Hunter

Egyre rejtélyesebb a sötét anyag

Ahogy az összes galaxis, a Tejút is otthont ad egy különös szubsztanciának, a sötét anyagnak. A sötét anyag láthatatlan, jelenlétét csak gravitációs vonzása árulja el, nélküle a galaxisok csillagai egyszerűen szétszóródnának. A sötét anyag természete rejtély és a legújabb megfigyelések csak még rejtélyesebbé teszik.

"A tanulmány befejezésével kevesebbet tudunk a sötét anyagról, mint előtte" - értékelte munkájukat a kutatást vezető Matt Walker, a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ munkatársa. A standard kozmológiai modell egy olyan univerzumot tár elénk, amit sötét energia és sötét anyag ural. A legtöbb csillagász szerint ez a sötét anyag "hideg", vagyis lassan mozgó egzotikus részecskékből tevődik össze, amik gravitáció hatására összecsomósodnak. Idővel ezek a sötét anyag csomók akkorára nőnek, hogy vonzást gyakorolnak a normál anyagra, kialakítva a ma látható galaxisokat.

A kozmológusok nagy teljesítményű számítógépekkel szimulálják ezt a folyamatot, szimulációik pedig arról tanúskodnak, hogy a sötét anyagnak a galaxisok közepén kellene a legsűrűbbnek lenni. A legutóbbi mérések, melyeket két törpegalaxison végeztek el azonban azt mutatják, hogy esetükben a sötét anyag eloszlása egyenletes, ami a standard kozmológiai modell hibájára utal. "Méréseink ellentmondanak a törpegalaxisok hideg sötét anyagáról alkotott alapvető feltételezéseknek. Amíg az elméleti tudósok nem tudnak módosítani feltevéseiken, a sötét anyag összeegyeztethetetlen a megfigyelési adatainkkal" - állítja Walker.

A törpegalaxisok 99 százalékban tartalmaznak sötét anyagot és mindössze 1 százalékuk normál anyag. Pontosan ez a egyenlőtlenség teszi ideális célponttá őket a sötét anyagot kutató tudósok számára. Walker és az Astrophysical Journalban megjelent tanulmány elkészítésében közreműködő Jorge Penarrubia, a brit Cambridge Egyetem kutatója a Tejút két szomszédos törpegalaxisa, a Fornax és a Sculptor sötét anyag eloszlását tanulmányozta. Ezek a galaxisok 1-10 millió csillagból állnak, ami elenyésző saját galaxisunk 400 milliárdnyi csillagával összevetve. A csapat 1500-2500 csillag elhelyezkedését, sebességét és alapvető kémiai összetételét mérte meg. "A törpegalaxisok csillagai ahelyett, hogy szép, kör alakú pályán mozognának, mint a spirális galaxisok csillagai, úgy nyüzsögnek, mint a méhek a kaptárban" - magyarázta Penarrubia. "Ez jelentős kihívást jelent a sötét anyag eloszlásának megállapításában"

Adataik szerint a sötét anyag mindkét esetben egyenletesen oszlik el egy viszonylag nagy, több száz fényév átmérőjű területen. Ez ellentmond annak a feltevésnek, hogy a sötét anyag sűrűsége meredeken emelkedik a galaxis középpontja felé haladva. "Ha a törpegalaxis egy barack lenne, a standard kozmológiai modell szerint egy sötét anyag 'magot' kellene találnunk a közepén. Ehelyett az első két tanulmányozott galaxis olyan, mint két mag nélküli barack" - összegzett Penarrubia.

Egyesek szerint a hagyományos és a sötét anyag közötti kölcsönhatások szétszórhatják a sötét anyagot, a jelenlegi szimulációk azonban nem utalnak ennek a bekövetkeztére a törpegalaxisok esetében. Az új mérések azt sejtetik, hogy a normál anyag vagy a vártnál jóval nagyobb mértékben hat a sötét anyagra, vagy a sötét anyag nem "hideg". A csapat reméli, hogy újabb törpegalaxisok tanulmányozásával sikerül megállapítania, melyik feltevés az igaz.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Doktor Kotász #112
    Egely számomra egy szélhámos, így nem követem, így arról sem tudtam, hogy valamilyen kapcsolatba lépett az emberrel.

    Ami meggyőző volt, hogy az építőjátékos model azokat az előrejelzéseket adta, amit az izotópokról és azok bomlásairól eddig is tudtunk.
  • Regeaux #111
    Az megmagyarázása még semmi különöset nem jelent. Ez cseppmodellben is benne van. Azaz hogy a felületen lévő nukleonok kevesebb szomszédos nukleonhoz tudnak kötődni (mivel a vonzó kölcsönhatás rövidtávú), ezért igyekeznek minél kisebb fajlagos felszínű alakba rendeződni (ez sok nukleon esetén gömb, kevés esetén egy szabályos test csúcspontjaira illesztett gömbökhöz hasonlít).
    Ha mágneses viselkedést megmagyarázná, az már valami lenne. (természetesen ezt is sikerült a modern elméletekkel)
  • NEXUS6 #110
    Ez tényleg egy tök jó elmélet. Csak egy baj van vele (nem számomra), hogy egy Egely-könyvben publikálták talán először részletesen.
    Na ettől kezdve kb semmit nem ér (nem nekem).

    Ua helyzet, mint a vízimajom-elmélettel. Aki kitalálta, vagy ahogy publikálta az ellenkezett a tudományos establishment érdekeivel.

    Majd más Nóbeldíjat kap érte 100 év múlva, amikor ezt a csákót már rég mindenki elfelejti.
  • Balu0 #109
    nemtudom, ez a sötét anyag kezd nekem nagyon gyanús lenni.
    Szerintem hatalmas facepalm lesz a vége, és rájönnek, hogy egyszerűen totál rosszul mérték a normál anyagot és az egész mizéria abből lett.
  • Tetsuo #108
    A jelenlegi elmeletek "nagyon" tevesek. A filozofalo kozmologusok mar-mar sztarok egy uj elmelet miatt, amirol kesobb persze kiderul, hogy koze sincs a valosaghoz, de az akkor mar nem szamit, a sztar az sztar marad.
  • szasz85 #107
    "A tanulmány befejezésével kevesebbet tudunk a sötét anyagról, mint előtte" az tanulmány

    Valami nagyon nem okés ezzel a sötét anyag / energia dologgal.
  • Artyy #106
    Hasonló témán alapszik a "Mi a csudát tudunk mi a világról?" dokumentum film és a második része "Mi a csudát tudunk a nyúl üregéről?". A Double Slit kísérlet megértése után érthetőbb a film.
  • Drinkman #105
    Ekkora fasságot!
  • jaspercry #104
    HÖT DOG-nek ment,hú de régen írtam ide!
  • jaspercry #103
    Qantum radar(érdekes kis olvasmány úgy 30-40oldal) hajrá!