Hunter
Elkészültek az első klónozott emberi őssejtek
Több mint hét évvel a dél-koreai Hwang Woo-suk hamisnak bizonyult bejelentése után végre valóban elkészültek az első klónozott emberi embriói őssejtek (hESC), igaz van némi szépséghibájuk. A kutatás részletei a Nature október 5-i számában jelentek meg
A gondot egy extra kromoszóma sorozat jelenti, ami miatt a sejtekkel nem érhető el a tudósok által kitűzött alkalmazási cél, vagyis „inkompatibilitásuk” miatt nem használhatók beültethető szövetek létrehozásához. A tudósok mégis komoly eredményként tekintenek a vívmányra, ugyanis végre sikerült bebizonyítani, hogy az emberi őssejtek klónozása sem lehetetlen. A biológusok optimistán tekintenek a jövőbe a kromoszóma-probléma megoldását illetően. Az áttörést a New York-i Őssejt Alapítvány Dieter Egli és Scott Noggle által vezetett csapata érte el bőrsejtek és megtermékenyítetlen emberi petesejtek összeolvasztásával.
Szinte más megszokottá vált a klónozási kísérletekben, hogy a kapott embriók fejlődése megtorpan egy viszonylag korai sejtstádiumban. Egli összesen 270 petesejtet alkalmazva számos kísérletet futtatott le, hogy megtalálja a hagyományos klónozási technika hibáját. Mint kiderült a petesejt DNS-ének eltávolítása volt a bűnös, ezért a petesejtek kromoszómáját a helyén hagyták, aminek következtében az embriók ötöde tovább fejlődött és sejtcsomókká, úgynevezett blasztocitákká alakult, amikből már kinyerhetők őssejtek. A 13 kapott embrió közül kettőből izoláltak hESC-ket.
A kutatók jelenleg azoknak a tényezőknek az azonosításán dolgoznak, amikkel a petesejt kromoszómái lehetővé teszik az embrióknak a blasztocita stádium elérését, ismertette George Daley, bostoni őssejt biológus, aki nem vett részt a kutatásban. Amint sikerül megismerni ezeket a tényezőket, megalkothatóvá válik a többlet kromoszóma sorozat nélküli hESC. A kutatóknak több jelöltjük is van, köztük különböző proteinek, melyekről a sejtosztódás "ellenőrzőpontjaiként" működnek. "Nem hiszem, hogy ez egy leküzdhetetlen biológiai probléma lenne, csupán meg kell találni a mechanizmusát" - mondta Daley.
Egli eközben megpróbálja a bőrsejteket más sejtekkel helyettesíteni, hátha valamelyik képes lenne blasztocitává alakulni a kromoszómáitól megfosztott petesejtekkel is. A kutatók számára különösen égető a kérdés az indukált pluripotens őssejtekkel (iPSC) kapcsolatosan 2006-ban felfedezett hátrányok fényében. Ezeket felnőtt őssejtekből állítják elő egy genetikai újraprogramozási módszerrel és sokáig a klónozott hESC alternatívájaként tekintettek rá, azonban kiderült, hogy az iPSC-k újraprogramozása hiányos, mivel a sejt korábbi létéből is megőriz emlékeket, ezért, vagy ezen felül az immunrendszer idegenként tekint rá még akkor is, ha genetikailag azonos egyedekbe ültetik azokat.
Egli és Noggle sikerének egyik fő oka, hogy „megvásárolhatták” a nők petesejtjeit, ami New York állam egy 2009-es döntésének köszönhető. Az Egyesült Államokban pénzbeli ellenszolgáltatás fejében, ami az adományozó idejét és az okozott kellemetlenségeket hivatott kompenzálni, engedélyezett a petesejt adományozás olyan pároknak akiknek nincs más esélyük saját gyermek nemzésére. New York állam ezt a folyamatot lovagolta meg és megkérdezte azokat a nőket, akik már az IVF, vagyis a testen kívüli megtermékenyítési, köznapi nevén a lombik programok számára történő adományozás mellett döntöttek, hogy nem ajánlanák-e fel petesejtjeiket kutatási célokra. Akik beleegyeztek, azok alkalmanként 8000 dollárt kaptak, ez azonos az IVF sejt donoroknak fizetett összeggel.
A gondot egy extra kromoszóma sorozat jelenti, ami miatt a sejtekkel nem érhető el a tudósok által kitűzött alkalmazási cél, vagyis „inkompatibilitásuk” miatt nem használhatók beültethető szövetek létrehozásához. A tudósok mégis komoly eredményként tekintenek a vívmányra, ugyanis végre sikerült bebizonyítani, hogy az emberi őssejtek klónozása sem lehetetlen. A biológusok optimistán tekintenek a jövőbe a kromoszóma-probléma megoldását illetően. Az áttörést a New York-i Őssejt Alapítvány Dieter Egli és Scott Noggle által vezetett csapata érte el bőrsejtek és megtermékenyítetlen emberi petesejtek összeolvasztásával.Szinte más megszokottá vált a klónozási kísérletekben, hogy a kapott embriók fejlődése megtorpan egy viszonylag korai sejtstádiumban. Egli összesen 270 petesejtet alkalmazva számos kísérletet futtatott le, hogy megtalálja a hagyományos klónozási technika hibáját. Mint kiderült a petesejt DNS-ének eltávolítása volt a bűnös, ezért a petesejtek kromoszómáját a helyén hagyták, aminek következtében az embriók ötöde tovább fejlődött és sejtcsomókká, úgynevezett blasztocitákká alakult, amikből már kinyerhetők őssejtek. A 13 kapott embrió közül kettőből izoláltak hESC-ket.
A kutatók jelenleg azoknak a tényezőknek az azonosításán dolgoznak, amikkel a petesejt kromoszómái lehetővé teszik az embrióknak a blasztocita stádium elérését, ismertette George Daley, bostoni őssejt biológus, aki nem vett részt a kutatásban. Amint sikerül megismerni ezeket a tényezőket, megalkothatóvá válik a többlet kromoszóma sorozat nélküli hESC. A kutatóknak több jelöltjük is van, köztük különböző proteinek, melyekről a sejtosztódás "ellenőrzőpontjaiként" működnek. "Nem hiszem, hogy ez egy leküzdhetetlen biológiai probléma lenne, csupán meg kell találni a mechanizmusát" - mondta Daley.
Egli eközben megpróbálja a bőrsejteket más sejtekkel helyettesíteni, hátha valamelyik képes lenne blasztocitává alakulni a kromoszómáitól megfosztott petesejtekkel is. A kutatók számára különösen égető a kérdés az indukált pluripotens őssejtekkel (iPSC) kapcsolatosan 2006-ban felfedezett hátrányok fényében. Ezeket felnőtt őssejtekből állítják elő egy genetikai újraprogramozási módszerrel és sokáig a klónozott hESC alternatívájaként tekintettek rá, azonban kiderült, hogy az iPSC-k újraprogramozása hiányos, mivel a sejt korábbi létéből is megőriz emlékeket, ezért, vagy ezen felül az immunrendszer idegenként tekint rá még akkor is, ha genetikailag azonos egyedekbe ültetik azokat.
Egli és Noggle sikerének egyik fő oka, hogy „megvásárolhatták” a nők petesejtjeit, ami New York állam egy 2009-es döntésének köszönhető. Az Egyesült Államokban pénzbeli ellenszolgáltatás fejében, ami az adományozó idejét és az okozott kellemetlenségeket hivatott kompenzálni, engedélyezett a petesejt adományozás olyan pároknak akiknek nincs más esélyük saját gyermek nemzésére. New York állam ezt a folyamatot lovagolta meg és megkérdezte azokat a nőket, akik már az IVF, vagyis a testen kívüli megtermékenyítési, köznapi nevén a lombik programok számára történő adományozás mellett döntöttek, hogy nem ajánlanák-e fel petesejtjeiket kutatási célokra. Akik beleegyeztek, azok alkalmanként 8000 dollárt kaptak, ez azonos az IVF sejt donoroknak fizetett összeggel.
