárt okozhat az adott leletben. "A régészet összességében egy destruktív tudomány" - ismerte el Romey. "Meg kell semmisíteni dolgokat, hogy megismerjük"

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • kukacos #23
    Valószínűbb, hogy rákos volt, és a kemoterápiát takargatta a fogyasztószer sztorijával.
  • kisemlős #22
    Szerinted, ha tudnád, hol fekszik a császár nem tárták volna fel?!
    Fogadni mernék, azt sem tudják, hogy a katonák háttal állnak a császárnak vagy felé néznek... :-(((
  • errorista #21
    tyű, nem könnyű ezen eligazodni. annyit silabizáltam, az élveszületettből 0.5% halt meg 1 éves kora előtt. halvaszületést nem találtam.
  • SanMaster #20
    Bakker, nyissák már ki ezek a buhher kínaiak Biztos mindenféle csoda lesz ott, nagyon furmányosak voltak ezek a kicsi sárga emberek

    Lesz ott szerintem uffooo is
  • hungi #19
    jah, csak akkoriban ha már tudott járni valaki mehetett ki a földekre dolgozni, vagyis kb 10-15 évvel korábban kezdte szegény csórikám mint mi...
  • vumbi #18
    En ertem, miert nekem irtad? Az 50 feletti ketkezi munkasok nagy resze ma is roncs. De ez mellek szal, egyetertek veled amit irtal, es ezt akartam en is megfogalmazni a hozzaszolasimben.
    Amugy a statisztikai adatokhoz van linked? a KSH oldal nekem remenytelennek tunik
  • teddybear #17
    Statisztikai hivatal
  • errorista #16
    ,, Ez mos körülbelül 0.9% "

    ezt honnan?
  • teddybear #15
    "ez igy van. rengeteg csecsemo, kigyerek, valamint fiatal ember halt meg ooroklott okokbol, aki tul elte a 25. evet az valoszinuleg megelte az 50 - 60- t is. "

    A magyar gyermekhalandósági statisztika nem igazán régóta van vezetve, csak 1880-tól vannak adatok. Ekkortól van a születési és halálozási anyakönyv, előtte a parókiák vezették az ilyesmit, ha egyáltalán volt, és megmaradt valamilyen nyilvántartásuk.

    1880-ban az újszülöttek kb. 20%-a halt meg első szülinapjuk előtt. Ez mos körülbelül 0.9%, ami még mindig elég magas, az EU-ban ez a sorban utolsók közé sorol minket.

    Ami pedig a 60 éves kort illeti, Horthy-korszakkal bezárólag a népességnek csak max. 10%-a élt idáig. Most ezt a kort a népesség felénél is többen élik meg.

    Ami meg a 80 évnél is idősebb korúakat illeti, az 1837-es első népszámlálási adatok szerint ezt a kort Nagy-Magyarország kb. 18,3 millió lakosából nem egészen 20 ezer fő élte meg.

    De jobb ha megérted, a 45-50 éves korú emberek a II. VH. előtt gyakorlatilag már fizikailag roncsok voltak. A bődületesen sok és nehéz munka, a pocsék, vagy hiányzó orvosi ellátás, a különböző baleseti sérülések, a krónikus betegségek szűrésének hiánya gyorsan aláásta az átlagemberek fizikumát. A hosszabb életre inkább csak a felsőbb osztályok tagjainak volt inkább esélyük.
  • teddybear #14
    Ha véletlenül higanyt nyelsz, az nem fogod kibrunyálni. A fémhigany nagyon súlyos, átszakítja a bélfalakat, és az így kialakuló hasüregi szepszis visz el. Mondjuk ráadásul igen fájdalmas is.