MTI
Januártól nem lesz adatvédelmi biztos
A január elsejével felálló Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság mind a személyi adatok védelme, mind a közérdekű adatok nyilvánosságra hozásának területén szabályozottabb eljárásban, bővebb jogkörökkel működik majd, mint az adatvédelmi biztos intézménye - mondta Péterfalvi Attila, az új hatóság elnöke.
Mint kifejtette, a hatóság továbbviszi az adatvédelmi biztosi feladatokat. Ahogy az ombudsman, úgy a hatóság is folytathat majd vizsgálatot, konzultációs kérdésekben lehet hozzá fordulni. Hatáskörét tekintve viszont jelentős különbség, hogy az új szervezetnek hatósági jogkörei lesznek, ami azt jelenti, hogy határozatai kötelező érvényűek, végrehajtandók lesznek, és bírságolási joga is lesz, ennek felső határa tízmillió forint. Hozzátette: bár közvetlenül nem fordulhatnak az Alkotmánybírósághoz, de elvárható a jó együttműködés a két testület között.
Újdonság továbbá az is, hogy január elsejétől az adatvédelmi nyilvántartás hatósági nyilvántartás lesz. Ezenfelül a törvény létrehozza az adatvédelmi felelősök konferenciáját is. Ettől Péterfalvi Attila személy szerint is sokat vár, hiszen - mint mondta - "ez az adatkezelőkkel folytatott párbeszéd lehetőséget ad majd arra, hogy a gyakorlati kérdéseket, jogalkalmazói kérdéseket, problémákat megvitassák, és ez nagyban segítheti az egységes jogalkalmazási gyakorlatot is".
Az új hatóság tízmillió forintig terjedő bírsággal sújthatja a személyes adatokkal történő visszaélést. A közérdekű adatok nyilvánosságra hozásával kapcsolatban, az úgynevezett információszabadsági ügyekben bírságot nem szabhatnak ki, a végső szót a bíróság mondja majd ki. Ezen ügyekben is bővebb jogkörük lesz, mivel a perekbe a hatóság is beavatkozhat majd - fűzte hozzá. Megjegyezte: az 1992 óta létező adatvédelmi, illetve a 2005-ös elektronikus információszabadságról szóló törvények ellenére sokszor hallani olyan bírálatokat, amelyek szerint "a nyilvánosság még nem olyan fokú, amilyen lehetne". Péterfalvi Attila szerint jobb propagandatevékenységgel lehetne tenni az egységes gyakorlat kialakításáért.
Véleménye szerint az adatvédelmi hatóság tevékenysége jobban harmonizál majd az uniós adatvédelmi szabályozással. Hozzátette, hogy a hatóság munkáját nagyban segíti majd a tizenöt éves adatvédelmi biztosi gyakorlat, amelyből hat évig ő tevékenykedett ebben a pozícióban. A parlament júliusban döntött az adatvédelmi ombudsman helyébe lépő hatóság felállításáról.
Péterfalvi Attila 2001 és 2007 decembere között adatvédelmi biztos, 2008. április 1-jétől az Országgyűlési Biztosok Hivatalának vezetője volt. Péterfalvi Attila új megbízatása januárban kezdődik, mandátuma kilenc évre szól. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökhelyettesét az elnök nevezi ki. Péterfalvi Attila erre a posztra Szabó Endre Győzőt kérte fel, ő elvállalta a megbízást. Szabó Endre Győző 2003 óta volt a hivatalban lévő adatvédelmi biztos munkatársa. 2006-tól másfél évig az európai adatvédelmi biztos mellett nemzeti szakértőként dolgozott. 2010 szeptembere óta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese.
Mint kifejtette, a hatóság továbbviszi az adatvédelmi biztosi feladatokat. Ahogy az ombudsman, úgy a hatóság is folytathat majd vizsgálatot, konzultációs kérdésekben lehet hozzá fordulni. Hatáskörét tekintve viszont jelentős különbség, hogy az új szervezetnek hatósági jogkörei lesznek, ami azt jelenti, hogy határozatai kötelező érvényűek, végrehajtandók lesznek, és bírságolási joga is lesz, ennek felső határa tízmillió forint. Hozzátette: bár közvetlenül nem fordulhatnak az Alkotmánybírósághoz, de elvárható a jó együttműködés a két testület között.
Újdonság továbbá az is, hogy január elsejétől az adatvédelmi nyilvántartás hatósági nyilvántartás lesz. Ezenfelül a törvény létrehozza az adatvédelmi felelősök konferenciáját is. Ettől Péterfalvi Attila személy szerint is sokat vár, hiszen - mint mondta - "ez az adatkezelőkkel folytatott párbeszéd lehetőséget ad majd arra, hogy a gyakorlati kérdéseket, jogalkalmazói kérdéseket, problémákat megvitassák, és ez nagyban segítheti az egységes jogalkalmazási gyakorlatot is".
Az új hatóság tízmillió forintig terjedő bírsággal sújthatja a személyes adatokkal történő visszaélést. A közérdekű adatok nyilvánosságra hozásával kapcsolatban, az úgynevezett információszabadsági ügyekben bírságot nem szabhatnak ki, a végső szót a bíróság mondja majd ki. Ezen ügyekben is bővebb jogkörük lesz, mivel a perekbe a hatóság is beavatkozhat majd - fűzte hozzá. Megjegyezte: az 1992 óta létező adatvédelmi, illetve a 2005-ös elektronikus információszabadságról szóló törvények ellenére sokszor hallani olyan bírálatokat, amelyek szerint "a nyilvánosság még nem olyan fokú, amilyen lehetne". Péterfalvi Attila szerint jobb propagandatevékenységgel lehetne tenni az egységes gyakorlat kialakításáért.
Véleménye szerint az adatvédelmi hatóság tevékenysége jobban harmonizál majd az uniós adatvédelmi szabályozással. Hozzátette, hogy a hatóság munkáját nagyban segíti majd a tizenöt éves adatvédelmi biztosi gyakorlat, amelyből hat évig ő tevékenykedett ebben a pozícióban. A parlament júliusban döntött az adatvédelmi ombudsman helyébe lépő hatóság felállításáról.
Péterfalvi Attila 2001 és 2007 decembere között adatvédelmi biztos, 2008. április 1-jétől az Országgyűlési Biztosok Hivatalának vezetője volt. Péterfalvi Attila új megbízatása januárban kezdődik, mandátuma kilenc évre szól. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökhelyettesét az elnök nevezi ki. Péterfalvi Attila erre a posztra Szabó Endre Győzőt kérte fel, ő elvállalta a megbízást. Szabó Endre Győző 2003 óta volt a hivatalban lévő adatvédelmi biztos munkatársa. 2006-tól másfél évig az európai adatvédelmi biztos mellett nemzeti szakértőként dolgozott. 2010 szeptembere óta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese.