Berta Sándor
A Microsoft megbarátkozott a nyílt forráskódú megoldásokkal
Az amerikai konszern és a nyílt forráskódú közösség közötti kapcsolat a múltban finoman szólva sem volt felhőtlen. A Microsoft hosszú időn át egy zárt stratégiát alkalmazott azért, hogy megvédje a piaci pozícióit, azonban az elmúlt években változtatott az álláspontján.
A Microsoft jelenleg már közel sem számít a nyílt forráskódú szoftverek ellenségének, sőt, egyre több ilyen megoldással jelentkezik, mivel jó üzletet lát ebben a területben. Minderről Mark Gayler, a Microsoft nyílt szoftverekért felelős munkatársa nyilatkozott. "Az én csoportom foglalkozik a Microsoft platform nyitottságával. Mindez magába foglalja a PC-s szoftvereket, a Cloud- és az úgynevezett Open Data Tools megoldásokat. A fő feladatom azokkal a kormányokkal és a különböző hivatalokkal való kapcsolattartás, amelyek szeretnének nyílt kormányzati és Open Data projekteket megvalósítani."
"Biztos, hogy nagyon sok dolgot tanultunk ezen a területen és összességében az elmúlt években egy jóval nyitottabb vállalattá váltunk. Jobban meghallgatjuk az embereket és figyelünk arra, hogy mik az ügyfeleink és a partnereink kérései. Ők pedig egyértelműen egymással együttműködő és nyitott technológiákat akarnak alkalmazni. Amennyiben mi képesek vagyunk ezeket biztosítani számukra, akkor ez nekünk is egy jó üzletet jelent. A nyílt forráskódú kontra kereskedelmi szoftverek kérdés éveken át meghatározó volt. A mi álláspontunk annyiban változott meg, hogy fel kellett ismernünk: a világ vegyes technológiai környezetekből tevődik össze. A legtöbb ügyfél valamilyen szinten nyílt forráskódú megoldásokat használ, akár az infrastruktúráján belül, akár az alkalmazásaiban vagy az eszközeiben. Ezzel szemben mi büszkén állíthatjuk, hogy a szoftvereink ebben a vegyes világban is jól működnek." - jelentette ki Mark Gayler.
"Egyre több kormány és hivatal akarja a polgároknak elérhetővé tenni az adatait, viszont szembesülnek azzal a problémával, hogy erre többnyire csak több millióba kerülő hardver- és szoftverberuházások után lenne lehetőségük. Az Open Government Data Initiative (OGDI) projektünk azonban elérhetővé tesz a számukra egy olyan technológiai platformot, amely rendkívüli módon leegyszerűsíti a számítási felhővel való kapcsolatot. Az OGDI egy teljesen nyitott programozói interfész, aminek a segítségével az adatok feltölthetők a számítási felhő rendszerekbe, majd újra lekérdezhetők. Általában az OGDI-t az Azure nevű Cloud-megoldásunkkal együtt kínáljuk az ügyfeleinknek, azonban az ogdi.codeplex.com címen nyílt forráskódú projektként is elérhető."
Az amerikai vállalat munkatársa kiemelte, hogy az ügyfelek teljes ellenőrzésük alatt tarthatják az adatokat és a szolgáltatásokat, amelyeken nincsenek Microsoft logók sem, és megtakaríthatják a drága beruházásokat. Azt Gayler sem tagadta, hogy az adatvédelem kérdése komoly kihívást jelent a számukra, de természetesnek tartja, hogy az emberek szeretnék biztonságban tudni az adataikat. Éppen ezért dolgoznak szorosan együtt a kormányokkal és a hivatalokkal azért, hogy minél jobban védjék ezeket az információkat. Az adatvédelem mellett a másik fő szempont az olcsóság. Egy kétmillió lakosú kanadai városnak a Microsoft megoldása havonta mindössze 250 dollárba kerül. Azt viszont a szakember is elismerte, hogy a nyitottság nem minden területen van jelen, elég például csak a mobil készülékekre gondolni.
"A mobil eszközök területén néhányan azzal érvelnének, hogy az Apple kiváló termékdizájnját csak a zárt fejlesztési úton keresztül lehet elérni. Más vállalatok viszont teljesen más stratégiát követnek, miközben beszélgethetnénk arról is, hogy az Android modellje valóban nyílt forráskódú-e vagy sem. Az én véleményem az, hogy mind a zárt, mint a nyitott hozzáférésnek egyaránt vannak előnyei és hátrányai, függetlenül attól, hogy az ügyfelek, a fejlesztők vagy a gyártók szemszögéből nézzük a kérdést. Éppen ezért nem túl ésszerű az egyik vagy a másik utat abszolút helyesnek vagy tévesnek nevezni" - szögezte le végül Mark Gayler.
2005-ben Mark Taylor, a Microsoft platformstratégiai főmenedzsere azt mondta: "Nem folytatunk konkurenciaharcot a nyílt forráskódú fejlesztőkkel, hiszen az csupán egy szoftverkészítési módszer. Ez ugyanolyan dolog, mint hogy az időjárással sem harcolunk." Ezek után komoly feltűnést keltett, hogy 2006-ban szövetségre lépett a Microsoft és a Novell. A cél az alternatív szoftverek elérhetővé tétele volt a Windows platformon. Nemrég pedig arról számoltunk be, hogy a nyílt forráskód és a felhők felé nyit a Microsoft SQL Server.
A Microsoft jelenleg már közel sem számít a nyílt forráskódú szoftverek ellenségének, sőt, egyre több ilyen megoldással jelentkezik, mivel jó üzletet lát ebben a területben. Minderről Mark Gayler, a Microsoft nyílt szoftverekért felelős munkatársa nyilatkozott. "Az én csoportom foglalkozik a Microsoft platform nyitottságával. Mindez magába foglalja a PC-s szoftvereket, a Cloud- és az úgynevezett Open Data Tools megoldásokat. A fő feladatom azokkal a kormányokkal és a különböző hivatalokkal való kapcsolattartás, amelyek szeretnének nyílt kormányzati és Open Data projekteket megvalósítani."
 Mark Gayler |
"Egyre több kormány és hivatal akarja a polgároknak elérhetővé tenni az adatait, viszont szembesülnek azzal a problémával, hogy erre többnyire csak több millióba kerülő hardver- és szoftverberuházások után lenne lehetőségük. Az Open Government Data Initiative (OGDI) projektünk azonban elérhetővé tesz a számukra egy olyan technológiai platformot, amely rendkívüli módon leegyszerűsíti a számítási felhővel való kapcsolatot. Az OGDI egy teljesen nyitott programozói interfész, aminek a segítségével az adatok feltölthetők a számítási felhő rendszerekbe, majd újra lekérdezhetők. Általában az OGDI-t az Azure nevű Cloud-megoldásunkkal együtt kínáljuk az ügyfeleinknek, azonban az ogdi.codeplex.com címen nyílt forráskódú projektként is elérhető."
Az amerikai vállalat munkatársa kiemelte, hogy az ügyfelek teljes ellenőrzésük alatt tarthatják az adatokat és a szolgáltatásokat, amelyeken nincsenek Microsoft logók sem, és megtakaríthatják a drága beruházásokat. Azt Gayler sem tagadta, hogy az adatvédelem kérdése komoly kihívást jelent a számukra, de természetesnek tartja, hogy az emberek szeretnék biztonságban tudni az adataikat. Éppen ezért dolgoznak szorosan együtt a kormányokkal és a hivatalokkal azért, hogy minél jobban védjék ezeket az információkat. Az adatvédelem mellett a másik fő szempont az olcsóság. Egy kétmillió lakosú kanadai városnak a Microsoft megoldása havonta mindössze 250 dollárba kerül. Azt viszont a szakember is elismerte, hogy a nyitottság nem minden területen van jelen, elég például csak a mobil készülékekre gondolni.
"A mobil eszközök területén néhányan azzal érvelnének, hogy az Apple kiváló termékdizájnját csak a zárt fejlesztési úton keresztül lehet elérni. Más vállalatok viszont teljesen más stratégiát követnek, miközben beszélgethetnénk arról is, hogy az Android modellje valóban nyílt forráskódú-e vagy sem. Az én véleményem az, hogy mind a zárt, mint a nyitott hozzáférésnek egyaránt vannak előnyei és hátrányai, függetlenül attól, hogy az ügyfelek, a fejlesztők vagy a gyártók szemszögéből nézzük a kérdést. Éppen ezért nem túl ésszerű az egyik vagy a másik utat abszolút helyesnek vagy tévesnek nevezni" - szögezte le végül Mark Gayler.
2005-ben Mark Taylor, a Microsoft platformstratégiai főmenedzsere azt mondta: "Nem folytatunk konkurenciaharcot a nyílt forráskódú fejlesztőkkel, hiszen az csupán egy szoftverkészítési módszer. Ez ugyanolyan dolog, mint hogy az időjárással sem harcolunk." Ezek után komoly feltűnést keltett, hogy 2006-ban szövetségre lépett a Microsoft és a Novell. A cél az alternatív szoftverek elérhetővé tétele volt a Windows platformon. Nemrég pedig arról számoltunk be, hogy a nyílt forráskód és a felhők felé nyit a Microsoft SQL Server.
