Hunter

Az androidok és a rejtélyes völgy

Több tanulmány is foglalkozott a túlságosan emberszerű gépek okozta szorongással, az úgynevezett "uncanny valley", vagy "rejtélyes völgy" jelenséggel. Tény, hogy míg egy 80 százalékban realisztikus karaktert az emberek hajlamosak elfogadni, a 95 százalékos valósághűséget taszítónak találják. A hatás mögött rejlő folyamatokról alig tudunk valamit, egy amerikai tanulmány azonban az agy MRI vizsgálatával közelebb került az elutasító érzés magyarázatához.

Az emberek egy bizonyos pontig pozitívan reagálnak az emberi jegyeket felvonultató karakterekre, legyen az egy rajzfilm figura, egy játék baba, vagy akár egy robot. Minél emberszerűbb a karakter, annál szerethetőbb, azonban egy bizonyos ponton megtorpan ez a tendencia, és a karakter furcsává és nyugtalanítóvá válik. Sokan például a Polár Expressz című animációs film karaktereit is kiábrándítónak találták, nem csoda, hogy a legmodernebb androidok, melyeknél igyekeznek minél nagyobb hasonlóságot elérni, szintén az uncanny valley kategóriába esnek.

A hatás kialakulásának vizsgálatához Ayse Pinar Saygin, a San Diego-i Kalifornia Egyetem kutatója megpróbált bepillantani az emberek agyába. A vizsgálatban résztvevő önként jelentkezőknek egy emberi külsővel rendelkező androidról, az androidot ihlető emberről és a lecsupaszított, robot külsejű androidról mutattak be filmeket. A Social Cognitive and Affective Neuroscience folyóiratban publikált tanulmány eredményei szerint a hatás mögött a megjelenés és a mozgás összepárosításában jelentkező észlelési nehézség áll.

Az alanyoknak 12 videofelvételt mutattak az emberi külsővel felruházott Repliee Q2 androidról, olyan hétköznapi tevékenységek, mint az integetés, bólogatás, az ivás imitálása, és egy darab papír felvétele közben. Egy másik videón ugyanezeket a mozdulatokat az az ember hajtotta végre, akiről az androidot modellezték, majd a mozgásokat bemutatták az android lecsupaszított vázával is. Az agy reakciói közötti legnagyobb különbséget az androidot mutató videónál észlelték. A reakció az agy mindét oldalán kialakult, különösen a parietális lebeny azon részén, ami a vizuális kéreg mozgás feldolgozó területét és a motoros kéreg tükörneutronokat tartalmazó területét köti össze.

A kutatók beszámolója szerint jól láthatók voltak a párosítás problémájának bizonyítékai. Az agyterület akkor villant fel, amikor az android emberszerű megjelenése és robot mozgása nem illeszkedett egymáshoz. "Úgy tűnik az agy nincs ráhangolódva arra, hogy külön-külön foglalkozzon a biológiai megjelenéssel és a biológiai mozgással" - mondta Saygin. "Látszólag csak a várakozások megfeleltetésére törekszik - a megjelenés és a mozgás legyen egybevágó"

Más szavakkal, ha valaki embernek néz ki és emberi mozgással is rendelkezik, akkor minden rendben van. Ha robotnak tűnik és a mozgása is gépies, akkor sincs gond, az agynak nem okoz nehézséget az információ feldolgozása. A probléma akkor lép fel, ha a várakozásokkal ellentétben a megjelenés hadilábon áll a mozgással. "Az emberszerű mesterséges tényezők egyre gyakoribbá válásával talán észlelési rendszerünk is ráhangolódik új társadalmi partnereink elfogadására" - összegzett Saygin. "De az is lehet, hogy úgy fogunk dönteni, nem jó ötlet ennyire a saját képmásunkra faragni a gépeket"

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Merces #68
    ...ugyanez van a rokkikal fogyatékos emberekkel idő kell amig hozzászoksz a dologhoz, és természetesnek veszed a jelenlétüket......
  • xyl #67
    Visszatérve az eredeti kérdésre: Valószínűleg részben megszokás kérdése. Emlékszem, hogy gyerekkoromban borzongás fogott el a márványszobrok szemétől, meg a kirakati próbababáktól, amelyek engem látszottak nézni. Ma már nem zavar.
  • kukacos #66
    Az a baj, hogy nem érted, hogy a fizikai elméletek és törvények semmit sem érnek értelmezési tartomány nélkül. Enélkül történetesen a két leginkább haladó elmélet, a relativitáselmélet és a kvantummechanika sem képes jelenleg egymás mellett létezni.

    Te leragadtál pár törvénynél, és csökönyösen ragaszkodsz hozzá, hogy az úgy van akkor is, amikor olyan effektusokra alkalmazod, ahol ezek a törvények már régóta érvényüket vesztették.
  • kukacos #65
    Hát akkor számoljunk egy kicsit, Newton szerint mennyit esik a Föld egy tízdekás vasgolyó felé. A tömege úgy 10^25-del több, tehát a gyorsulása nagyjából ennyivel kevesebb, tehát ha elhanyagoljuk a távolságváltozás a tömegközéppontok között (1m vs 6200km), akkor az általatok forszírozott effektus során Föld nagyjából 10^-25 m-t esik a vasgolyó felé. Ha nem akarod elhagyni, oldd meg az integrálegyenletet, de szólok, hogy csalni fogsz, mert a relativisztikus effektusokat nem veszed figyelembe.

    Ez a távolság tíz nagyságrenddel kisebb, mint egy proton átmérője, nagyjából tizede egy neutrínó de Broglie hullámhosszának. Nincs olyan műszerünk, ami ezt ki tudná mutatni, nemhogy elengedett tárgyaknál. A vasgolyó fogalma értelmét veszti ilyen szinten, a határát se tudod definiálni. A hőmérsékletéből fakadó molekuláris mocorgása úgy aránylik ehhez képest, mint a mi méreteink a Naprendszer méretéhez.

    Magyarán ahogy JMáté is mondja, semmi értelme az állításnak.
  • Oliwaw #64
    NEXUS6 :
    " Az biztos, hogy tudósok kellettek hozzá, mert hogy nem egyszerre érnek földet, max légüres térben! "

    kukacos :
    " Jesszus, hol voltatok ti fizikaórán? Légüres térben MINDEN egyszerre esik le. A porszem és a vasúti vagon is. A gyorsulásuk állandó. "

    MacropusRufus :
    " Ha leejtesz egy 1cm-es vasgolyót és egy ugyan ekkora ping-pong labdád akkor mind a kettő pontosan azonos időbe fog leérni a talajra. (vákumban "
    " itt megtalálod a nehézségi gyorsulás képletét... jelentem: tömeg nincs benne...márpedig ha nincs benne a tömeg, akkor az nem befolyásolja a test gyorsulását ebben az esetben. "

    Julius Caesar :
    " Röviden: légüres térben mindegy milyen méretű/tömegű tárgyat ejtesz le, egyszerre fognak leesni. miért? Mert igaz, hogy a nagyobb tömegűre nagyobb erő hat a gravitáció révén, de nagyobb a tehetetlensége is. "

    Ha te ezeket a kijelentéseket kritika nélkül fogadod, hát lelked rajta.
  • JMáté #63
    Mármint úgy idézet hogy azt már én is idéztem, Hugo Chavez-től.
  • Oliwaw #62
    Idézet JMáté-tól:
    " "Öreg.
    Ilyen nincs, ez csak középiskolásoknak való szemléletes példa." "
  • JMáté #61
    Az a baj hogy az eltérés elhanyagolható. Ha meg nem hanyagolható el akor honnan veszed a bátorságot hogy elhanyagold a kvantumeffektusokat és a testek gravitációs mezőinek apró fluktuációit? Vagy mondok olyat ami nem akkora szemétség. "Azonos magasságból ejtve"... Mit is jelent ez? A tömegközéppontok legyenek ugyanolyan messze, igaz? De az a tárgy aminek a tkp-tól mondjuk 5 cm-re van a legtávolabbi pontja az előbb "ér le" mint az aminek csak 3 cm-re. Tehát ahhoz hogy egyáltalán értelme legyen a kérdésfeltevésnek szükséges hogy azonos alakú tollunk és kalapácsunk legyen. Ami lehetetlen. Tehát vagy mindenki hülye kivéve én, vagy értelmetlen szőrszálhasogatás amit csinálunk.
  • Sir Ny #60
    ,,egy 10000000000000 mm és egy 10000000000001 mm-es távolságot a fény (azonos körülmények közt) ugyanannyi idő alatt tesz meg"


    Igén, én is eredetileg arra gondoltam, hogy két objektum gravitáció általi egymáshoz való közeledésének sebessége mind a két objektum tömegétől függ. És ezt már egy hetedikes is tudja, mégis be kell magolni, hogy ez nincs így, hogy majd két év múlva megtanulja, hogy mégis.
  • kukacos #59
    Kár maszatolnotok. Elvileg persze, sőt, a relat miatt egyidejű elengedésről sem beszélhetünk a vonatkoztatási rendszer megadása nélkül. A valóságban viszont ezek az effektusok messze alulmúlják akár csak azt a zajt is, amit az okoz, hogy a két tárgyat legjobb esetben is miliszekundum pontossággal fogom egyszerre elengedni. A különbség gyakorlati okokból, de *elvileg is* kimutathatatlan. Nem fogsz tudni olyan kísérletet végrehajtani, ahol elengedett tárgyakkal demonstrálod ezt a különbséget, így a helyes válasz az, hogy a tárgyak egyszerre esnek le.

    Egyébként most őszintén: eredetileg is erre gondoltál?