Elérte a Naprendszer kristálygömbjét a Dawn

Közel négyévnyi bolygóközi utazást követően, a Földtől megközelítőleg 187 millió kilométeres távolságban pályára állt a NASA Dawn űrszondája a Vesta aszteroida körül, ami a Naprendszer sorsának egyik meghatározhatatlansági tényezője.

530 kilométeres átmérőjével a Vesta a Mars és a Jupiter között húzódó aszteroida-öve egyik legnagyobb lakója. A Dawn pontos pályára állási időpontjáról még nincs információ, a NASA menetrendje szerint vasárnap, magyar idő szerint reggel 7 óra környékén kellet lezajlania a műveletnek, az űrügynökség azonban a szondától kapott adatokból csak a pályára állás tényét tudta konstatálni, a pontos idejét nem.


A Dawn július elején készült felvétele a Vestáról, ami egy leeresztett focilabdára emlékeztet. Az alak egy hatalmas múltbéli ütközés eredménye, ami az aszteroida déli sarkvidékét is kimozdította a helyéről

"Egy hihetetlen űrkutatási mérföldkövet ünneplünk ma, amikor egy űrszondánk első alkalommal áll pályára a fő aszteroida-öv egyik objektuma körül" - nyilatkozott Charles Boldren, a NASA igazgatója. "A Vesta elérése egy fontos tudományos célkitűzés teljesítését jelöli, ugyanakkor megmutatja az utat a jövő célpontjai felé, ahová az elkövetkező években utazunk majd. Obama elnök arra utasította a NASA-t, hogy 2025-ig embereket küldjön egy aszteroidára, és a Dawn fontos adatokat gyűjt a küldetés számára"

A pályára állás időpontja a Vesta tömegétől és gravitációjától függ, ezért csak akkor tudják majd megbecsülni, ha sikerül meghatározni az objektum tömegét, illetve gravitációs vonzásának erejét. A szonda folyamatosan gyűjti kameráival és színképelemző műszereivel az adatokat az aszteroidáról, annak domborzatáról és kémiai összetételéről, melyekből a bolygóformálódás korai korszakáról kaphatunk képet, mivel a Vesta elvileg már jóval a Föld és a többi bolygó előtt befejezte evolúcióját. A Dawn egy évet tölt el a Vesta társaságában, majd tovább indul a Ceres, a Naprendszer legnagyobb ismert aszteroidája felé. Míg a Vesta belsejét tekintve, akárcsak a Föld egy fémes magra és egy külső sziklás köpenyre és kéregre oszlik, a Ceres látszólag hatalmas vízjég tömeget tartalmaz. A tudósok reményi szerint a Dawn által begyűjtött adatokból képet kaphatnak, miért vált ennyire különbözővé a két gigantikus aszteroida összetétele.

Bár a Földhöz viszonyítva mind a Vesta, mind a Ceres parányi, mégis meglepően nagy hatást gyakorolnak a bolygók pályájára. Egy, a héten megjelent tanulmány szerint a Vesta és a Ceres közötti kaotikus kölcsönhatás miatt a csillagászok soha nem lesznek képesek 60 millió évnél hosszabb távra kiszámítani a Föld pályáját, nézzünk akár a jövőbe, akár a múltba. A Vesta és a Ceres egymás melletti közeli elhaladásai mindig hatással vannak a két aszteroida pályájára, kaotikussá téve az összképet, a változások ugyanis hosszú távon teljesen kiszámíthatatlanok, ami a legkisebb mérési hibát is könnyedén felnagyíthatja, magyarázta a tanulmány szerzője, Jacques Laskar, az Observatoire de Paris csillagásza.


A Vesta és a Ceres gravitációs vonzása a Föld és többi bolygó pályájára is hatással van, az amúgy kis erőhatások idővel felhalmozódnak, ellehetetlenítve a bolygók helyzetének kiszámítását a fent említett 60 millió éves időkereten túl. Bár a Dawn pontos mérésekkel szolgál majd a két aszteroida pozíciójáról, ez azonban aligha segít a hosszú távú előrejelzéseken. "A 60 millió év egy abszolút határnak tűnik, amin nem tudunk javítani a jövőben sem" - tette hozzá Laskar.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • farrvince #53
    HAHA:))Te ezzel mire célzol barát,minden ami ürkutatás hazugság?Vagy nem értem....
    Tudod mit,mennyel ki este az utcára,vagy udvarra,vedd a kis fényképeződ,tegyél be eleje egy nagy objektumot,de ugy hogy látszodjon a háttér,fokuszálj a nagy objektumra és nézd meg hogy ugy sem fognak látszani a csillagok a háttérben!!
  • Irasidus #52
    Köszönöm, hogy kimondtad helyettem. :)
  • Büdös Bohóc #51
    idióta :-|
  • alien47 #50
    Igen, igazad van. Te egy zseni vagy. Én az ŰRBEN készült képekről, videókról beszélek. És hihetetlen hogy egyetlen egyen sem lehet mostanában csillagokat látni. Függetlenül hogy mit fotóztak. És bármennyire halvány egy-egy csillag azért van köztük fényes is aminek az említett helyeken meg kellene jelenni-e.

    Gratulálok, ha mindent elhiszel a könyveknek. Akkor biztos nagyon aggódtál a gyűrűhordozóért is....hahaha Vannak hiányosságaim de nem a fényképezés terén. Csak nem jött át neked a mondanivaló lényege.
  • Irasidus #49
    A csillagok a Földön készült felvételeken sem látszanak. Egyszerűen azért, mert túl halványak, ezért megörökítésükhöz hosszú expozíciós időre van szükségünk. Ha érdekelnek a világűr-fényképezés technikai részletei, ajánlom figyelmébe a Fotografie im Weltraum 1 - Von der Erde zum Mond című könyvet. De talán egy mezei fényképészeti könyvel kellene kezdni, baromi nagy hiányosságaid vannak... Elgondolkodtató.
  • Irasidus #48
    Az emberes űrhajózás és űrszondás kutatást nem vetélytársai egymásnak, nem egy lapon említendők. Néhány kő-ostba Amerika szenátort kivéve. Mindkettő másra jó, másra alkalmazható. A Mars már megértett arra hogy az ember átvizsgálja, de pl.: a Vénusz, Jupiter holdjai még nem. Erőforrás alatt pénzt értesz az valóban kevés, mert a politikus nem adnak, bár Amerikában volna miből, de nem élve jelenleg prioritást - a tudomány Amerikában.
  • alien47 #47
    Nem furcsa, hogy manapság sem lehet olyan űrben készült fényképet, videot látni amin látszanak a csillagok? (elgondolkodtató)
  • dronkZero #46
    Ja, csak így meg tudnak vizsgálni "egyszerre" egy csomó különböző dolgot(Mars, aszteroidák, Jupiter holdjai, üstökös, Nap, stb) viszonylag hamar, emberrel meg kb két évtizedes felkészülés után meg tudnak vizsgálni egyetlen egy helyet.
    És mindkét megközelítésre egyszerre nincs erőforrás.

    A legjobb egyébként talán az lenne, hogy ha az egyik nagy űrügynökség(NASA, vagy a kínaiak) ráállna az emberes űrutazásra, a maradék többi kisebb(Európa, India, stb) meg csinálná a szondákat sorban.
  • Irasidus #45
    Lehet, csak éppen amit pl.: a MER-ek 5 évet alatt csináltak, az egy ember fél nap alatt megvizsgálta, bejárta volna. Egy szonda nem ugyanarra képes mint egy ember, az csak egy eszköz amit innen irányítanak. Bármennyire is szuper az MI-je, irányítani kell. Persze én sem a zászló-lábnyom küldetések híve vagyok, de még mindig többet tud adni, technikai-tudományos szempontból mint egy rover.
  • Büdös Bohóc #44
    nekem egyből sikerült, mi a gond ezzel? :(