MTI
Obádovics Gyula a matematikatanításról
Nemzedékek tanultak matematikát az általa írt tankönyvekből, tanári pályafutása átfogja a 20. század második felét. És még ma, 85-ön túl is aktív.
Délelőttjeit balatonszárszói otthonában a számítógép előtt tölti, felkérték ugyanis a bolognai rendszerű alapképzés matematika tankönyveinek megírására; jelenleg a harmadik köteten dolgozik. A délutánok és az esték már a kertészkedés, a horgászat és a bor meghitt pillanatai. Talán ennek a kiegyensúlyozott életvitelnek köszönhető derűje, bár saját elmondása szerint sorsának ez az alapmotívuma már akkor eldőlt, amikor születése után a bába egyből kivitte a napfényre, és azt mondta: ilyen legyen a te életed is! Obádovics J. Gyulával beszélgettünk.
Mit tart szépnek a matematikában, ha ezt meg lehet egyáltalán fogalmazni?
- A felépítését. Ha egy állítást kimondok, azt be kell bizonyítanom, és ha ezt megteszem, akkor a világon bárhol, bárki eljuthat ugyanarra az eredményre. Ezzel semmilyen más tudomány nincs így. Más tudományok kutatóinak sokszor eszükbe se jut, hogy az állításaikat be kéne bizonyítani. Gondoljunk például a gazdaságra vonatkozó állításokra, akár Magyarországon. A matematikában nem lehet mellébeszélni. Vannak ugyan sejtések, de ezekről elismerik, hogy csak sejtések. Sok ilyen sejtést évszázadokon át nem tudtak bizonyítani. Egy másik dolog, ami a szépségét adja, hogy a megoldások gyakran egy pillanat alatt születnek meg: akár egy séta közben, vagy hajnalban is beugorhat egy bizonyítás hiányzó láncszeme.
Ön elsősorban tanította a matematikát, ebben szerzett hatalmas tapasztalatot az évtizedek alatt. Mi tesz egy jó matematikatanárt?
- Minden tanárnál az a legfontosabb, hogy igazi pedagógiai lelkületű, tiszta szívű ember legyen, különben nem tudja átadni az ismeretanyagot. A tanárnak el kell érnie, hogy a diákok alaposan megértsék az elmondottakat, már az előadáson. Ezért írtam olyan könyveket, amelyekben úgy szerepel az anyag, ahogy elmondtam az órán.
Később Ön - a tanítás mellett - inkább az alkalmazott matematika irányába mozdult el.
- Igen, Miskolcon tanítottam sokáig mérnökhallgatókat. A műszaki matematikát a hagyományoktól eltérően oktattam, igyekeztem minél megfoghatóbban magyarázni, nagyon sok alkalmazással. Kidolgoztam egy numerikus módszerekről szóló tárgyat, amely rövidesen kötelező lett. Ez újdonság volt akkoriban. Az elméleti matematikusok sokszor "izzadtságszagúnak" nevezték az alkalmazásokat, de a mérnököknek azok kellenek. Annak idején kezdetben kézzel hajtható kurblis számológépekkel dolgoztunk, később három számítógépet sikerült telepíteni Miskolcra. Nagyon jó kapcsolatban voltam a diákokkal. Mindmáig nem múlik el év, hogy ne hívna el egy régi évfolyam a találkozójára. Idén például az 50 éves aranydiplomások hívtak meg.
Merre halad ma a matematikatanítás? Az informatika fejlődése mennyire alakítja át a követelményeket? Felmerülhet például, van-e még egyáltalán értelme tanítani a papíron való számolást?
- Nagyon fontos, hogy meg tudjuk becsülni egy számítás eredményét, különben előfordulhat, hogy óvatlanul elfogadunk egy nagyságrendileg hibás értéket, amit a gép kiad. Ezért valamennyire fejben is tudni kell számolni. Persze biztos, hogy a matematikát ma nem úgy kell tanítani, ahogyan klasszikus formában ismert volt. A matematika ugyanis, bármennyire furcsán hangzik is, változik és fejlődik. Egy sereg definíciót másképpen lehet megfogalmazni, a tételeket másképp lehet kimondani, új példákat lehet találni. Természetesen a tartalomnak mindeközben igaznak kell maradnia.
Mennyire követi a mai számítástechnika fejlődését? Azt látom, hogy a Facebookon fönt van, és kommentel is.
- Elméleti szinten követem a fejleményeket, de alkotó módon már nem tudnék bekapcsolódni a kutatásokba. Tulajdonképpen ma már én is csak otthoni eszközként használom a számítógépet. Nagyon jó matematikai programcsomagok vannak, és regényt is jól lehet írni a gépen. Ha például szükségem van egy cikkre vagy könyvre egy washingtoni könyvtárból, rá tudok keresni, és elérem. Persze adott esetben fizetni kell érte.
Mi a véleménye arról az internetet, különösen a közösségi portálokat érő gyakori kritikáról, amely szerint túlzott használatuk a személyes kapcsolatok rovására mehet, és elvonhatja az embert a természettől, a mozgástól?
- Nos, az biztos, hogy az internet használatához kellő önfegyelem kell, ez pedig nevelés kérdése. Látom az unokáimat, ahogyan reggeltől estig a gép előtt ülnek, sokszor anélkül, hogy felkelnének. Ha az embernek nincs megfelelő életritmusa, akkor káros lehet. Másrészt pedig gyakran előfordul, hogy elolvasunk valamiről egy egyszerű, összefoglaló szöveget az interneten, és azt hisszük, hogy ezzel már meg is ismertük a témát. De a neten található szövegek közül sok felületes, sőt tapasztalatom szerint sokszor hamis információkat is tartalmaz. Nagyon fontos, hogy egy-egy témakört mélyebben is megismerjünk, ne csak felületesen.
Vejével, Érsek Nándorral a Scolar Kiadó társalapítója volt 1994-ben. Hogyan jött a kiadóalapítás ötlete? Részt vesz még aktívan a kiadó munkájában?
- Matematika című könyvemet a Műszaki kiadó 13 kiadásban jelentette meg. Idővel teljesen át akartam dolgozni, mivel közben sok reformot bevezettek a matematikában. A Scolarral ezt az átdolgozott 13. kiadást jelentettük meg először, kölcsönpénzből. Akkora hiány volt már ekkor a műből, hogy két-három hónap alatt elkapkodták, így a kölcsönt nagyon gyorsan vissza tudtuk fizetni. Szóval így indul a történet. Tavaly már körülbelül nyolcvan címet adott ki a Scolar, a könyvem pedig már a 19. kiadását éli. Jó darabig részt vettem a kiadó munkájában, de most már nem vagyok aktív. Azért a kiadott könyveket elolvasom és elmondom a véleményemet.
Mivel telnek mindennapjai Balatonszárszón? Dolgozik még valamin?
- Délelőttönként matematikával foglalkozom, most éppen a bolognai rendszerű képzéshez írok matematika tankönyvet. Igyekszem minél egyszerűbben írni, nagyon sok példával. Precíz definíciók és tételkimondás, bizonyítás, majd szemléltetés és részletes példák követik egymást. Az első kötet karácsonyra megjelent, a második szerkesztés alatt áll, a harmadikat pedig most írom. Délutánonként többnyire kertészkedem: 170 tőke szőlőt gondozok, amiből évi 230-300 liter bor is készül. Van, hogy kimegyek horgászni, vagy épp verset, regényt írok.
Délelőttjeit balatonszárszói otthonában a számítógép előtt tölti, felkérték ugyanis a bolognai rendszerű alapképzés matematika tankönyveinek megírására; jelenleg a harmadik köteten dolgozik. A délutánok és az esték már a kertészkedés, a horgászat és a bor meghitt pillanatai. Talán ennek a kiegyensúlyozott életvitelnek köszönhető derűje, bár saját elmondása szerint sorsának ez az alapmotívuma már akkor eldőlt, amikor születése után a bába egyből kivitte a napfényre, és azt mondta: ilyen legyen a te életed is! Obádovics J. Gyulával beszélgettünk.
Mit tart szépnek a matematikában, ha ezt meg lehet egyáltalán fogalmazni?
- A felépítését. Ha egy állítást kimondok, azt be kell bizonyítanom, és ha ezt megteszem, akkor a világon bárhol, bárki eljuthat ugyanarra az eredményre. Ezzel semmilyen más tudomány nincs így. Más tudományok kutatóinak sokszor eszükbe se jut, hogy az állításaikat be kéne bizonyítani. Gondoljunk például a gazdaságra vonatkozó állításokra, akár Magyarországon. A matematikában nem lehet mellébeszélni. Vannak ugyan sejtések, de ezekről elismerik, hogy csak sejtések. Sok ilyen sejtést évszázadokon át nem tudtak bizonyítani. Egy másik dolog, ami a szépségét adja, hogy a megoldások gyakran egy pillanat alatt születnek meg: akár egy séta közben, vagy hajnalban is beugorhat egy bizonyítás hiányzó láncszeme.
Ön elsősorban tanította a matematikát, ebben szerzett hatalmas tapasztalatot az évtizedek alatt. Mi tesz egy jó matematikatanárt?
- Minden tanárnál az a legfontosabb, hogy igazi pedagógiai lelkületű, tiszta szívű ember legyen, különben nem tudja átadni az ismeretanyagot. A tanárnak el kell érnie, hogy a diákok alaposan megértsék az elmondottakat, már az előadáson. Ezért írtam olyan könyveket, amelyekben úgy szerepel az anyag, ahogy elmondtam az órán.
Később Ön - a tanítás mellett - inkább az alkalmazott matematika irányába mozdult el.
- Igen, Miskolcon tanítottam sokáig mérnökhallgatókat. A műszaki matematikát a hagyományoktól eltérően oktattam, igyekeztem minél megfoghatóbban magyarázni, nagyon sok alkalmazással. Kidolgoztam egy numerikus módszerekről szóló tárgyat, amely rövidesen kötelező lett. Ez újdonság volt akkoriban. Az elméleti matematikusok sokszor "izzadtságszagúnak" nevezték az alkalmazásokat, de a mérnököknek azok kellenek. Annak idején kezdetben kézzel hajtható kurblis számológépekkel dolgoztunk, később három számítógépet sikerült telepíteni Miskolcra. Nagyon jó kapcsolatban voltam a diákokkal. Mindmáig nem múlik el év, hogy ne hívna el egy régi évfolyam a találkozójára. Idén például az 50 éves aranydiplomások hívtak meg.
Merre halad ma a matematikatanítás? Az informatika fejlődése mennyire alakítja át a követelményeket? Felmerülhet például, van-e még egyáltalán értelme tanítani a papíron való számolást?
- Nagyon fontos, hogy meg tudjuk becsülni egy számítás eredményét, különben előfordulhat, hogy óvatlanul elfogadunk egy nagyságrendileg hibás értéket, amit a gép kiad. Ezért valamennyire fejben is tudni kell számolni. Persze biztos, hogy a matematikát ma nem úgy kell tanítani, ahogyan klasszikus formában ismert volt. A matematika ugyanis, bármennyire furcsán hangzik is, változik és fejlődik. Egy sereg definíciót másképpen lehet megfogalmazni, a tételeket másképp lehet kimondani, új példákat lehet találni. Természetesen a tartalomnak mindeközben igaznak kell maradnia.
Mennyire követi a mai számítástechnika fejlődését? Azt látom, hogy a Facebookon fönt van, és kommentel is.
- Elméleti szinten követem a fejleményeket, de alkotó módon már nem tudnék bekapcsolódni a kutatásokba. Tulajdonképpen ma már én is csak otthoni eszközként használom a számítógépet. Nagyon jó matematikai programcsomagok vannak, és regényt is jól lehet írni a gépen. Ha például szükségem van egy cikkre vagy könyvre egy washingtoni könyvtárból, rá tudok keresni, és elérem. Persze adott esetben fizetni kell érte.
Mi a véleménye arról az internetet, különösen a közösségi portálokat érő gyakori kritikáról, amely szerint túlzott használatuk a személyes kapcsolatok rovására mehet, és elvonhatja az embert a természettől, a mozgástól?
- Nos, az biztos, hogy az internet használatához kellő önfegyelem kell, ez pedig nevelés kérdése. Látom az unokáimat, ahogyan reggeltől estig a gép előtt ülnek, sokszor anélkül, hogy felkelnének. Ha az embernek nincs megfelelő életritmusa, akkor káros lehet. Másrészt pedig gyakran előfordul, hogy elolvasunk valamiről egy egyszerű, összefoglaló szöveget az interneten, és azt hisszük, hogy ezzel már meg is ismertük a témát. De a neten található szövegek közül sok felületes, sőt tapasztalatom szerint sokszor hamis információkat is tartalmaz. Nagyon fontos, hogy egy-egy témakört mélyebben is megismerjünk, ne csak felületesen.
Vejével, Érsek Nándorral a Scolar Kiadó társalapítója volt 1994-ben. Hogyan jött a kiadóalapítás ötlete? Részt vesz még aktívan a kiadó munkájában?
- Matematika című könyvemet a Műszaki kiadó 13 kiadásban jelentette meg. Idővel teljesen át akartam dolgozni, mivel közben sok reformot bevezettek a matematikában. A Scolarral ezt az átdolgozott 13. kiadást jelentettük meg először, kölcsönpénzből. Akkora hiány volt már ekkor a műből, hogy két-három hónap alatt elkapkodták, így a kölcsönt nagyon gyorsan vissza tudtuk fizetni. Szóval így indul a történet. Tavaly már körülbelül nyolcvan címet adott ki a Scolar, a könyvem pedig már a 19. kiadását éli. Jó darabig részt vettem a kiadó munkájában, de most már nem vagyok aktív. Azért a kiadott könyveket elolvasom és elmondom a véleményemet.
Mivel telnek mindennapjai Balatonszárszón? Dolgozik még valamin?
- Délelőttönként matematikával foglalkozom, most éppen a bolognai rendszerű képzéshez írok matematika tankönyvet. Igyekszem minél egyszerűbben írni, nagyon sok példával. Precíz definíciók és tételkimondás, bizonyítás, majd szemléltetés és részletes példák követik egymást. Az első kötet karácsonyra megjelent, a második szerkesztés alatt áll, a harmadikat pedig most írom. Délutánonként többnyire kertészkedem: 170 tőke szőlőt gondozok, amiből évi 230-300 liter bor is készül. Van, hogy kimegyek horgászni, vagy épp verset, regényt írok.
